Választás 2002 - Gallup magáncélú tájékoztatás

A választási fordulók előtti nyolc-nyolc napban a választási eljárásról szóló törvény értelmében tilos közvélemény-kutatási eredményeket nyilvánosságra hozni. Ezt a Gallup is tiszteletben tartja ezért ezen időszakokban sem honlapján sem hagyományos hírleveleiben nem hoz nyilvánosságra pártpreferencia-adatokat. Minthogy azonban Ön ezt tőlünk külön kérte és kérését meg is erősítette ezúton megküldjük Önnek - szigorúan magáncélú tájékoztatásként - legfrissebb kutatási eredményeinket.

A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
Két forduló között

Legutóbbi hírlevelünk a választás másnapján íródott és arra kereste a lehetséges magyarázatokat az adatokban hogy miből adódott a különbség - a két nagy pártot illetően még előjelében is - az általunk mértek és a valóságban történtek között.

A magyar választási rendszer esetében az országos minták alapján végzett közvélemény-kutatás elsősorban az első fordulós listás választások előrejelzésére alkalmas.

Az eredményeket befolyásolhatja hogy az egyes mintavételi pontokon más és más a vélemények intenzitása. Az egyik utolsó mérésünkről beszámolva például azt mondtuk hogy az országos arányok mögött nagy helyi különbségek vannak. Erről március 26-i közleményünkben a budapesti nagyobb minta alapján írtunk részletesebben a regionális különbségekről pedig április 2-i közleményünkben adtunk előrejelzést.

Előrejelzésünk hibájának alapvető forrását abban leltük meg hogy a választási kampány legutolsó napjaiban a politikai véleményt kialakítók és a választáson azután ténylegesen szavazók a szocialista pártpreferenciát sokkal inkább magánvéleménynek mint közvéleménynek tekintették és nem nyilatkoztak róla.

A válaszmegtagadás a kampány legvégén jelentkezett és még mindig tart

A pártpreferenciára vonatkozóan februárban a megkérdezetteknek mindössze 6 százaléka tagadta meg a választ és a válaszmegtagadók aránya március legvége 27-e előtt sem haladta meg a tíz százalékot.

A válaszmegtagadók arányának változása február óta a telefonos vizsgálatainkban

A választást közvetlenül megelőző napokban ez a szám hirtelen felugrott: 15 és 23 százalék közötti lett. A választás napján is a megkérdezettek a 22 százaléka nem árulta el kérdezőinknek hogy kire szavazott illetve hogy kire szándékszik szavazni. A nap folyamán ahogyan azt előző hírlevelünk végén táblázatokban közöltük elvált egymástól a viselkedésről és a vélekedésről beszámolók megoszlása. Az előbbi különösen a délelőtti órákban erősebb MSZP fölényt jelzett később a délutáni válaszoknál megfordult a válaszok aránya. Ez még aznap sem tűnt fel nekünk mert az előző 1998-as választásokon amikor mobiltelefonos - sms alapú - technológiával összesen 45 ezer interjú alapján exit-poll felmérést végeztünk ugyanezt a jelenséget mértük. Az MSZP szavazói voltak azok akik a délelőtti órákban már mind leszavaztak és az arányok a délutáni órákban fordultak meg a polgári oldal szavazói nagyobb részvételének eredményeképpen.

Ezúttal azonban ahogy ezt alábbi elemzésünkben - legfrissebb vizsgálatunk alapján - részletesebb adatokkal is alátámasztjuk más történt: a magas részvétel és ezek szerint az MSZP mobilizáló kampánya olyan idős alacsony végzettségűeket vitt el a szavazófülkékbe akik megélték már hogy a protestnek következményei vannak és korábban feltehetően nem vettek részt demokratikus választáson.

(Telefonos vizsgálatokkal ezek a csoportok még mindig a legkevésbé érthetők el - korábbi személyes vizsgálataink során pedig még nem találtunk résztvevői szándékkal kombinált válaszmegtagadásra jeleket.)

Mielőtt azonban eredményeinket részleteznénk ismertetni szükséges mostani a választás második fordulóját megelőző kutatásunk módszertanát.

