Hírek a Magyar Gallup Intézet honlapján
2003

Hónapok óta viszonylag stabil a biztos szavazók pártszimpátiája
Budapest 2003. 12. 19.
A szocialistákra egy most vasárnapi választáson a lakosság 24 százaléka szavazna a Fideszre 32 százalék. A pártot választó biztos szavazók körében a Fidesz híveinek aránya 52 az MSZP-é 38 százalék. A teljes népességhez viszonyítva hónapok óta viszonylag stabil a biztos szavazók pártszimpátiája: a Fidesz a lakosság negyedére az MSZP kevesebb mint minden ötödik emberre számíthat. A kormányfővel a lakosság 36 százaléka elégedett 48 százalék szerint azonban inkább rosszul látja el feladatát. A kormánnyal 31 százalék elégedett 55 százalék elégedetlen. Az utóbbi hónapokban a közvéleményben tapasztalhatók a kormányzat számára kedvező változások de a bíráló vélemények vannak többségben. Bővebben

A lakosság negyvennyolc százaléka szerint javult negyven százaléka szerint nem változott a rendőrség munkája
Budapest 2003. 12. 16.
Dr. Salgó László vezérőrnagy országos rendőrfőkapitány és Fischer György a Magyar Gallup Intézet kutatási igazgatója sajtótájékoztatón ismertette az ORFK megbízásából készített harmadik közvélemény-kutatásának eredményét. A kutatás személyes megkérdezéssel nyomtatott strukturált kérdőív segítségével zajlott a felnőtt lakosságot reprezentáló 1500 fős mintán ez év őszén. A kutatási főbb adatai Belügyminisztérium honlapján olvashatók.

Összehasonlító elemzés az Európai Unió és a tagjelölt országok közvéleményéről
Brüsszel-Budapest 2003. 12. 19.
Magyarország európai uniós taggá válását a lakosság 56 százaléka jó dolognak tartja - ez nagyobb elfogadottságot jelent a tíz csatlakozó ország átlagánál. A közös külpolitikai döntéshozatal hívei mind a jelenlegi tagországokban mind a tagjelölt országokban többségben vannak. Magyarország azon öt ország közé tartozik a 28 között melyben a lakosság 30 százaléknál nagyobb hányada a nemzeti döntéshozatal híve. A honvédelmi ügyekben való közös illetve nemzeti döntéshozatalt illetően a magyar közvélemény a leginkább megosztott a tizenhárom tagjelölt ország közül. Az európai és/vagy nemzeti identitással kapcsolatban a magyarok 51 százaléka csakis nemzeti identitásúnak vallotta magát - ez 12 százalékponttal nagyobb arány mint amit tavasszal tapasztalhattunk. Magyarországon a lakosság 33 százaléka elégedett 62 százaléka elégedetlen a demokrácia működésével - ez az arány rosszabb mint az EU-ban de kedvezőbb mint a tagjelölt országok átlagában. Más megállapítások mellett ezek az adatok olvashatók abban a jelentésben melyben a Magyar Gallup Intézet "A tagjelölt országok Eurobarométere" kutatás legújabb szakaszának főbb megállapításait összegezte. Itt a Gallup honlapján is és az Európai Bizottság közvélemény-kutatási honlapján is megtalálható ez a jelentés és a tagországok és a tagjelölt országok közvéleményéről ugyancsak a Gallup által készített összehasonlító elemzés is. Bővebben

Trendek februártól novemberig: minden téren növekvő elégedetlenség
Budapest 2003. 12. 10.
A Gallup novemberi pártpreferencia-jelentésünk adataiból láthatóvá vált: a teljes népességben a felére csökkent az MSZP biztos szavazóinak aránya és a kormányfővel többen elégedetlenek mint eddig bármikor ebben a ciklusban. A kormányfő munkájának romló megítélése mellett más mutatók is az elégedetlenség növekedéséről tanúskodnak. A kormány munkáját a kormányfőénél még nagyobb arányban ítélik inkább rossznak mint jónak. A felnőtt lakosság 53 százaléka szerint a kormány inkább rosszul végzi munkáját. 59 százalék szerint Magyarországon összességében rossz irányba mennek a dolgok. Az ország gazdasági helyzetét a lakosság közel háromnegyede (73%) rossznak tartja és ez a felnőttek kétharmada (67%) szerint inkább romlik. 60 százalék nagyon vagy inkább elégedetlen azzal ahogyan most él. Nagyon elégedetlen a felnőtt népesség 13 százaléka és mindössze 2 százalék nagyon elégedett. A következő tizenkét hónapra vonatkozóan a várakozások inkább pesszimisták mint optimisták: a lakosság 45 százaléka szerint családjának az anyagi helyzete a következő tizenkét hónap folyamán ugyanilyen marad 32 százalék szerint romlani fog. Nagyobb távlatban a következő négy évre előretekintve kicsit bizakodóbbak az emberek. A Gallup adatai azt mutatják hogy háromnegyed év óta mind az emberek elégedettségérzése - azzal ahogy élnek - mind pedig az ország helyzetéről a gazdaságról a kormányról és a kormányfőről alkotott véleményük jelentősen romlott. Bővebben

Mélyponton a miniszterelnök munkájának megítélése
Budapest 2003. 12. 03.
A szavazásra jogosultak körében októberhez képest novemberre nem történt lényeges változás a két nagy párt erőviszonyában: a felnőtt népesség körében 10 százalékpont a támogatottságuk különbsége. A Gallup november 9. és 13. közötti felmérése szerint 33% szavazna a Fideszre és 23% az MSZP-re. Az összes többi pártra együttesen is csak a lakosság kevesebb mint egytizede (8%) szavazna. A pártot választó biztos szavazók aránya tavaly nyár óta egyértelműen csökken. Novemberben a 18 éves és idősebb lakosságnak már csak 48%-a tartozott a pártot választó biztos szavazók közé. Ebben a körben a Fidesz tábora 53 az MSZP-é 36%-os az MDF-re és az SZDSZ-re pedig 3-3% szavazna. A kormányfő munkájával elégedettek aránya 32%-ra csökkent az azzal elégedetleneké viszont már 50%. A Medgyessy Péterrel elégedetlenek aránya magasabb mint eddig bármikor ebben a ciklusban. Bővebben

