Gyorsjelentés az országos lakossági egészségfelmérésről
Címoldal - Tartalom - Következő fejezet
III. BEVEZETÉS
III.1. Az egészségfelmérések szerepe
A népegészségügyi szempontból legjelentősebb egészségproblémák és legfőbb befolyásoló tényezőik rendszeres monitorozása még nem honosodott meg Magyarországon. (Egészségprobléma alatt egy-vagy több egészségre vonatkozó panaszt kóros állapotot betegséget zavart akadályozottságot korlátozottságot értünk.) A hazai egészségügy különböző szintjein már régóta folyó kiterjedt morbiditási adatgyűjtés népegészségügyi hasznosíthatósága több okból is korlátozott. Emiatt a regisztráción alapuló adatgyűjtő rendszerek mellett célszerű olyan a mai kor igényeinek megfelelő monitorozó rendszert kiépíteni Magyarországon amely alkalmas az egészségproblémák valamint befolyásoló tényezőik gyakoriságának mérésére és egyéb az egészségpolitikai döntésekhez szükséges információ megszerzésére.
A rendszeresen gyűjtött adatok nélkülözhetetlenek az egészségügyi szektor megfelelő működéséhez mivel egyrészt alapot kínálnak a stratégiai döntésekhez prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez másrészt lehetőséget biztosítanak a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változások nyomon követésére. Jól érzékelhetők napjaink egészségpolitikai döntéseiben az ilyen jellegű rendszer megvalósítására a szükséges intézményi háttér kialakítására utaló törekvések összhangban az Európai Unió Egészségmonitorozási Programjával.
Az egészségmonitorozó rendszer megbízható adatokat szolgáltat az egészségügyi irányítás az egészségbiztosító az egészségügyben dolgozó szakemberek valamint a lakosság számára az egészségproblémák előfordulási gyakoriságáról azok kialakulását lefolyását és kimenetelét befolyásoló legfontosabb fizikális pszichológiai környezeti és társadalmi tényezőkről a rendelkezésre álló egészségügyi szolgáltatásokról a ténylegesen igénybevett egészségügyi illetve egyéb erőforrásokról.
Az egészségmonitorozó rendszer egyik legfontosabb eleme az egészségfelmérés különös jelentőséggel bír olyan az egészségre és egészségmagatartásra vonatkozó információk megszerzésében melyeket nem lehet a rendszeres nyilvántartásokból összegyűjteni vagy amelyek az egészségügyi ellátás keretein kívül esnek illetve amelyek közvetlenül csak a lakosságtól megszerezhetők. A legtipikusabb ilyen adatok többek között az egyén megítélése saját egészségi állapotáról a funkcionalitás és az életmód. A felmérések ideális eszközt biztosítanak a lakosságnak az egészségügyi ellátásról és az egészségpolitikáról alkotott véleményének mérésére.
Az egészségpolitikai vezetés tervezés és értékelés számára az egészségfelmérések hosszú ideje nélkülözhetetlenek számos országban mint például Finnországban Hollandiában Japánban és az Egyesült Államokban.
III.2. A gyorsjelentés sajátosságai
Egy egészségfelmérés adatainak elemzése több éves kutatási feladatot jelent a szakemberek számára. Annak érdekében hogy a legfontosabbnak vélt eredmények mielőbb felhasználhatók legyenek az adatellenőrzés és az adatok szükséges javítását követően gyorselemzést végeztünk. Ennek eredményeit foglaljuk össze a következőkben.
A fejezetek szerkezete minden egyes témakörben hasonló: bevezetőként felvázoljuk a szakterület jelentőségét majd a korábban közölt magyarországi vizsgálatok megfelelő eredményeit mutatjuk be. Végül az OLEF2000 eredmények ismertetése és az ezekről készült ábrák következnek.
Ezek az eredmények nem a felmérésben válaszolókra hanem a lakosságra vonatkozó gyakorisági becslések (részletesebben lásd a következő részben) az összefüggések elemzéseit a vizsgálat zárójelentése fogja tartalmazni. A gyakorisági táblázatok a mellékletben találhatók az idézett irodalommal együtt.
A Gyorsjelentés sajátosságainál fogva a teljes vizsgálatnak csupán néhány területére terjedhet ki. Nem tartalmazza az eredmények értelmezését a tapasztalatok megbeszélését sem. Terveink szerint a felmérés kiértékelése májusig tart a zárójelentés elkészítése pedig további egy-két hónapot igényel.
III.3. Az OLEF2000 jellemzői
Az OLEF2000 kérdőívfelvételéhez a választói névjegyzékből 7000 véletlenül kiválasztott 18 éven felüli lakost kerestek fel a Magyar Gallup Intézet kérdezői az ország 440 településén. A kérdezendők kiválasztása úgy történt hogy minden településnagyság és megye arányosan képviselve legyen a mintában.
A 2000. október 16-án kezdődő kérdezés december elején fejeződött be. A mintába került felnőttek mintegy 80%-ával sikerült felvenni a kérdőívet. A visszautasítás aránya a lakosok érdeklődése és a megfelelő előkészítés következtében alacsony volt: csupán minden 12. válaszképes felkeresett tagadta meg a választ. A választói névjegyzéket használva a kérdezendők 12 5%-át nem sikerült megtalálni.
|
A kérdezendő személy |
fő |
% |
|
nem volt megtalálható |
875 |
12 5 |
|
válaszképtelen volt |
96 |
1 4 |
|
megtagadta a választ |
526 |
7 5 |
|
Válaszolt |
5503 |
78 6 |
|
Összesen |
7000 |
100 |
A válaszadók a teljes magyar felnőtt lakosságot képviselik korra nemre és lakóhelyre (pontosabban megyére és településnagyságra) vonatkozóan.
Mivel a felmérés résztvevői képviselik a magyar felnőtt lakosságot válaszaik alapján megbecsültük hogy milyen eredményekre jutottunk volna ha az országban minden felnőtt válaszolt volna a kérdésekre. A Gyorsjelentésben ismertetett becsült megoszlások így nem a valójában felmért felnőttekre hanem a teljes felnőtt lakosságra vonatkoznak.