Két vizsgálat új mintaválasztási módszerrel a második forduló előtt

A fentiek figyelembevételével alakítottunk ki egy olyan kutatási tervet amely képes lehet arra hogy az utolsó hét hangulatváltozásairól hozzávetőleges képet adhasson.

Miután gyakorlatilag a hét elejére tisztázódtak a választási feltételek kétfajta kutatás mellett döntöttünk amelyeket - mint az eddigieket is - saját költségére végez a Gallup és amelyeket minden érdeklődő számára nyilvánossá tesz - a törvényes lehetőségek határáig elmenve - feliratkozással igényelhető hírleveleiben.

Az egyik egy személyes megkérdezésen alapuló vizsgálat melynek terepmunkáját ma kezdtünk és pénteken fejezzük be. A minta nem a teljes országra reprezentatív hanem csak azokból az országgyűlési választókerületekből választjuk ahol második forduló is lesz. Elsődleges mintaválasztási pontoknak ezúttal nem településeket hanem szavazóköröket választottunk ki. A mintaválasztáshoz felhasználtuk az OVB előzetes adatait az egyes szavazókörökben az egyéni jelöltekre leadott szavazatokról. A kiválasztott minta azokat reprezentálja akik még részt vehetnek a választáson. Az eredmények arra nem adnak módot hogy a választás kimenetelére adjunk pontos becslést de arra igen hogy rögzítsük a második forduló előtti hét hangulatát a különböző típusú választókerületekben.

Másik vizsgálatunk telefonos módszerrel készül. A mai első összefoglalónkon kívül szombatig tervezzük hogy napi mérések alapján beszámolunk három a választás második fordulójának kimenetele szempontjából érdekes szavazókör-típus hangulatáról.

A minta alapja az a 32 egyéni országgyűlési választókerület amelyben az első fordulóban nagyon szoros eredmény született. Budapesten a 2. a 15. és a 18. Baranyában az 5. Bácsban az 5. 8.és 9. Békésben a 2. Borsodban a 8. Csongrádban a 2. 5. és 7. Fejérben a 2. és 6. Hajdúban a 6. és 9. Jászban a 8. Nógrádban a 3. és 4. Pest megyében a 4. 5. 10. 11. és 12. Somogyban az 1. 3. 4. és 5. Szabolcs-Szatmárban az 5. és 10. valamint a Vas és a Zala megyei 1-es választókerület tartozik definiciónk szerint abba a mintába ahonnan választottuk és a következő napokban is választani fogjuk véletlenszerűen a megkérdezetteinket.

A mintaválasztás második lépcsőjében felhasználtuk a szavazókörökre vonatkozó első fordulós eredményeket. (Az eredmények a honlapunkon a fővároson kívül 12 nagyvárosra is ilyen nagyon részletes szavazóköri mélységben térképen megtalálhatók.) A legszorosabb eredményt felmutató - fentebb felsorolt - 32 választókerület szavazókörei közül három típust választottunk ki a bal-jobb különbség alapján. Az első típust szorosnak neveztük el: ezekben az első fordulóban a baloldali jelöltekre és a jobboldali jelöltekre leadott szavazatok között maximum 5 százalék eltérés volt bármelyik irányba. A második és a harmadik típusba - a balbarát illetve jobb-barát szavazókörök csoportjába - azokat soroltuk amelyeknél 10-20 százalék közötti volt a különbség a két tábor jelöltjeire leadott szavazatok között. A szavazókörök e három típusában országosan közel 1 millió szavazó vett részt az első fordulóban. Egészen pontosan az általunk szorosnak definiált szavazó-körökben 437.826 a jobb-barát szavazókörökben: 215.021 a bal-barát szavazókörekben: 260.813 választóról van szó. E három típusból választottuk ki azokat a szavazóköröket melyekben telefonos vizsgálatunkat végezzük.

Mintánk tehát a legszorosabb választókerületeken belüli legszorosabb szavazókörök választóit reprezentálja - azokat akiknek ugyan nem kizárólagos de különösen fontos szerepük van a végeredmény eldöntésében.

A szokatlan mintaválasztás mögött az a meggondolás van hogy nem áll módunkban ilyen sok körzetben megfelelő nagyságú mintát választani a válaszmegtagadások nagyobb száma miatt szeretnénk külső információkat igénybe venni a méréseink megbízhatóságának a javítására és a választások kimenetele szempontjából kritikus népességre vonatkozó információkat szeretnénk mérni.