Magyarországon magas a tudományos érdeklődés
Budapest 2003. 11. 10.
Magyarország a tudományos érdeklődés önjellemzésen alapuló sorrendjében a második helyen áll a tagjelölt országok között - állapította meg a Magyar Gallup Intézet által készített Eurobarométer-kutatás. Magyarországon több mint minden második felnőtt (53 százalék) érdeklődik a tudomány és a technológia kérdései iránt. A magyarok közül többen mondják magukat a tudomány iránt érdeklődőnek mint átlagosan az Európai Unió polgárai és még többen mint a tagjelölt országok lakossága körében. A vizsgált öt témakört illetően a tudomány és technológia iránt érdeklődők Magyarországon ugyanúgy a harmadik helyen állnak mint az EU országok lakossága körében. A lakosság önjellemzése alapján Magyarországon a következő az érdeklődési sorrend: kultúra politika tudomány és technológia gazdaság és pénzügyek és végül a sport. A magyarok ugyanakkora hányada tekinti magát tudományos téren tájékozottnak mint amekkora hányad átlagosan a tagországokban (tehát közel egyharmad) és 5 százalékponttal nagyobb hányad mint átlagosan a tagjelölt országokban. Bővebben

Intolerancia diszkrimináció és tekintélyelvűség Romániában
Bukarest - Budapest 2003. 11. 03.
A Magyar Gallup Intézet román testvérintézete a bukaresti Közpolitikai Intézet megbízásából reprezentatív mintán közvélemény-kutatást végzett Intolerancia diszkrimináció és tekintélyelvűség a közvéleményben címmel. A vizsgálatra az Extremizmus Romániában című kutatási project részeként került sor 2003 szeptemberében. A teljes kutatási jelentés románul valamint egy angol nyelvű összefoglaló a The Gallup Organization Romania honlapján érhető el. A felmérés főbb adatai magyarul honlapunkon olvashatók.

A többség az aradi emlékmű újrafelállítása mellett van
Budapest 2003. 10. 31.
Október eleji közvélemény-kutatása során a Magyar Gallup Intézet a határon túli magyarság problémáinak kezelését célzó kormányzati politika megítéléséről és az aradi Szabadság-emlékmű újrafelállításáról is megkérdezte az emberek véleményét. A felnőtt lakosság 41 százaléka szerint az Orbán-kormány jobban kezelte a határon túl élő magyarság problémáit mint a Medgyessy-kormány. Kevesebben vannak az ellenkező véleményen lévők (30%) és akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni (29%). 34% szerint a kormánynak annyit kell foglalkoznia a határon túl élő magyarság kérdéseivel mint amennyit a jelenleg foglalkozik. Alig voltak azonban kevesebben azok (31%) akik szerint a jelenleginél többet kellene foglalkoznia ezekkel a kérdésekkel. A lakosság közel fele (48%) szerint a magyar kormánynak ragaszkodnia kellene az aradi emlékmű köztéri újrafelállításához. Egy szoborpark létesítését a lakosságnak csak közel egy negyede (24%) támogatja. Az egyes korosztályok álláspontja között nincs igazán nagy különbség. Bővebben

Továbbra is jelentősen vezet a Fidesz
Budapest 2003. 10. 15.
A szavazásra jogosultak körében az előző hónaphoz képest nem történt lényeges változás a két nagy párt erőviszonyában. A Gallup október 2. és 7. közötti felmérése szerint a felnőttek 33%-a szavazna a Fideszre a Szocialista Párt támogatóinak aránya pedig 23%. Az MSZP tábora az elmúlt hónapokban már a "kemény magig" olvadt. (Az egymillió nyolcszázezerre tehető szimpatizánsnál kevesebbet az előző öt évben csak egyszer mértünk.) A Fidesz most regisztrált támogatottsági aránya valamivel magasabb mint amit idén év elején vagy az év közepén mértünk - a mostani érték a legmagasabb támogatói tömeget jelenti a választásokat közvetlenül megelőző hónapot és a választásokat követő hónapokat nem számítva.
A pártot választó biztos szavazók közé szeptemberben és októberben is csak az emberek fele tartozott. Az előző hónaphoz képest ebben a körben sem tapasztalható lényeges változás: a Fidesz támogatottsága 52% az MSZP-é 36%. Medgyessy Péter a lakosság egy harmada 33 százaléka szerint látja el a feladatát "inkább jól". Az ellentétes véleményen lévők aránya 15 százalékponttal magasabb: 48%. Bővebben

Többen feltételeznek kormányzati korrupciót mint fél éve
Budapest 2003. 10. 01.
Márciushoz képest 20 százalékponttal csökkent a Medgyessy-kormány működésében kevesebb korrupciót feltételezők aránya és 13 százalékponttal nőtt azoké akik most több korrupciót vélelmeznek. A Magyar Gallup Intézet szeptember eleji közvélemény-kutatása szerint a felnőtt lakosság közel egynegyede (24%) szerint a Medgyessy-kormány működésében több a korrupció mint az Orbán-kormányéban volt. 45% ugyanannyi korrupciót feltételez és mindössze 14%-ot képviselnek azok akik szerint most kevesebb a korrupció. Márciusban 50% - 30% volt az arány azok közt akik azt mondták hogy a Medgyessy-kormány az elődjénél eredményesebb lesz a közpénzek felhasználásának ellenőrzésében szemben azokkal akik úgy gondolták hogy nem lesz sikeresebb. Most a felnőtt népesség abszolút többsége (52%) úgy ítéli meg hogy a kormány e téren nem sikeresebb. Fél évvel ezelőtt a felnőtt lakosság közel fele (47%) vélekedett úgy a közpénzügyi államtitkárságról hogy tevékenységét pártpolitikai szempontok befolyásolják. Szeptember elején a lakosság már több mint a felének (54%) ez volt a véleménye. Bővebben

