Választás 2002 - Gallup magáncélú tájékoztatás

A választási fordulók előtti nyolc-nyolc napban a választási eljárásról szóló törvény értelmében tilos közvélemény-kutatási eredményeket nyilvánosságra hozni. Ezt a Gallup is tiszteletben tartja ezért ezen időszakokban sem honlapján sem hagyományos hírleveleiben nem hoz nyilvánosságra pártpreferencia-adatokat. Minthogy azonban Ön ezt tőlünk külön kérte és kérését meg is erősítette ezúton megküldjük Önnek - szigorúan magáncélú tájékoztatásként - legfrissebb kutatási eredményeinket.

A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
Izgalmas vasárnap este lesz...

Holnap választ az ország. A magyar választási rendszerben a választások második fordulója tulajdonképpen nem is egyetlen választás hanem annyi különálló egymástól független voksolás ahány egyéni országgyűlési választókerületben volt eredménytelen az első forduló az egyéni jelölteket tekintve. Most 2002-ben 131 voksolásról van tehát szó.

Amikor a két forduló közötti kutatásainkat elterveztük mindenekelőtt rá kellett jönnünk az első fordulós közvélemény-kutatási előrejelzések meglehetősen jelentős tévedésének okára. Ezt rövidesen detektáltuk is: a legfőbb ok az MSZP szavazók egy részének a közvélemény-kutatók előli "rejtőzködése" volt amely a választások első fordulóját megelőző utolsó héten kezdődött el és még most is tart.

Ezután ki kellett dolgoznunk egy olyan módszert amelynek révén mintegy becsülhetjük a pártpreferencia-kérdésekre nem válaszoló szavazók valódi véleményét. Kidolgoztunk egy nyolc kérdésből álló kérdéssort amelynek révén a manifeszt (nyíltan vállaltan) MSZP szavazók válaszadói mintázatához hasonló válaszadói mintázattal rendelkező de a pártpreferenciájukat el nem áruló emberek csoportját "rejtőzködő" MSZP szavazónak neveztük. Hiszen őket éppúgy kormányváltó-ellenzéki beállítódás jellemezte mint az MSZP szavazóit. Ezután minden mérési eredményünket úgy korrigáltuk hogy az ilyen kormányváltó-ellenzéki profilú szavazókat hozzászámítottuk az MSZP "direkten" mért eredményéhez.

Hogy ez az eljárás jogosult azt éppen a közvélemény-kutatási előrejelzések és az első fordulós választási eredmény közötti különbség bizonyítja.

A pártpreferencia-kérdéseinkre adott válaszokban az első fordulót követően is tetemes a Fidesz-MDF előny (változatlanul magas válaszmegtagadási arány mellett) a pártpreferenciák tényleges arányát azonban a fent leírt korrekciók után döntetlen közelinek látjuk.

Ez arra utal hogy korábban sem a mintavételi módszerekkel vagy az elemzési technikákkal volt a gond nem ezek okozták a választási végeredmény és az előrejelzések közötti különbségeket hanem egy korábban soha nem tapasztalt társadalomlélektani jelenség: a szavazók egy részének az a döntése hogy magánvéleményének tartsa meg a pártpreferenciáit.

Ezen a héten 2002. április 16. és 19. között a Gallup - telefonos vizsgálatai mellett - személyes felkereséssel is végzett vizsgálatot. A Gallup kérdezőbiztosai 1484 embert kerestek fel személyesen otthonukban.

A vizsgálat mintaválasztási módját a függelékben írjuk le. A kérdőív tartalmazta azt a kérdéssort is amely arra szolgál hogy a rejtőzködő szavazókat "megtaláljuk".

Eddigi leveleinkben keveset szóltunk arról hogy a válaszmegtagadás nem csak a baloldalon létező jelenség. Bár a válaszmegtagadók messze nagyobb része "balra húz" de vannak a pártpreferencia-kérdésekre nem válaszolók között olyanok is akik feltehetően a Fidesz-MDF jelöltjét fogják támogatni most vasárnap.

Ebből a szempontból a személyesen kérdezett mintánk a következőképpen oszlik meg a második fordulóban nagy valószínűséggel részt vevők körében:

A személyesen kérdezett minta megoszlása a nyíltan vállalt pártpreferenciák
és a rejtőzködés szerinti bontásban

Jól látszik hogy a "nyers" adatok alapján vélelmezhető 53% Fidesz-MDF (48+5) és 40% MSZP (39+1) támogatottsági arányok a korrekciók után 51% Fidesz-MDF és 49% MSZP-re szűkülnek össze a személyes interjúszituációban kérdezett vizsgálatunkban.

Az országgyűlési választókerületeket aszerint soroltuk három csoportba hogy az első fordulóban jelentősebb baloldali előny jelentősebb jobboldali előny vagy szoros eredmény alakult-e ki. A következő táblázatban bemutatjuk hogy milyen eredményekre jutunk ha eszerint vizsgáljuk a kapott eredményeket.

Ezek az adatok - amelyek már a válaszmegtagadás miatt korrigált adatokat tartalmazzák - azt a meglepő eredményt mutatják hogy igencsak szoros második fordulós eredmények születhetnek jó néhány olyan választókerületben is ahol az első fordulóban fölényesnek mondható volt a baloldali siker.