A továbbiakban közreadott eredményeink egy része a válaszok megbízhatóságának részletesebb vizsgálatával foglalkozik részben pedig az első forduló ismert eredményeihez viszonyítható új mérés információit jelentik.

Kik az "elveszett" MSZP szavazók?

Mint köztudomású a 2002. április 7-i választási eredmények és a közvélemény-kutatási előrejelzések között jelentős eltérések mutatkoztak. Az összes közvélemény-kutató intézet 2-8 százalék közötti Fidesz-MDF győzelmet prognosztizált. Ennek ellenére a választásokon 1 százalékos MSZP győzelem következett be.

Azóta a közvélemény-kutatók azt próbálják kibogozni mi is történhetett mi okozta a tévedéseket. Ezzel kapcsolatos elemzését az intézetek közül a Gallup elsőként tette közzé (Lásd "A közvélemény-kutatók fekete napja" című írásunkat.)

Elemzésünkben mi is és azóta más kutatók is azt a feltételezést fogalmazták meg hogy a közvélemény-kutatók tévedésének alapvető oka az volt hogy az MSZP szavazóinak egy része nem mondta meg pártkötődését a kérdezőbiztosoknak. (Erre vonatkozóan a második közvéleménykutatás-közlési moratórium előtti napon a Tárki egy rendkívül frappáns és meggyőző módszertani fejtegetést tett közzé.)

A következő logikus lépés az kellett legyen hogy megkeressük ezeket a "rejtőzködő" "szégyenlős" vagy "elveszett" MSZP szavazókat. Tegnap esti kérdezésünk adatai alapján legújabb kutatásunkban először erre keresünk megnyugtató választ.

A kutatás kérdőívét kifejezetten azzal a céllal alakítottuk ki hogy el tudjuk különíteni az MSZP szavazókat. Összesen nyolc olyan kérdést építettünk a kérdőívbe amelyeket arra használtunk hogy a pártpreferenciájukat a közvélemény-kutatás számára el nem áruló megkérdezettek rejtett vonzalmait feltárjuk. Természetesen tudatában vagyunk annak hogy ennek elsősorban módszertani jelentősége van hiszen ahogyan azt sokszor hangsúlyoztuk korábban is nem hiszünk abban hogy közvélemény-kutatóknak etikailag fel szabadna vállalnia a politológusok és más szakértők számára elfogadott eljárást hogy a mért adatok helyett becsléseket közöljenek. A közvélemény-kutatók is élhetnek ugyanakkor a vélemények mögött meghúzódó rejtett dimenziók becslésével de csak akkor ha ezt a különbségtételt teljesen átláthatóan és reprodukálhatóan teszik meg.

A mostani elemzésünket amely alapvetően műhelytanulmány jellegű azért tartjuk fontosnak megosztani mert a politikai közvélemény-kutatás során ritkán tapasztalt jelenség jobb megértésére szolgál.

A kérdések amelyeket azért tudtunk a rejtett dimenzió becslésére is használni mert a rájuk adott válaszok önmagukban is jelzik a politikai vélemények tagoltságát a következők voltak:

Sokak számára meglepetés volt a választások első fordulóban az MSZP listás győzelme míg mások azt mondták hogy ez várható volt. Ön melyik véleménnyel ért egyet inkább:

1 - meglepetés volt

2 - ez volt várható

Mennyire elégedett Ön a parlamenti választások első április 7-i fordulójának eredményével:

4 - nagyon elégedett

3 - inkább elégedett

2 - inkább elégedetlen vagy

1 - nagyon elégedetlen

(Erre a kérdésre vonatkozóan honlapján már a TÁRKI is közölt elemzést.)

Ön szerint mi lenne a jobb ha a mostani kormány még négy évre lehetőséget kapna arra hogy folytassa amit elkezdett vagy az lenne a jobb ha kormányváltás lenne és mások kapnának lehetőséget a kormányzásra?

1 - folytassa a mostani kormány

2 - legyen kormányváltás

Vannak akik szerint a mostani választások során a jobboldali kampány keltett félelmet az emberekben míg mások szerint csak az ellenzéki kampány sugallta azt hogy van ok a félelemre. Ön melyik véleménnyel ért inkább egyet?