A többség Szaddam Husszein elűzése után sem ért egyet az iraki háborúval
Budapest 2003. 09. 26.
Szeptember 5. és 8. között a Magyar Gallup Intézet egyebek között az iraki rendezésben való magyar részvételre vonatkozó kérdésekre is választ kért a felkeresett személyektől. Egy héttel azután hogy a MH Szállító Zászlóalja megérkezett al-hillahi állomáshelyére a megkérdezettek 67 százaléka azt válaszolta kérdésünkre hogy ellenzi a magyar alakulat kiküldését és 23% mondta hogy helyesli azt. Az iraki rendőrök esetleges taszári kiképzését 63% ellenzi a támogatók aránya 31 százalék. A lakosság kevesebb mint egy ötöde szerint a szállító kontingens Irakba küldése miatt kifejezetten nagy vagy elviselhetetlenül nagy nem vállalható a terrorista veszély. Az iraki rendőrök esetleges taszári kiképzésével kapcsolatban a lakosság néhány százalékponttal magasabb arányban érzékel terrorista veszélyt. Most több hónappal Szaddam Husszein rezsimjének megdöntése után a megkérdezettek kétharmada negatív véleménnyel volt arról hogy az Egyesült Államok katonai akciót hajtott végre Irak ellen. A háború megindítása előtt magasabb volt a katonai akciót ellenzők aránya. Bővebben

Az irakiak megosztottak az invázió rövidtávú hatásait illetően de bíznak a jövőben
A Gallup közvélemény-kutatása Bagdadban

Princeton - Budapest 2003. 09. 24.
Az Irakban most először szigorúan tudományos mintavétel alapján végzett közvélemény-kutatás során a bagdadi lakosok közel kétharmada úgy nyilatkozott hogy Szaddam Husszein elűzése megérte mindazt a nehézséget viszontagságot amit el kellett szenvedniük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia inváziója óta. A lakosok 62 százaléka vélekedett így - velük ellentétes véleményen 30 százalék volt. Csaknem mindenki - 94 százalék - úgy nyilatkozott hogy a város most veszélyesebb hely mint az invázió előtt volt és az invázió óta sokuknak tartósan nélkülözniük kellett olyan alapvető szolgáltatásokat mint az elektromos energia- vagy az ivóvízellátás (99 illetve 69%). A vélemények megoszlanak azt illetően hogy az invázió pozitívan hatott-e az ország egészére. A bagdadiak közel fele (44%) negatív véleménnyel van az Egyesült Államokról és még nagyobb hányadnak (48%) kedvezőtlen a véleménye Nagy-Britanniáról. A Gallup Organization augusztus 28. és szeptember 4. között végzett közvélemény-kutatásának eredményeit a Gallup Tuesday Briefing következő számai részletesen ismertetik. Bővebben

A zsidó- és romaellenes előítéletek alakulása az elmúlt tíz évben
Budapest 2003. 09. 19.
A zsidóellenesség nyílt vállalása egyre kevésbé elfogadott viselkedés Magyarországon. A Magyar Gallup Intézet 1993 óta évente vizsgálja az antiszemita és a romaellenes előítéletek alakulását. A zsidókkal kapcsolatos előítéleteiket nyíltan vállalók aránya tíz év alatt kevesebb mint a felére esett vissza a magyar társadalomban. Most szeptember elején végzett felmérésünk szerint a felnőtt lakosság 6 százaléka válaszolta kérdésünkre hogy "nem szereti a zsidókat".
A nyíltan vállalt romaellenes előítélet csökkenése is statisztikailag szignifikáns bár mértéke jóval kisebb mérvű mint a zsidókkal kapcsolatos nyílt negatív vélekedés csökkenése. Szeptemberi vizsgálatunk során 37 százalék mondta hogy "idegenkedem a cigányoktól". Bővebben

Mélyponton az MSZP
Budapest 2003. 09. 17.
A szavazásra jogosultak körében a Gallup szeptemberi közvélemény-kutatása során a megkérdezettek 31%-a szavazott volna a Fidesz-re és 22% a Magyar Szocialista Pártra.
Az MSZP nyár elején elkezdődött "mélyrepülése" tovább tart: augusztus és szeptember között újabb 3 százalékponttal esett vissza a szocialisták lakossági támogatottsága.
Az MSZP támogatottsága a 10 hónappal ezelőtti szintnek alig több mint a felére olvadt. Tavaly novemberhez képest az MSZP-nek egymillió hatszázezer emberrel kevesebb támogatója van. A Magyar Szocialista Pártnak ilyen alacsony (20-22 százalékos) támogatottságot az elmúlt öt év során csak 1998 végén és 1999 legelején (január-február) regisztráltunk. Bővebben

A magyar közvélemény a pénzmosási botrányról
Budapest 2003. 09. 12.
Szeptember elején a felnőttek kilenctizede hallott a K&H Equities brókercégnél kipattant pénzügyi botrányról. A botrányról értesültek között kétszer annyian vannak akik szerint inkább a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló személyek érintettek a botrányban mint akik úgy gondolják hogy inkább az ellenzéki pártokhoz közel állók érintettek. A kérdés megítélésére a botrányról tudók közel fele nem vállalkozott.
A botrányról értesültek kétharmada úgy látja hogy a kormány egyes tagjai is felelősek a történtekért. Az MSZP szavazóinak 42 százaléka szerint a kormány egyes tagjai felelősek a botrányért. Az SZDSZ támogatói között már többséget alkotnak az igy vélekedők (56%) a pártpreferenciával nem rendelkező bizonytalanok között 65% az ellenzéki pártok támogatói körében pedig már 80% feletti a kormánytagokat is felelősnek tartók aránya.
A botrányról értesültek 62 százaléka úgy vélekedett hogy ezzel az üggyel kapcsolatban "soha nem fogjuk megtudni az igazságot" 31 százalék gondolta hogy "ha nem is rövidtávon de előbb-utóbb megtudjuk az igazságot". Abban hogy az igazság "már rövid távon is kiderül" a magyaroknak mindösszesen csak 2 százaléka bízott. Bővebben