Mindenesetre a választási előrejelzés lehetőségét erősen korlátozza az hogy ilyen rendkívül kicsi a különbség a két nagy párt illetve politikai tábor között. Mint már említettük a második fordulós választási verseny tulajdonképpen 131 egymástól teljesen független választás. Pontos előrejelzést csak akkor készíthetnénk ha képesek lennénk egyenként megbecsülni azt hogy az egyes választókerületekben egyenként melyik jelölt fog nyerni. A rendkívül szoros állás miatt ez most szinte teljesíthetetlen feladat.

Ha pusztán az első fordulós eredményekből indulunk ki akkor az MSZP-SZDSZ párosnak a matematikai esélye egyértelműen nagyobb a győzelemre. Legfrissebb eredményeink azonban arra utalnak hogy a Fidesz-MDF listának az első fordulóhoz képest sikerült felzárkóznia azokban a választókerületekben is ahol két hete még meggyőző MSZP-SZDSZ fölény volt. Elsősorban ez teszi szinte teljesen kiszámíthatatlanná a második választási fordulót. Jóformán bármi megtörténhet.

A rendelkezésre álló adatok szerint ez a választási forduló minden eddiginél jobban aktivizálja a választókorú és még választási lehetőséggel rendelkező népességet. Az előző forduló előtt hasonló módszerrel mért részvétel egy százalékon belül beigazolódott. Most - ugyanazokat a kérdéseket használva amelyek az első fordulóban várható részvételt pontosan megbecsülték - méréseink szerint 21-én a választásra jogosultak 80-81 százaléka járul majd az urnákhoz amely elképesztő részvételi rekordot jelentene.

Nincs igazi lehetőségünk megbecsülni hogy ez a tíz százalék körüli növekedés honnan jön milyen szavazók alkotják hiszen az első fordulós részvételre utólag retrospektíven mért adataink nem nyújtanak megbízható képet az akkori állapotról: most a megkérdezettek 80 százaléka állítja hogy már az első fordulóban is megjelent a szavazófülkék valamelyikében holott a valós részvételi arány 70 02 százalék volt az eredménytelen választókerületekben.

Részvételi szándék politikai beállítottság és EOVK jellemzők szerint
(+++: több mint 5000 szavazat különbség az első fordulóban; ++: 2000-5000;
+: 1000-2000; szoros: kevesebb mint 1000 szavazat különbség
a két oldal között - a Centrumot a baloldalhoz soroltuk)

Érdekes ezen a táblázaton megfigyelni hogy amíg a jobboldal a szavazóit sikerrel mobilizálta a bal előnnyel forduló választókerületekben addig a baloldal a jobboldali választókerületekben kisebb sikerrel győzte meg a szavazóit az esetleges fordítás esélyéről. Közös jellemzője a két blokknak hogy a saját előnyű választókerületekben szavazóik kevésbé mobilizáltak mint a szoros választókerületekben. A baloldal - talán a nyertnek vélt helyzet miatt - csak azokban a választókerületekben mobilizálódott igazán ahol szoros eredmény vagy kismértékű baloldali előny alakult ki az első fordulót követően. Összességében azt mondhatjuk hogy minél inkább szoros első fordulós eredménnyel rendelkező választókerületben lakik valaki annál inkább érzi úgy a második kampány végére hogy részt vesz majd a második fordulóban.

Mindent egybevetve a Gallup az április 21-i részvételt minden kategóriában rekord-szintűre becsli a második fordulóban is - nem tartjuk kizártnak a 75 százalék körüli átlagos részvételt sem.

Izgalmas vasárnap este elé nézünk.

A vizsgálat mintája

Az országos személyes mintát úgy választottuk hogy az reprezentatív legyen az első fordulóban eredménytelen egyéni országos választókerületekre. Ennek érdekében hat típusba soroltuk a választókerületeket a jobb- és baloldal egyéni szavazatainak a különbsége szerint és e hatos osztat megoszlásának megfelelően a még nyitott 131 választókerületből 75-öt választottunk ki az egyes kategóriákon belül véletlenszerűen.

A kiválasztott 75 egyéni választókerület mindegyikéből véletlen módszerrel kiválasztottunk négy szavazókört és ezek mindegyikében öt-öt interjút készítettünk vagyis a kiválasztott 75 EOVK mindegyikében 20 interjú készült négy-négy különböző szavazókörben. Így az 1500 fős minta 300 elsődleges mintavételi pontról került lekérdezésre.

*   *   *

Magáncélú tájékoztatásunk ezzel véget ért. Javasoljuk mindazoknak akik ezt a szolgáltatásunkat igénybe vették hogy iratkozzanak fel hagyományos hírleveleink egyikére.

Hírlevél | Főlap |  The Gallup Organization |

Copyright © 2002 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2002-04-20 22:01

Felhívjuk figyelmét arra hogy az ezekben az e-mailjeinkben közölt közvélemény-kutatási adatok a Magyar Gallup Intézet szellemi tulajdonát képezik az Ön személyes tájékoztatására szolgálnak. Ezen adatok bármilyen formában (nyomtatott elektronikus és internetes sajtóban) történő nyilvánosságra hozatala sérti a választási eljárásról szóló törvényt és a szerzői jogi törvényt is.