Gyorsjelentés az országos lakossági egészségfelmérésről
Címoldal - Tartalom - Előző fejezet - Mellékletek
VI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE
Háttér
Egészségügyi ellátás alatt az egészségügyi ellátórendszer keretein belül igénybe vett szolgáltatásokat szokás érteni. Ugyanakkor ilyen jellegű szolgáltatásokat ma már az emberek nem kizárólag az egészségügyi ellátórendszer keretein belül vesznek igénybe. Az OLEF2000-ben az egészségügyi ellátórendszeren kívül eső szolgáltatásokról is gyűjtöttünk adatokat.
Az egészségügyi ellátás igénybevételének megítélésekor célszerű különböztetni a lakosság szükségleteit az igényeitől. Az előbbiek alatt a szakértők által meghatározott standardok szerinti szükségleteket értik (például milyen vérnyomásértéknél kell a magas vérnyomást kezelni) az utóbbi pedig az emberek által az ellátás igénybevétele iránt kifejezetten megnyilvánuló szándékát jelenti. A kettő nem feltétlenül esik egybe: az emberek egy része akkor sem veszi igénybe az ellátást ha az már a laikusok szerint is nyilvánvalóan indokolt lenne mások pedig nem egészségügyi (például szociális) problémáikkal is az egészségügyi ellátást terhelik. Az egészségügyi ellátás igénybevétele alatt az egészségügyi szolgáltatások tényleges használatát fogyasztását értik. Ez az aktuálisan jelentkező lakossági igények illetve az elvileg elérhető szolgáltatások közötti interakció nettó eredményét jelenti (például a rendelkezésre álló szakorvosi rendelési időből valójában mennyit vesz igénybe a lakosság).
A kihasználatlan ellátási kapacitás például nem feltétlenül azt jelzi hogy az adott ellátásra ne lenne akár nagyon jelentős szükséglet (például bizonyos igazoltan hatékony szűrővizsgálatok elhanyagolása a lakosság részéről). Megfordítva egy ellátási forma szolgáltatás "túltelítettsége" az objektív szükséglettől nagymértékben elszakadt igényt jelenthet (például a bulvársajtó által felnagyított járványtól való félelem miatti indokolatlan tömeges védőoltás-igény) [64 ].
Az egészségügyi ellátórendszer erőforrásainak optimális elosztásához olyan objektív adatokra van szükség amelyek tisztázzák az egyes beavatkozások eljárások optimális alkalmazási területét költség/haszon mutatóit.
Az egészség-problémákkal összefüggő ellátási szükségletek azonosításában a lakossági felmérések szerepe kézenfekvő. Ugyanakkor az igények felmérése sem elhanyagolható jelentőségű mert ezek az egészségügyi szolgáltatások nem adekvát igénybevételéhez vezethetnek.
Az igénybevétel struktúrájának elemzéséhez is szükségesek a lakossági felmérések. Ennek oka hogy az igénybevétel egy része olyan területeken jelentkezik ("alternatív ellátások magánorvosi ellátás stb.) amelyekről nincsenek "hivatalos" adataink. Másfelől a hagyományos egészségügyi ellátás bejelentési kötelezettsége alapján gyűjtött "hivatalos" adatokról közismert hogy adminisztratív okokból és a szolgáltató gazdasági érdekei miatt gyakran torzítottak. Végül de nem utolsósorban meghatározott demográfiai gazdasági-társadalmi jellemzőkkel rendelkező csoportok objektív ellátási szükségleteinek differenciált kimutatásához és az ezekkel összefüggő ellátórendszeri igénybevétel pontos kimutatásához egészégi állapotuk és az igénybevétel közötti összefüggések elemzéséhez Magyarországon is populációs felmérésekre van szükség.
Korábbi hazai adatok
A KSH 1994-ben készült tanulmánya szerint - a nemzetközi adatokkal egybehangzóan hazánkban sem csak a "tényleges" szükségletek az egészségi állapot befolyásolják az egészségügyi ellátás igénybevételét hanem az is hogy valaki milyennek ítéli meg a saját egészségi állapotát [11].
Az egészségügyi ellátás igénybevétele lényegesen eltérő az egyes társadalmi-demográfiai csoportokban. Korábbi hazai és nemzetközi kutatások eredményei azt mutatják hogy viszonylag kis csoportok veszik igénybe a szolgáltatások nagy hányadát. A nők gyakrabban járnak orvoshoz mint a férfiak ez a különbség a nemek között akkor is kimutatható ha a betegeket és az egészségeseket külön vizsgálják. Az idősebbeknél az egészségügyi ellátás igénybevétele és az életkor növekedése közötti pozitív lineáris kapcsolat a nyugdíjkorhatár körül törik meg és intenzívebb emelkedést mutat. A felmérések eredményei alapján nem tisztázható világosan hogy mennyiben a romló egészségi állapot a gazdasági aktivitásban bekövetkező változás hatása és mennyiben a szabadidő növekedése eredményezi a növekedést.
