Gyorsjelentés az országos lakossági egészségfelmérésről
Címoldal - Tartalom - Előző fejezet - Következő fejezet
V. EGÉSZSÉGMAGATARTÁS
V.1. Mennyit tehetünk egészségünkért?
Háttér
A megfelelő egészségi állapot fenntartása nagymértékben tudatos törekvés és erőfeszítés eredménye hiszen a személy nem pusztán passzív elszenvedője azoknak a körülményeknek amelyek közt jól vagy rosszul érzi magát hanem - kisebb-nagyobb mértékben - megteremtője is. Az egyén felelősségét és egyben lehetőségeit mi sem bizonyítja jobban mint hogy a leggyakoribb halálhoz vezető betegségek (például szív- és érrendszeri betegségek) kockázatát tudatosabb egészségmagatartással azaz a dohányzás az alkoholfogyasztás visszafogásával megfelelő étrend követésével és rendszeres testmozgással jelentősen csökkenteni lehetne [45 46 47].
Az OLEF2000kérdőívében szereplő 7. kérdéshez egy dán egészségfelmérés [48] erre a témakörre vonatkozó kérdését módosítottuk.
Eredmények
Vizsgálatunk eredményei szerint csaknem minden 4. nő (24 5%) úgy gondolta hogy semmit vagy csak keveset tehet saját egészségéért. Úgy tűnik a nők a férfiaknál valamivel pesszimistábbak e téren: a férfiak közül csak minden 5. (20 7%) vélekedett hasonlóképpen.
A kor előrehaladtával mindkét nem tagjai körében csökken azoknak az aránya akik szerint saját maguk is sokat vagy éppen nagyon sokat tehetnek egészségükért. Míg a fiatal korosztályban a nőknél és a férfiaknál is csaknem 90 % vélekedett így az idősek körében a nőknek már csak alig több mint fele (54 7%) a férfiaknak pedig 65 4%-a.
7. ábra: A "Mennyit tehet egészségéért?" kérdésre adott vélemények megoszlása kor és nem szerint
V.2. Dohányzás
Háttér
Világszerte felismert tény hogy a dohányzás súlyos egészségproblémákat okoz: becslések szerint jelenleg minden 10. felnőtt ember haláláért felelős [49]. 1995-ben Közép- és Kelet-Európában összesen 700 ezren vesztették életüket a dohányzás miatt [50]. A hosszú ideig dohányzók felének a dohányzás okozza a halálát nagy részük 20-25 évet veszít a születéskor várható élettartamából.
A dohányzás meghatározó szerepet játszik a szívbetegségek az agyi érbetegségek a légcső- és tüdőrák kialakulásában (a tüdőrák 90-95%-a az egyéb szervek rákos megbetegedésének közel harmada a szív- érrendszeri betegségek közel negyede elkerülhető lenne ha senki sem dohányozna [51 52].) További súlyos gondokat okoz a terhesség alatti dohányzás amely jelentősen csökkentheti a születendő gyermek esélyeit az egészséges életre. A nemdohányzók körében a passzív dohányzás növeli a tüdőrák és a légzőszervi megbetegedések kockázatát [53].
A dohányzás következtében fellépő megbetegedések jelentős terheket rónak a társadalomra ezért a dohányosok számának csökkentése a felelősen gondolkodó egészségpolitika fontos célkitűzése.
A felnőtt lakosság legfontosabb dohányzási szokásaira az OLEF2000 kérdőívének 48-54. kérdései vonatkoznak.
Korábbi hazai adatok
Az utóbbi tíz év során végzett országos vizsgálatok közül amelyek a dohányzási szokásokról az OLEF2000-rel összehasonlítható adatokat gyűjtöttek négyet emelünk ki:
A KSH által végzett Egészségi Állapotfelvétel eredményei szerint 1994-ben a 15-64 éves nők 27%-a a férfiak 44%-a dohányzott rendszeresen míg soha nem dohányzott a nők 65%-a és a férfiak 42%-a [11]. A rendszeresen dohányzó nők 43%-a a férfiak 66%-a többet szívott napi 20 szál cigarettánál. A rendszeres dohányzás kezdete a nőknél a 18. életév a férfiaknál átlagosan a 20. életév volt.
A SOTE Magatartástudományi Intézete által 1995-ben végzett vizsgálat eredményei szerint a 16 évnél idősebb nők 28%-a a férfiak 46%-a dohányzott rendszeresen [ 54]. A rendszeres dohányzás kezdete a nőknél átlagosan a 20. életév a férfiaknál a 19. életév volt.
A Társadalomkutató Intézet 1996-ban gyűjtött adatai szerint a 14 évnél idősebb nők 18%-a míg a férfiak 34%-a dohányzott rendszeresen [12].
A FACT Intézet 1999-es felmérésének a dohányzási szokásokra vonatkozó eredményei szerint a 18 év feletti nők 21%-a a férfiak 44%-a dohányzott rendszeresen míg a nők 54%-a és a férfiak 30%-a soha nem dohányzott. A rendszeres dohányzást a nők átlagosan 19 a férfiak pedig 18 éves korukban kezdték [55].
Eredmények
Magyarországon a nők 23 %-a a férfiak 38 2 %-a dohányzott napi rendszerességgel. Minden 11. nő (9 4%) illetve minden 4. férfi (25%) naponta legalább egy doboz cigarettát szívott el.