Augusztusi fordulat a pártpreferenciákban
Budapest 2003. 08. 26.
Augusztusban a Fidesz egyértelműen átvette a vezetést a Szocialistáktól a pártok erősorrendjében. Ez a helycsere azonban nem a Fidesz támogatottságának növekedéséből adódik hanem inkább arról van szó hogy az MSZP támogatottsága csökkent. Az MSZP mostanra lényegében elvesztette a 2002-es választási kampány finisében megnyert támogatóit. Az MSZP-től elpártolók elsősorban a bizonytalanok és nem-szavazók számát gyarapították.
Azok akik szerint a dolgok ma Magyarországon összességében rossz irányba mennek immáron harmadik hónapja abszolút többségben vannak. Augusztusban a magyarok 54 százaléka így vélekedett.
Az ország gazdasági helyzetét az emberek 58 százaléka látja rossznak további 9 százalék nagyon rossznak. Azok aránya akik szerint a gazdasági helyzet jó vagy nagyon jó mindössze 26 százalék.
A miniszterelnök értékelésével kapcsolatban most először kerültek többségbe azok akik szerint Medgyessy Péter mint miniszterelnök inkább rosszul végzi a feladatát (43 százalék) ellenben csak 37 százalék vélekedett úgy hogy a miniszterelnök inkább jól végzi a dolgát (júliusban ezt még 44 százalék így látta). Bővebben

A pártpreferenciák változatlanul kiegyenlítettek a kormányba vetett bizalom tovább csökkent
Budapest 2003. 08. 01.
A 18 évesnél idősebb népességből egy most vasárnapi választáson 28 százalék szavazna az MSZP-re és 29 százalék a Fideszre július 7. és 16. közötti közvélemény-kutatásunk szerint. Az év eleje óta mindkét párt támogatottsága csökkenő tendenciájú. A bizonytalanok aránya a januári 22 százalékról júliusig 34 százalékra emelkedett. Az SZDSZ az MDF a MIÉP és a Centrum Párt egyaránt 2-2 százaléknyi szavazatra számíthatna. A pártot választó biztos szavazók szűkülő körében júliusban azonos volt az MSZP és a Fidesz támogatóinak aránya: 45-45 százalék. Az SZDSZ és az MDF támogatottsági aránya itt 3-3 százalék a MIÉP-é és a Centrum Párté 2-2 a Munkáspárté 1 százalék. A lakosság több mint fele szerint a dolgok összességében rossz irányba mennek relatív többsége (44 százaléka) szerint a kormány inkább rosszul vagy nagyon rosszul látja el feladatát. Relatív többségbe kerültek azok is akik szerint a kormány rossz irányban változtatta meg a korábbi viszonyokat. A felnőtt lakosság abszolút többsége 57 százaléka inkább vagy nagyon elégedetlen azzal ahogyan most él.
Fentiek ellenére a miniszterelnök munkájával elégedetlenek nem kerültek többségbe: 44 százalék szerint a kormányfő inkább jól látja el feladatát. Bővebben

Európaiság és nemzeti identitás az Európai Unióban és a tagjelölt országokban
Budapest 2003. 07. 25.
Az Európai Unió 15 tagországának átlagában nagyobb arányban vannak a magukat csak nemzeti identitásúnak tekintők mint a 2004-ben csatlakozó tíz országban - állapítja meg az az elemzés melyet a Magyar Gallup Intézet készített összevetve a Standard Eurobarométer idei adatait és a Gallup által végzett A tagjelölt országok Eurobarométere kutatássorozat idei vizsgálatának eredményeit. A magukat csakis a saját nemzetiségükkel meghatározók aránya a 2004-ben csatlakozók közül Magyarországon és Észtországban a legmagasabb (39%). A tagországok közül az Egyesült Királyságban képviselik a legnagyobb arányt a csakis nemzeti identitásúak (64%). Ha együtt vizsgáljuk azokat akik csakis nemzeti identitásúnak látják magukat valamint azokat akik nemzeti és európai identitásúnak is egyben (a nemzetit sorolva az első helyre) a csatlakozó országok átlaga (87%) meghaladja a tagországokét (84%). A hangsúlyosan nemzeti identitásúak aránya így is Magyarországon a legmagasabb (92%). A nemzeti és európai identitás tekintetében a kormánypártiak és az ellenzékiek között Magyarországon nem állapíthatunk meg lényeges különbséget. Az életkori csoportok között azonban érzékelhető különbségek tapasztalhatók. A 28 ország közül egyedül Magyarországon nem tekinti magát senki csakis európainak. Magyar és európai identitásúnak és európai és magyar identitásúnak együttesen a magyar lakosság 59 %-a vallja magát. Bővebben

Mit tudnak jól s mit nem a magyarok a tagjelölt országok és az EU polgárai?
Néhány alapvető természettudományos tény ismerete

Budapest 2003. 06. 30.
Magyarul is megismerhető már az a természettudományos és technológiai ismeretekről szóló felmérés mely A tagjelölt országok Eurobarométere kutatássorozat keretében készült. A CCEB 2002.3 kutatás mutatta ki hogy az Európai Unió és a tagjelölt országok lakosainak közel egyharmada még mindig a Kopernikusz előtti azaz a ptolemaioszi felfogást vallja vagyis úgy véli hogy a Nap kering a Föld körül. A tagjelölt országok lakosságának tudományos és technológiai ismereteiről nézeteiről és véleményéről a Magyar Gallup Intézet készített felmérést és az eredményeket összevetette az Eurobatométer "Az európaiak a tudomány és a technológia" című kutatásának megállapításaival. Az angol nyelven tavasszal közzétett tanulmányról már áprilisban hírt adtunk most pedig több érdekes eredményét magyarul is közzétettük honlapunkon.