Leggyakrabban az alacsony iskolai végzettségűek fordulnak orvoshoz ez a gyakoriság az iskolai végzettség növekedésével minden életkorban csökken kivéve a legidősebbeket. A betegek körében az alacsonyabb szociális státuszúak többet járnak orvoshoz.
Az 1996-os Magyar Háztartás Panel vizsgálat megállapítja [ 65] hogy az orvoshoz fordulást nem kizárólag a beteg egészségi állapota hanem az orvos elérhetősége és az egyénnek az orvoshoz fordulással kapcsolatos beállítódása is befolyásolja. A településtípust vizsgálva egyértelműen megállapítható volt hogy minél kisebb településen lakik valaki annál ritkábban vesz igénybe szakorvosi ellátást.
A rendszeresen gyógyszert szedők inkább az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a szegényebbek közül kerültek ki a szakorvosi ellátást mégis ők vették ritkábban (átlag alatti gyakorisággal) igénybe.
Eredmények
Eredményeink a korábbi nemzetközi és hazai adatokkal összhangban igazolták hogy a nők minden életkorban minden ellátási formát gyakrabban vettek igénybe mint a férfiak
A felmérést megelőző 12 hónapban az idősek közül minden 10. (9 6%) nem vette igénybe az ellátás semmilyen formáját sőt háziorvosánál is csupán az idős nők 85%-a illetve az idős férfiak 81%-a járt. Ezek az adatok az idős korosztály rossz egészségi állapotát tekintve kedvezőtlennek tűnnek de pontosabb értelmezésük csak akkor lehetséges ha a részletes elemzés során elvégezzük az igénybevétel és az egészségi állapot összefüggéseinek elemzését is.
10. ábra: Azok aránya akik nem találkoztak háziorvosukkal a felmérést megelőző 12 hónapban
Hasonlóan kedvezőtlenül értékelhető hogy a középkorú nők ötöde (21 5%) az idős nők kétharmada (65 7%) nem volt a felmérést megelőző öt (!) éven belül nőgyógyásznál. Ez a hazai magas nőgyógyászati daganathalálozás ismeretében különösen aggasztó adat.
11. ábra: Az utolsó nőgyógyászati vizsgálat idejének
kor szerinti megoszlása
Különösen riasztó hogy a felnőtt nők fele átesett művi terhesség-megszakításon. Legalább egy terhesség-megszakítása volt a fiatal szülőképes korosztály 27 9%-ának.
12. ábra: Terhesség-megszakításon átesettek kor szerinti megoszlása
A magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban rossz fogászati státusa alapján biztosan kedvezőtlennek értékelhető adat hogy a felmérést megelőző 12 hónapban fogorvosnál nem járt a lakosság közel kétharmada (a nők 62 9 a férfiak 65 5%-a) ezen belül a fiatal felnőttek fele (a nők 45 8%-a a férfiak 55 5%-a). Ez az optimálisnak tekintett félévenkénti szűréssel összevetve minden bizonnyal az ellátás igénybevételének indokolatlanul alacsony voltát jelzi. (Megjegyezzük hogy az igénybevételi adatok értékelése során figyelembe kell venni hogy vizsgálatunkban magánorvosi ellátás igénybevételét is felmértük.)
13. ábra: Azok aránya akik nem jártak fogorvosnál a felmérést megelőző 12 hónapban
Kedvező viszont hogy a felnőttek 80%-ának a nők négyötödének (80 9%) illetve a férfiak háromnegyedének (76 3%) mérték a vérnyomását a felmérést megelőző 12 hónapban. A magas vérnyomásban szenvedők mindössze 6 3%-ának nem ellenőrizték a vérnyomását egy éven belül.
14. ábra: A legutóbbi vérnyomásmérés óta eltelt idő kor és nem szerint megoszlása
Azzal összevetve hogy az alternatív ellátási formák milyen teret és nagy hangsúlyt kapnak a médiában az erre alapozott várakozásainkkal ellentétben eredményeink alapján a lakosság elhanyagolható töredéke vette igénybe kizárólag ezt az ellátási formát. A hagyományos egészségügyi ellátással párhuzamosan is a nők mindössze 4%-a a férfiaknak pedig 3%-a vett részt az alternatív gyógykezelésekben.