8. ábra: Dohányzási szokások kor és nem szerinti megoszlása
V.3. Alkoholfogyasztás
Háttér
A mértékletes alkoholfogyasztás széles körben elterjedt gyakorlat [11 12 55] melynek bizonyos szempontból jótékony hatása lehet az egészségre: a szívkoszorúér-betegségek kialakulásának kockázatát csökkentő tényező (az absztinensek és a nagyivók között nagyobb e betegségek előfordulásának kockázata mint a mértéktartó szeszesital-fogyasztók körében [56 57]).
A nagyivás azonban számos betegség kialakulásában szerepet játszhat sőt közvetlen vagy közvetett módon (például közlekedési baleset által) halálhoz is vezethet. A májzsugor amelynek gyakorisága a nagyivás időtartamától függ becslések szerint az alkoholfüggők 30%-ára jellemző [58 ]. A nagyivás emeli a stroke kockázatát is különösen a nők körében [59]. Több vizsgálat kimutatta hogy az emlőrák kialakulásának kockázata szintén nagyobb a sok alkoholt fogyasztó nők körében [60]. A terhesség alatti nagyivás a születendő magzat egészségét is veszélyezteti [61].
Az OLEF2000 során az alkoholfogyasztási szokásokra - azok bizalmas jellege miatt - önkitöltős kérdőívben kérdeztünk rá. Két kérdés az alkoholfogyasztás gyakoriságának megállapítására (16-17.) három kérdés (18-20.) pedig a fogyasztott mennyiségre irányult.
A kérdőívben a fogyasztott mennyiségre a könnyebb értelmezés kedvéért a megivott poharak számával kérdeztünk rá és ezt az elemzésnél az általánosan elfogadott definíció szerinti alkoholegységekre számoltuk át [59]. Egy egység 15 gramm alkoholnak felel meg így átlagosan egy korsó sör 1 4 egy pohár bor 1 35 és egy fél deci rövidital 1 14 egységgel egyenértékű. A gyakoriság és a fogyasztott mennyiség alapján az egyes személyeket az alábbi módon soroltuk be:
Nagyivónak neveztük azokat a nőket akik a kérdezést megelőző héten összesen több mint 7 illetve azokat a férfiakat akik több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak. 14 egység alkohol közelítőleg megegyezik 6 dl rövid itallal 5 l sörrel vagy 2 l borral [62 ]. Nagyivónak neveztük azokat is akik esetében az egy napra számított alkoholmennyiség meghaladta nőknél a 3 illetve férfiaknál az 5 alkoholegységet [63 ].
A mértékletes alkoholfogyasztók azok akik a kérdezést megelőző héten fogyasztottak alkoholt de nem minősültek nagyivónak.
Alkoholt ritkán fogyasztóknak neveztük azokat akik az interjúfelvételt megelőző héten nem de azt megelőzően fogyasztottak szeszesitalt.
Alkoholt nem fogyasztóknak neveztük azokat akik egyáltalán nem isznak alkoholt.
Korábbi hazai adatok
Magyarországon az elmúlt évtizedben a lakosság alkoholfogyasztási szokásaival kapcsolatban több reprezentatív felmérés készült:
A KSH 1994-es felmérésének eredményei szerint a 15-64 év közötti férfiak 16%-a a nők 40%-a volt absztinens A férfiak közel 22 a nők mindössze 3%-a állította hogy minden nap fogyaszt szeszes italt [11].
A SOTE Magatartástudományi Intézete 1995-ös felmérésében az alkoholfogyasztási szokásokról is gyűjtött adatokat [54]. Az eredmények azt mutatták hogy a kérdezett férfiak 85%-a a nők 76%-a fogyasztott valamilyen mennyiségben alkoholt. Ezek közül a férfiak egy-egy alkalommal átlagosan 0 9 dl tömény szeszt 8 2 dl sört és/vagy 4 4 dl bort fogyasztottak a nők pedig 0 7 dl tömény szeszt 2 7 dl sört és 4 5 dl bort.
A TÁRKI 1996-ban végzett vizsgálata szerint a 14 évnél idősebb magyar lakosság 9%-a naponta közel 19%-a legalább hetente egyszer 14%-a havonta többször 21%-a ennél ritkábban fogyasztott alkoholt 37%-a pedig szinte sohasem. A nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztók aránya a teljes populáción belül 2 3% volt. A szeszesitalt fogyasztók 73%-a ritkán és keveset ivott [12].
A FACT Intézet 18 év feletti magyar lakosság körében 1999-ben végzett vizsgálata szerint a megkérdezettek 15%-a volt absztinens 22%-uk több mint fél éve 8%-uk több mint egy hónapja nem ivott szeszes italt 13%-uk az interjút megelőző egy hónapban 42%-uk pedig az előző hét során fogyasztott alkoholt [55]. Az alkoholt fogyasztó interjúalanyok önbesorolása alapján 8%-uk tekintette önmagát nagyivónak 20%-uk rendszeres de mértéktartó alkoholfogyasztónak 25%-uk rendszeresen de keveset fogyasztónak és 47%-uk alkalmi alkoholfogyasztónak.
Eredmények
Vizsgálatunk alapján a nők több mint egyharmada (36 7%) soha nem iszik szeszesitalt ugyanakkor ezt csupán minden 10. férfi (10 2%) állította magáról. Ritkán fogyasztott alkoholt a nők több mint harmada (37 2%) és a férfiak negyede (24 9%). A nők ötöde (20 9%) a férfiak majd fele (45 5%) mértékletesen fogyasztott alkoholt. Nagyivónak a nők 5 2%-a a férfiak 19 4%-a volt tekinthető.
9. ábra: Az alkoholfogyasztási szokások kor és nem szerinti megoszlása