A közvélemény rosszabbnak ítéli a gazdaságot és politikai téren egyre bizonytalanabb
Budapest 2003. 06. 26.
Az MSZP elvesztette előnyét. Egy most vasárnapi választáson a felnőtt népesség 31 százaléka az MSZP-re és ugyancsak 31 százaléka a Fideszre szavazna. A Magyar Gallup Intézet június 12-18. között végzett felmérése során azt tapasztalta hogy a teljes népesség a valamilyen pártot választók és a pártot választó biztos szavazók körében is egyensúlyi helyzet jött létre egyfelől a koalíciós partok másfelől a parlamenti ellenzék támogatottságában. A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz két százalékpontnyi előnyre tett szert az MSZP-vel szemben: a Fideszre ebben a körben 47 az MSZP-re 45 százalék szavazna. A hosszabb távú tendenciákat figyelve nem annyira a Fidesz erősödése mint inkább az MSZP gyengülése és különösképpen a bizonytalanok arányának a növekedése a meghatározó. A lakosság 53 százaléka szerint Magyarországon összességében "inkább rossz irányba mennek a dolgok"; 35 százalék véli úgy hogy "inkább jó irányba". A miniszterelnök munkájával a lakosságnak most már csupán a relatív többsége 43 százaléka elégedett; 41 százalék szerint Medgyessy Péter "inkább rosszul" látja el feladatát. Bővebben

Jelentősen javult a rendőri munka lakossági megítélése
Budapest 2003. 06. 26.
A Magyar Gallup Intézet 2003. május 9. és 25. között végzett felmérése során a lakosság abszolút többsége 51 százaléka azt mondta hogy kedvező általános kép él benne a magyar rendőrségről. Fél évvel ezelőtt 44 százalék volt ez az arány. A megkérdezettek 37 százaléka szerint az elmúlt két év során javult a közbiztonság - ezzel ellentétes véleményen az emberek 21 százaléka volt. A rendőrségi korrupció a lakosság megítélése szerint nem romlott az elmúlt időszakban. Az állampolgárok csaknem fele (47 százalék) úgy vélekedik hogy a rendőrség nagyobb részt vagy teljes mértékben politikai befolyás alatt áll. (Ez az arány fél éve még csak 43% volt.) Bővebben

Csökkenő tendenciák az MSZP támogatottságában
Budapest 2003. 06. 10.
A Fidesz kongresszusának hétvégéjére eső kérdezési periódus (május 15-20.) során a 18 évesnél idősebbek 33 százaléka válaszolta a Gallup kérdésére hogy a Magyar Szocialista Pártra szavazna egy "most vasárnap tartandó választáson" és 27 százaléka azt hogy a Fideszre. A pártot választó biztos szavazók körében 48 százalék a Szocialista Pártot 43 százalék pedig a Fideszt választaná. Az MSZP és a Fidesz támogatottsága a pártot választó biztos szavazók körében 2002 júniusa óta nem volt ilyen közel egymáshoz - a csökkenő tendencia tavaly augusztus után kezdődött. November óta ez a tendencia érvényesül a teljes mintában is. A teljes népesség kereken fele ítéli meg úgy hogy a kormányfő inkább jól látja el a feladatát. Ez (a márciusi érték kivételével) alacsonyabb a miniszterelnök korábbi hónapokban mért megítéléseinél. Ha a kormányba vetett bizalom alapján 3 csoportba soroljuk a válaszolókat a társadalom így kirajzolódó harmadai jellegzetes társadalmi demográfiai profillal rendelkeznek. Leginkább a nyugdíjasok a vezető beosztásúak és az értelmiségiek bíznak a kormányban. Bővebben

Egészségi állapotáról kérdezik a lakosságot
a Gallup biztosai
Budapest 2003. 05. 09.

Ezerötszáz személyt keresnek fel mától kezdve június közepéig az ország különböző városaiban és falvaiban a Magyar Gallup Intézet kérdezőbiztosai a Világ Egészségfelmérés (VEF 2003) kutatás keretében. A 75 országban egységes szerkezetű kérdőív alapján folytatott kutatást az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve Magyarországon a Johan Béla Országos Epidemológiai Központ végzi. Az országos reprezentatív minta alapján történő kérdőívfelvételre és a hozzá kapcsolódó tevékenységekre közbeszerzési eljárás keretében a Gallup kapott megbízást. Bővebben

Stabilizálódnak a párterőviszonyok javul a kormány megítélése
Budapest 2003. 05. 05.
Noha az ország gazdasági helyzete jelenleg a lakosság abszolút többsége szerint rossz és a gazdaság változásáról ugyanannyian vélik úgy hogy inkább javul mint ahányan azt mondják hogy inkább romlik a dolgok általános menetével összességében a lakosság több mint fele (51 százaléka) elégedett. A Gallup április 10. és 16. közötti felmérése szerint a felnőtt népesség relatív többsége (48 százaléka) szerint a kormány a gazdaság kérdéseit jól kezeli. A kormány tevékenységét összességében a lakosság több mint fele (53 százaléka) pozitívan ítéli meg a kormányfő munkájával is az abszolút többség: 56 százalék elégedett. A pártválasztó biztos szavazók körében az utolsó öt hónap mérései szerint a szocialisták támogatottsága a 49 és az 52 százalékos értékek közt mozog és második hónapja 50 százalékos. Az utóbbi öt mérés adatai a Fidesznél is stabilizálódást mutattak: 37 és 43 százalék közt ingadozva rendelkezik most 39 százalékos támogatottsággal. Bővebben

A tagjelölt országok közvéleménye a mezőgazdaságról
Budapest 2003. 04. 08.
A biztonságos egészséges élelmiszereket valamint a vidéki élet javítását és a gazdálkodók részére stabil és megfelelő jövedelem biztosítását elősegítő támogatásokat tartják a leendő tagországok polgárai olyan prioritásoknak amelyeket az EU-nak követnie kell agrárpolitikájában. Ezt tárta fel az a kutatás melyet a Magyar Gallup Intézet végzett 13 országban "A tagjelölt országok Eurobarométere" kutatássorozat keretében 2002 novemberében. Kétharmados többség van azon a nézeten hogy kevesebb támogatást kapjanak az egyes termékek és több fejlesztési alap segítse a mezőgazdaságot és több közvetlen támogatáshoz juthassanak a gazdák. A kutatási jelentést az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága tette közzé honlapjának Survey c. fejezetében Candidate Countries Eurobarometer 2002.3. on Agriculture címen.