1 - inkább a jobboldal

2 - inkább az ellenzék kampánya keltett inkább félelmet

Vannak akik szerint a Fidesz-MDF azért szervez utcai nagygyűléseket mert félti a hatalmát mások szerint pedig meg akarja mutatni milyen sokan támogatják őket. Ön melyik kijelentéssel ért inkább egyet:

1 - a Fidesz-MDF azért rendez utcai nagygyűléseket mert félti a hatalmát

2 - a Fidesz-MDF azért rendez utcai nagygyűléseket mert meg akarja mutatni milyen sokan támogatják

Vannak akik szerint az elmúlt négy év során minden korábbinál megosztottabb lett a társadalom és ennek ideje véget vetni. Mások szerint ez nincs így. Ön szerint az elmúlt négy évben:

1 - nem volt jobban megosztott a társadalom mint korábban vagy

2 - túlzottan megosztott volt a társadalom?

Itt az ön szűkebb lakóhelyén mit gondol kik vannak többségben akik a jelenlegi kormány megtartását akarják inkább vagy azok akik a jelenlegi kormány leváltását akarják inkább?

1 - akik a jelenlegi kormány megtartását akarják

2 - akik kormányváltást akarnak

Ön szerint ki lenne a 2002-es választások után alkalmasabb miniszterelnök:

1 - Orbán Viktor

2 - Medgyessy Péter

A felsorolt kérdések összességére adott válaszok elemzésével el lehetett különíteni egy kormányváltó-ellenzéki beállítódásra jellemző válasz-mintázatot.

Kialakítottunk tehát a mintában egy virtuális csoportot amelyet kormányváltó attitűdű csoportnak neveztünk el. Ezek után megvizsgáltuk hogy azok akik az egyes pártok szavazóinak mondták magukat illetve valamilyen indokkal nem válaszoltak a pártválasztásukra vonatkozó kérdésekre beletartoznak-e a kormányváltó beállítódással jellemezhető csoportba vagy sem.

Azt találtuk hogy az MSZP szavazók 97 százaléka egyúttal tagja volt a kormányváltó beállítódással jellemezhető virtuális csoportnak. Az SZDSZ és a Munkáspárt szavazói esetében ez az arány már 100 százalék volt. (Korábbi vizsgálatainkban azt tapasztaltuk hogy az SZDSZ szavazók mintegy egyhatoda a másodlagos pártvonzalma szerint inkább a Fideszhez húz. Most a két választási forduló között végzett vizsgálatunkban ez a tendencia szinte teljesen szertefoszlott.)

Ezzel az eredménnyel önmagában csak azt a magától értetődő dolgokat bizonyítottuk: aki ellenzéki pártokra szavaz az ellenzéki. Az eredmény azonban azt is bizonyítja hogy az elemző eszköz jól működik ennek alapján nagyon jó találati valószínűséggel lehet valakiről megmondani hogy inkább "balra" vagy inkább "jobbra" fog-e szavazni még akkor is ha a szavazási szándékára vonatkozó kérdést fel sem tesszük vagy arra nem hajlandó válaszolni.

Ezzel az összetett mutatóval vizsgáltuk: a pártpreferencia kérdésekre nem válaszolók kormányváltó-ellenzéki beállítottságúak-e inkább vagy sem.

Arra a kérdésre hogy melyik párt listájára szavazott a 2002. évi választás első április 7-i fordulójában az emberek 31 százaléka ilyen-olyan indokkal nem válaszolt: 11 százalékuk azt mondta hogy nem ment el választani 2 százalékuk azt mondta hogy nem emlékszik 18 százalék pedig azt válaszolta hogy nem mondja meg mert ez az ő személyes titka.

Azok körében akik azt mondják hogy elmentek a választások első fordulójában szavazni a pártpreferenciájukat el nem árulók aránya az általunk használt telefonos vizsgálati módszer mellett most a két forduló között is 21% volt. A választás első fordulójának napján április 7-én végzett vizsgálatunkban is pontosan ennyi volt a válaszmegtagadási arány. A baloldal első fordulós győzelme tehát nem csökkentette a "rejtőzködési" tendenciát.