Minden második ember bízik a közpénz-felhasználás sikeresebb ellenőrzésében
A közvélemény a kormányzati korrupcióról

Budapest 2003. 04. 07.
A Gallup 2003 márciusában országos reprezentatív mintán vizsgálta a kormányzati korrupcióval és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos véleményeket. A felnőtt lakosság 64 százaléka szerint fordultak elő a kormányzati munkával összefüggő korrupciós esetek a Medgyessy-kormány működése alatt. A lakosság egyharmada szerint az előző kormányzatéhoz képest nem változik a kormányzati korrupció mértéke. A lakosság kétharmada szerint a közpénzügyi államtitkárságnak egyaránt kell az Orbán-kormány és a Medgyessy-kormány korrupciógyanús ügyeivel foglalkoznia. A közpénzügyi államtitkárság munkáját a megkérdezettek csaknem fele (47 százaléka) szerint pártpolitikai szempontok is befolyásolják. Az államtitkárság munkáját összességében minden harmadik felnőtt sikeresnek ítéli minden negyedik sikertelennek tartja. Bővebben a Gallup Monitorban

A tagjelölt országok közvéleménye a tudományos kutatásról
Candidate Countries Eurobarometer 2002.3.

Brüsszel-Budapest 2003. 04. 03.
Az Európai Bizottság megbízásából az Eurobarométer-kutatások módszertanának megfelelően 2002. novemberében felmérés készült 13 EU-tagjelölt országban a tudományos kutatásokkal kapcsolatban. A terepmunkát helyi kutatóintézetek végezték a Magyar Gallup Intézettel együttműködve: a Gallup koordinálta az adatfelvételt és végezte el az adatok elemzését. A kutatás főbb megállapításait ma sajtótájékoztatón ismertette Brüsszelben az Európai Bizottság kutatási biztosa Philippe Busquin. A vizsgálatról magyarul a Népszabadságban Palugyai István cikke olvasható. A témáról ma ugyancsak Brüsszelben a Friends of Europe (Európa Barátai) nevű nonprofit szervezet Megérteni Európát - Az EU polgárainak joga a tudáshoz című konferenciáján Manchin Róbert a Gallup Organization Europe elnök-igazgatója tartott előadást Evidencia-alapú információ és kommunikációs politika az új Európa számára címmel. A konferencia másik magyar előadója Balázs Péter a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának vezetője volt. Bővebben

Nőtt az EU-tagság támogatottsága
Többen ígérik biztosra részvételüket a népszavazáson

Budapest 2003. 04. 01.
Tízből hatan jó dolognak tartják Magyarország EU-tagságát a Gallup március 7. és 12. között végzett reprezentatív felmérése szerint. A februári adatokhoz képest 8 százalékponttal nőtt az uniós tagságot jó dolognak tartók aránya. Az egy hónappal ezelőttihez képest jóval többen számítanak személyes előnyre: a felnőtt lakosság 43 százaléka. Ezzel a személyes előnyre számítók kerültek többségbe. A lakosság 74 százalékának magas a szavazási hajlandósága; biztosra a megkérdezettek 58 százaléka mondta hogy részt venne egy "holnap rendezendő" uniós népszavazáson. A csatlakozást a lakosság 64 százaléka támogatná - ez 5 százalékponttal több mint egy hónappal ezelőtt. Az EU-tagság ellen 16 százalék voksolna - ugyanannyian mint február azonos időszakában. A biztos szavazóknak 78 százaléka mondta hogy a tagság mellett szavazna. Bővebben

Európakutató Gallup-intézet Brüsszelben
Budapest 2003. 03. 28.
Összeurópai kutatásokkal foglalkozó intézetet létesítettek a Gallup Organization európai kutatóintézetei. A brüsszeli székhelyű Gallup Organization Europe elnök-vezérigazgatója Manchin Róbert honlapja www.gallup-europe.be címen található. A Gallup Organization Europe honlapján érhető el az Enlargement Poll Monitor (Bővítési Közvélemény-kutatási Monitor) mely heti összefoglalókban tekinti át hogyan változik a tagjelölt országok közvéleménye a csatlakozás kérdéseit illetően és közli a tagjelölt országokban készült friss felmérések adatait tartalmazza a korábbi kutatások bibliográfiáját is valamint a feliratkozóknak hírlevélben küld tájékoztatást. Az Enlargement Poll Monitor a Magyar Gallup Intézet szolgáltatásaként az Európai Bizottság Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatósága megbízásából készül.

Vezet az MSZP nőtt az elégedetlenek aránya
Budapest 2003. 03. 28.
Egy most vasárnap tartandó választáson a szavazásra jogosultak 36 százaléka szavazna az MSZP-re és 31 százaléka a Fideszre a Gallup március 7. és 12. között végzett felmérése szerint. A pártot választó biztos szavazók körében 50 százalékos a szocialisták és 42 százalék a fiatal demokraták támogatottsága. Az SZDSZ biztos szavazóinak tábora 2 százalék az MDF-é és a MIÉP-é ugyanekkora illetve megközelítőleg ekkora. Azt illetően hogy Magyarországon jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok a januári kiegyenlítődés után ebben a kormányzati ciklusban már másodszor a dolgok menetével elégedetlenek kerültek többségbe. Tavaly július óta most először tapasztaltuk hogy a lakosságnak nem több mint a fele hanem csak közel fele véli úgy hogy a kormányfő jól látja el feladatát. Bővebben

A korrupció komoly probléma - mondja a lakosság kilenctized része
Budapest 2003. 03. 19.
Többen vélelmeznek ma korrupciót mint három éve miközben a tapasztalás ezt nem igazolja - állapítja meg az a kutatás melyet februárban végzett a Gallup. Öt foglalkozási csoporttal kapcsolatban is a lakosságnak valamivel nagyobb hányada vélelmez korrupciós hajlandóságot mint három évvel ezelőtt. A bizalmatlanság az egészségügyben az üzleti privát szektorban a vámhivatalokban dolgozókkal valamint a parlamenti képviselőkkel és a minisztériumi tisztviselőkkel szemben nőtt. Amikor a mai helyzetet a tíz évvel ezelőttivel összehasonlítják a budapestiek nem érzékelnek változást abban hogy a közszférában az ügyintézés egyszerűbb vagy kulturáltabb lenne de abban sem hogy nőtt vagy csökkent volna a korrumpálhatóság mértéke. Az országos vizsgálatban megkérdezettek több mint két százaléka vallott arról hogy vagy saját maga vagy valamelyik családtagja az előző évben ténylegesen különjuttatást adott a közszférában intézkedésért eljárásért szolgáltatásért (az egészségügyet nem számítva). Bővebben a Gallup Monitorban.