A válaszolók körében - ahogyan a választás első fordulóját megelőzően is - a két választási forduló közben is jelentős Fidesz-MDF fölényt regisztráltunk. Arányait tekintve ez (a kisebb pártokat most átmenetileg figyelmen kívül hagyva) tíz százalékpontosnál is nagyobb arányú Fidesz-MDF fölényt jelentett volna a választások első fordulójában. Mint tudjuk nem ez történt.

Nézzük meg tehát hogy a pártpreferenciájukat titokban tartók között milyen arányban vannak a kormányváltó-ellenzéki érzületű állampolgárok.

A választások első fordulójában az egyes pártokra szavazók
illetve a szavazatukat titokban tartók között
a kormányváltó-ellenzéki érzületűek aránya

Jól látszik hogy azok körében akik különböző indokokkal nem mondták meg hogy kire szavaztak az első fordulóban jókora többséget képeznek azok akiket kormányváltó-ellenzéki beállítódás jellemez.

(Az is kiderül hogy az otthon maradtak körében enyhe többségben voltak azok akiket nem jellemzett kormányváltó attitűd.)

Ha a pártpreferenciájukat nyíltan felvállalókhoz a fent feltárt megfelelő arányokban hozzátesszük azokat akik nem mondták meg pártpreferenciájukat de a más kérdésekre adott válaszaikból tudjuk róluk hogy jellemzi-e őket a kormányváltó-ellenzéki attitűd avagy sem akkor végső soron (és természetesen utólag) a Fidesz-MDF támogatottságaként 42 6 százalékot az MSZP támogatottságaként pedig 41 százalékot kalkulálhatunk.

Ugyan ez nem a tényleges választási eredmény de nagyon közel van a jelen vizsgálatra kialakított speciális minta (szoros választási körzetek három szegmensében mért) valódi eredményeihez.

Megtaláltuk tehát az "elveszett" MSZP szavazókat. Ez azt bizonyítja hogy a közvélemény-kutatás mintavételi eljárásai és módszerei alapvetően jók. A tévedést nem az intézetek által elkövetett módszertani hibák okozták hanem egy olyan speciális társadalomlélektani helyzet amikor az MSZP szavazóinak egy része akik végül résztvettek a szavazáson valamiért nem árulta el a közvélemény-kutatóknak azt hogy kire akar szavazni. Sőt mi több még az első forduló után sem vállalja azt hogy kimondja hova rakta az X jelet a szavazólapon.

Arra a választásokat megelőzően egyetlenegy szakember sem számított hogy az MSZP szavazótáborában ilyen nagyfokú lesz a rejtőzködés. Hiszen az előző három választáson semmi ehhez hasonló jelenséggel nem találkoztunk az MSZP táborában. Alapvetően ez okozta a téves előrejelzéseket most 2002-ben olyan intézeteknél is amelyek a korábbi három választás alkalmával meglehetős pontossággal jelezték előre a választások végeredményét.

Most már tudjuk hogy a jövőben erre a korábban soha nem tapasztalt tényezőre is figyelni kell. Biztos hogy ugyanezt a hibát még egyszer nem követik el a magyar közvélemény-kutatók.

Pártpreferenciák három szavazókör-típusban

Lépjünk hát akkor tovább és vizsgáljuk meg hogy most ebből mi következik a választások második fordulójára vonatkozóan. Eddigi elemzésünk arra törekedett hogy feltárjuk mitől váltak hibássá az első fordulóra vonatkozó múltbéli előrejelzések. Most forduljunk a vasárnap esedékes második forduló tehát a jövő felé.

A következőkben leírtak azonban nem jelentenek semmilyen értelemben választási előrejelzést hiszen a magyar választási rendszerben az egyéni mandátumok sorsát választókerületenként akár egy-egy szavazat is eldöntheti. A még el nem dőlt 131 egyéni mandátum sorsát tehát szélsőséges esetben akár 131 darab szavazat is eldöntheti. (Az utolsó amerikai választás után ez a feltételezés már nem is tűnik annyira képtelenségnek.) Ugyanakkor nincs olyan közvélemény-kutatás amely ilyen pontossággal lenne képes mérni.