Gallup-vizsgálatok az iskolai internethasználatról
Budapest 2003. 03. 14.
Az internet iskolai használatáról készített két Gallup-elemzést tett közzé az Információs Társadalom és Trendkutató Központ nyomtatott formában terjesztett Kutatási Jelentés című kiadványa. A 18. számban jelent meg a "Pedagógusok a digitális információs tudásszerzés szükségességéről és új módjairól" című kutatás eredményeinek összegzése mely a Gallup Internet és Pedagógia honlapján is olvasható. A kiadvány 19. száma tartalmazza az "Internethasználat az iskolában és az önkormányzatoknál mint iskolafenntartóknál" című beszámolót mely azt a tevékenységet mutatja be amelyet a Gallup az internet oktatás és nevelés területén nyújtott lehetőségeinek megismertetése az internetnek az általános és középiskolai pedagógusok körében történő népszerűsítése érdekében végez. E tevékenység középpontjában az Internet és Pedagógia (Gallup-IP) honlap áll.

Csaknem négyszer annyian támogatják az EU-csatlakozást mint ahányan ellenzik
A többség nem fél az eurótól

Budapest 2003. 02. 28.
A tagságot jó dolognak tartók aránya lényegesen magasabb mint azoké akik rossznak tartják de ez a többség most lényegesen kisebb mint 1999 óta bármikor. Az uniós tagságból a felnőtt lakosság 36 százaléka számít személyes előnyre szemben 42 százalékkal akik nem számítanak ilyesmire. Ha holnap népszavazás lenne a csatlakozásról 59 százalék támogatná ellene 16 százalék szavazna. A teljes népességben több mint három és félszeres a biztos szavazók közt több mint ötszörös a tagság támogatóinak aránya az ellenzőkhöz képest. Három évvel ezelőtt jóval magasabb volt a tagság mellett állást foglalók és lényegesen alacsonyabb az ellenzők aránya. A támogatók aránya 2002 szeptemberében volt a legmagasabb. Az ellenzők aránya közvetlenül az országgyűlési választások előtt volt a legalacsonyabb utána kis mértékben majd radikálisan megemelkedett. A közös európai valuta használatát s ezzel együtt a forint euróra cserélését a lakosság több mint fele támogatja és csak valamivel több mint egyötöde ellenzi. Bővebben

A kormányfő megítélése kedvezőbb mint a kormányé
Csökkent a Fidesz támogatottsága

Budapest 2003. 02. 27.
A teljes felnőtt lakosság a valamely pártot választók és a pártot választó biztos szavazók körében egyaránt csökkent a Fidesz támogatottsága az előző hónap óta. A két vezető párt támogatottsága közötti különbség amit illetően előző mérésünk alkalmával csökkenő tendenciát tapasztaltunk most ismét növekedett. Egy "most vasárnap" tartandó választáson az MSZP-re 39 a Fideszre 28 százalék szavazna a felnőtt lakosság körében. A pártválasztó biztos szavazók körében a szocialisták támogatottsága 52 a Fideszé 37 százalékos. Azok aránya akik szerint Medgyessy Péter inkább jól látja el feladatát 53 százalék azoké akik szerint inkább rosszul 28 százalék volt. A felnőtt magyar lakosság több mint kétharmada szerint más országok vezetői tisztelik becsülik a magyar kormányfőt. Nagy-Britannia és Kanada lakossága egyaránt negatívabb véleménnyel van miniszterelnökéről mint a magyar lakosság Medgyessy Péterről. Hónapok óta fokozatosan nő a kormány gazdasági tevékenységével elégedetlenek és csökken az elégedettek aránya. Bővebben

A többség ENSZ-felhatalmazás esetén is ellenzi Irak megtámadását
Az olaj a legfontosabb motívum a magyarok több mint egynegyede szerint

Budapest 2003. 02. 20.
A felnőtt magyar lakosságnak csaknem háromnegyede ellenzi hogy az Egyesült Államok katonai akciókat hajtson végre Irak ellen s csak 15 százaléka helyesel egy ilyen akciót. A Gallup február 6. és 13. közötti felmérése szerint egy ENSZ-felhatalmazás nélküli támadással a magyar közvéleménynek mindössze 7 százaléka értene egyet. Az abszolút többség az Egyesült Államokban sem ért egyet az ENSZ-felhatalmazás nélküli támadással. A magyar lakosság több mint egynegyede (28 százaléka) szerint az Irak ellen tervezett amerikai akció legfontosabb oka az hogy Amerika megszerezze az iraki olajmezők feletti uralmat. Azt hogy az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell játszania a nemzetközi problémák megoldásában a magyaroknak kevesebb mint egyharmada gondolja és csupán 9 százalék van egyértelműen azon a véleményen hogy az ENSZ rosszul látja el a feladatát ahogy a nemzetközi problémákat megoldani igyekszik. Azt hogy egy Irak elleni katonai akcióban magyar csapatok részt vegyenek a magyar felnőtt lakosság 89 százaléka ellenzi és csak 7 százaléka támogatja. Bővebben

Mit csinálnak másképp a világ legkiválóbb menedzserei?
Budapest 2003. 02. 11.
Az amerikai teljesítménymenedzsment-szakirodalom bestsellere Marcus Buckingham és Curt Coffman munkája mely a Gallup Organization két nagyszabású az utóbbi huszonöt évben végzett vizsgálatának - egymillió alkalmazottal és nyolcvanezer vezetővel készített interjú elemzésének - a tapasztalatait összegzi. A könyv bemutatja az üzleti teljesítmény erősség alapú megközelítésének szemléleti alapjait ismerteti a teljesítménymenedzselés Gallup-modelljét: az elkötelezett egyéni tehetség teljesítményétől az üzleti eredményességig vezető a Gallup-utat. A Gallup Organization nem csak közvélemény-kutatásairól ismert világszerte - a Gallup egyben a világ egyik legnagyobb vállalatvezetési tanácsadó cége is. "A mai világban amikor a vezetői adottságok jelentik a meghatározó különbséget sikeres és sikertelen között az Először is szegd meg az összes szabályt! kötelező olvasmány" - írta Jeffrey Pfeffer a Stanford Business School professzora erről a könyvről. Az Először is szegd meg az összes szabályt! a Bagolyvár Kiadónál jelenik meg hamarosan kapható lesz a könyvesboltokban. Bővebben

A számítógépek és az internet használata az iskolákban
Budapest 2003. 02. 01.
A Magyar Gallup Intézet a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával felmérést készített A Pedagógusok a digitális információs tudásszerzés szükségességéről és új módjairól címmel. A vizsgálat eredményei nyomtatásban az Információs Társadalom és Trendkutató Központ Kutatási Jelentések c. kiadványsorozatának 18. kötetében olvashatók s mostantól a Gallup Internet és Pedagógia honlapján is hozzáférhető.

Csak kis többség támogatja a katonai orvoscsoport küldését Afganisztánba
Budapest 2003. 01. 31.
A Magyar Gallup Intézet közvélemény-kutatást végzett az afganisztáni katonai műveletekben való részvételről. Válaszlehetőségeket felkínálva tudakoltuk mi él a közvéleményben arról kinek a felkérésére vesz részt Magyarország az afganisztáni akcióban. A megkérdezettek 18 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre a válaszolók közel fele szerint NATO-felkérésre veszünk részt minden harmadik válaszoló szerint pedig a magyar kormány önként ajánlkozott. A magyar felnőtt lakosság közel háromnegyede (73 százaléka) szerint Magyarországnak nem kell részt vennie az Amerikai Egyesült Államok vezette afganisztáni katonai akcióban. Azok közül akik szerint Magyarországnak részt kell vennie 91 százalék azon a véleményen volt hogy nem harcoló alakulattal kell részt vennie. Azzal hogy Magyarország katonai orvoscsoportot küld Afganisztánba az összes megkérdezett 50 százaléka egyetért de igen magas az egyet nem értők aránya is: a katonai orvoscsoport küldését 45 százalék ellenzi. Bővebben

A magyar közvélemény ellenzi az Irak elleni háborút
Budapest 2003. 01. 28.
A Magyar Gallup Intézet január 16. és 21. között végzett közvélemény-kutatása szerint a felnőtt magyar lakosok többsége valószínűnek tartja hogy az Egyesült Államok háborút indít Irak ellen. A teljes magyar népességnek mindössze 10 százaléka mondja hogy az USA nem indít Irak ellen katonai akciót. Az érdemi választ adók több mint a fele (55 százalék) úgy vélekedett hogy Amerika az ENSZ felhatalmazása nélkül is megtámadja Irakot. Egy ENSZ-felhatalmazással indított akciót is a felnőtt lakosságnak 17 százaléka támogatna csupán. A közvélemény nagyobb része elégedetlen a tájékoztatással és sokan kételkednek a kormány jól informáltságában is. Arra a kérdésre hogy a magyar közvélemény pontos a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapott-e a megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) nemmel válaszolt. A megkérdezettek közel egyharmada (31 százalék) szerint a magyar kormánynak sincsenek pontos a valóságnak megfelelő információi. A népesség több mint kétharmada ellenzi a taszári kiképzést és minden második ember terrorista veszélytől tart. Bővebben

Gyengül az MSZP erősödik a Fidesz
A szocialisták előnye a fél évvel ezelőtti érték alá csökkent

Budapest 2003. 01. 24.
A vezető kormánypárt támogatottsága a Gallup január 16. és 21. közötti felmérése szerint 37 a Fideszé 32 százalék. Az MSZP támogatottsága második hónapja csökken a teljes népesség a pártot választók és a pártot választó biztos szavazók körében is. Az MSZP javára fennálló különbség mindhárom mintában a legalacsonyabb érték a július óta tapasztaltak között: mostanra 5 7 illetve 6 százalékpontnyira csökkent. Azt illetően hogy Magyarországon jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok az országgyűlési választások óta egyetlen egyszer sem tapasztalt eredményt mértünk. Az összes megkérdezett körében ugyanannyian válaszolták hogy a dolgok inkább jó irányba mennek mint ahányan ennek az ellenkezőjét mondták (41-41 százalék). A kormányfő munkájával elégedetlenek aránya egyetlen hónap alatt 10 százalékponttal nőtt miközben a válaszolni nem tudók és nem akarók együttes aránya csökkent. Az elégedettek aránya januárban a tavaly június óta mért értékek között a legalacsonyabb igaz így is a lakosság többsége 51 százaléka elégedett a kormányfővel. Bővebben

A rendőrség lakossági megítélése
Budapest 2003. 01. 21.
Az Országos Rendőr-főkapitányság megbízásából a Magyar Gallup Intézet 2002 novemberében és decemberében országos reprezentatív mintán felmérést készített arról hogyan értékeli a lakosság a rendőrség munkáját. E felmérés több vonatkozásban is folytatása korábbi Gallup-kutatásoknak: részben a közintézmények lakossági megítélésére irányul részben pedig viktimizációs vizsgálat vagyis a lakosság áldozattá válásával kapcsolatos amilyet ENSZ-felkérésre is végzett a Gallup Magyarországon kívül más országokban is. A mostani kutatás eredményeit az ORFK Kommunikációs Igazgatósága január 20-án nyílt napon ismertette. A vizsgálat főbb megállapításai a Belügyminisztérium honlapján olvashatók.

Rövidhírek 2002-ből

 


Archívum | Főlap | The Gallup Organization | gallup

Copyright © 2003 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2004-02-03 12:31