Egy biztos: az első forduló eredményei a baloldal kormányalakításának jelentős matematikai esélyét teremtették meg. Ha ugyanazok mennek el a második fordulóban is szavazni mint az első fordulóban és ugyanarra a politikai "oldalra" szavaznak mint az első fordulóban akkor nem kétséges hogy a második fordulót követően baloldali kormány alakul majd.

Nos mi az amit adataink alapján mégis mondhatunk a második forduló kilátásairól?

Arra a kérdésre hogy a választások második fordulójában a Fidesz-MDF által támogatott jelöltre vagy az MSZP által támogatott jelöltre kíván-e szavazni a véleményét nyíltan vállaló emberek többsége azt felelte ugyan hogy ő inkább a Fidesz-MDF jelöltjét támogatja majd de a kérdésre a választásokon való részvételét biztosra ígérő emberek 9 százaléka azt mondta hogy ő még nem döntötte el hogyan fog szavazni további 13 százalék pedig azt válaszolta hogy szavazási szándékát nem kívánja megmondani.

Lássuk tehát az egyes csoportokban a kormányváltó-ellenzéki attitűddel jellemezhető emberek arányát.

A választások második fordulójában
a különböző szavazási szándékú szavazók körében
a kormányváltó-ellenzéki érzületűek aránya

Akik tehát azt mondják hogy még nem döntöttek illetve nem mondják meg a szavazási szándékukat azok többsége inkább kormányváltó-ellenzéki attitűddel jellemezhető.

Amennyiben az általunk gyűjtött adatbázisban szereplő "nyers" adatokat korrigáljuk a különböző indokokkal nem válaszolók feltételezhető szavazási viselkedésével akkor a következő arányokat tapasztaljuk:

A táblázatból világosan látszik hogy a pártpreferenciájukat titkolók tényleges viselkedésének figyelembe vétele hogyan tolja el a "nyers" adatokban regisztrált fölényes Fidesz-MDF vezetést sugalló arányokat a "döntetlen" irányába.

Kik is vajon ezek a "rejtőzködő" MSZP szavazók? Elemzéseink azt mutatják hogy elsősorban

• alacsonyabb iskolai végzettségű (legfeljebb 8 osztállyal rendelkező)
• idősebb nyugdíjban lévő emberek és ezen belül is
• mindenek előtt a 70 év felettiek.

Olyanok tehát akik megélt élettapasztalataik alapján hihetőnek tartották és tartják még most a két forduló között is hogy van reális félnivalójuk ha egy közvélemény-kutatásban vállalják politikai kötődésüket. Jellemző még rájuk az is hogy önbevallásuk szerint a "maguk módján" vallásosak.

Amennyiben külön-külön vizsgáljuk meg az első választási fordulót követően jobboldali vezetéssel "forduló" szavazókörökben valamint a baloldali vezetéssel forduló szavazókörökben továbbá az első fordulót követően döntetlen közeli eredménnyel "forduló" szavazókörökben várható arányokat akkor a következőket tapasztaljuk:

Ezen eredmények alapján megkockáztathatjuk hogy most úgy tűnik hogy az első fordulóban szoros eredményt hozó szavazókörök nagyobb részében a Fidesz-MDF jelöltje győzhet a második fordulóban azonban annak nem látjuk jeleit hogy olyan szavazókörökben ahol az első fordulóban egyértelmű baloldali túlsúly alakult ki az megfordult volna.

A most vizsgált kérdéseken túl az eredmény szempontjából a differenciált részvételi arányoknak lehet nagyobb szerepe. A szerda esti mérés alapján a holnapi elemzésünkben megvizsgáljuk az erre vonatkozó friss információkat.

Hírlevél | Főlap |  The Gallup Organization |

Copyright © 2002 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2003-06-17 10:36

Felhívjuk figyelmét arra hogy az ezekben az e-mailjeinkben közölt közvélemény-kutatási adatok a Magyar Gallup Intézet szellemi tulajdonát képezik az Ön személyes tájékoztatására szolgálnak. Ezen adatok bármilyen formában (nyomtatott elektronikus és internetes sajtóban) történő nyilvánosságra hozatala sérti a választási eljárásról szóló törvényt és a szerzői jogi törvényt is.