A Gallup tiszteli a törvényt
Csak annak
aki kéri: a moratórium idején
kérésre e-mailen tájékoztatunk a pártpreferenciákról
A Magyar Gallup Intézet élni kíván azzal a lehetőséggel melyet a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete a hazai hatályos törvények figyelembevételével kidolgozott választási kódexében fogalmazott meg s mely a http://www.kreativ.hu/doc/mte.doc címen vált hozzáférhetővé. A Választási Tartalomszolgáltatási Kódex 5.3. pontjának utolsó bekezdése így szól: "Az MTE javasolja továbbá hogy a közvélemény-kutatást készítő és nyilvánosságra hozó szervezetek a moratórium alatt illetve a szavazás napját megelőző nyolc napban kizárólag előzetes regisztráció alapján egyértelmű felhasználói kérésre ("user pull") bocsássák rendelkezésre felhasználóik számára a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási adatokat." A Magyar Gallup Intézet így kíván eljárni.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény így fogalmaz (8. § [1]): "A szavazást megelôzô nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni." Mint egy rádiónyilatkozatában Manchin Róbert a Magyar Gallup Intézet elnöke elmondta az intézet ezt betartja: a nyilvánosságra hozatali moratórium alatt sem honlapján sem a nyomtatott az elektronikus vagy az internetes sajtóban nem tesz közzé nem hoz nyilvánosságra közvélemény-kutatási eredményeket és megszokott hírleveleiben sem terjeszti azokat. A választás előtti nyolc napban - mint ezt a választásokkal kapcsolatos internetes tartalomszolgáltatásra vonatkozó működési etikai és eljárási kódex előírja - csak azok ismerkedhetnek majd meg a Gallup kutatási eredményeivel akik ezt külön kifejezetten kérik s ők sem nyilvánosságra hozatal formájában hanem címükre eljuttatott elektronikus levélben kapják meg az adatokat.
Szándékunkról intézetünk nevében Fischer György tájékoztatta a Népszava munkatársát. Ezután a Népszava - szeptember 5-i számában a hírrovatban - elmarasztaló hangvétellel tájékoztatta erről olvasóit. A Magyar Gallup Intézet tudomásul veszi hogy a Népszava szerkesztőségének véleménye az adott kérdésben eltér a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete tagjainak köztük az Origo az Index a Korridor az econet.hu a Népszabadság Online a HVG Online) véleményétől. Csodálkozunk rajta de látjuk hogy a kért személyre szóló levelet sajtóterméknek publikációnak tekintik összekeverve hogy mi a levelezés és mi a nyilvánosságra hozatal. Láthatóan úgy gondolják: ellenszolgáltatás igénye nélkül személyre szólóan küldött elektronikus levélben sem helyes közvélemény-kutatási adatokat közölni azzal sem aki ezt határozottan kéri. Nem ismerik az internet világának sajátszerűségét: nem tudják megkülönböztetni a weboldalon történő nyilvános közzétételtől a "user pull"-t a felhasználó kérésére létrejövő közvetlen kapcsolatot. Megengedhetetlennek tartjuk azonban hogy a szerkesztőség ahelyett hogy tárgyilagosan felhangok csúsztatás és pontatlanság nélkül közölné az információt és Vélemény rovatában nyílt vitában fogalmazná meg álláspontját hírrovatában tényként közöl véleményt. "Nem veszik figyelembe a tiltást" - írják alcímben kiemelve pedig nem született olyan jogszabály vagy hiteles helyen olyan jogértelmezés mely ezt az MTE Választási Etikai Kódexében megfogalmazott lehetőséget törvénybe ütközőnek nyilvánította volna. A választási etikai kódex közzététele óta több mint negyed év telt el nem tudunk róla hogy azóta bárki nyilvánosan bírálta volna vagy hogy az Országos Választási Iroda közölte volna: elhatárolódik tőle. Annak ellenére nem történt ilyen hogy a sajtóbeli híradások jelezték: az MTE a Választási Etikai Kódex készítése során egyeztetett az Országos Választási Bizottsággal is.
Érthetetlen ezért számunkra miért ellenséges törvénysértést sugalló valótlanságot állító cikkben számolt be a Népszava a Magyar Gallup Intézetnek erről a szándékáról mely úgy kíván érvényt szerezni az információszabadság jogának hogy nem sérti a választási eljárásról szóló törvényt. És ez független attól hogy a Magyar Gallup Intézet nem ért egyet azzal a rendelkezéssel mely a választást megelőző nyolc napban tiltja a közvélemény-kutatások nyilvánosságra hozását. A törvények megváltoztatása azonban nem a mi feladatunk. Még ha rossznak a nemzetközi gyakorlattal ellentétesnek tartjuk is a törvényt betartjuk a hatályos jogszabályokat. A Népszava által szintén jogsértésként felhozott 1998-as eset idején is így volt. A vonatkozó törvény az internetről nem szól ezért akkor a Gallup közölt a honlapján közvélemény-kutatási adatokat ám miután az OVB az internetre is vonatkoztatta a moratórium kötelezettségét attól kezdve természetesen annak megfelelően jártunk el. Tette a Gallup ezt annak ellenére hogy a közvélemény-kutató intézetek egyik legnagyobb szervezetének a WAPOR-nak éppen azokban a napokban tartott nemzetközi kongresszusán a résztvevők egyértelműen tiltakoztak a Gallupot elmarasztaló döntés ellen és hogy a brit MORI intézet elnöke levélben foglalta össze támogató véleményét a közvélemény-kutatás szabadságáról.
A Népszava szerkesztőinek magatartása annál kevésbé érthető mert a közlés előtt felhívtuk a cikk írójának figyelmét arra hogy valós tényeket hamis színben tüntet fel és hogy pontatlanságok találhatók a szövegben.
A lényeget illetően azonban inkább csak azt kérdezzük: miért ne volna szabad levelezni a moratórium idején? Végül majd telefonálni vagy beszélgetni sem lesz szabad? Vagy azt is cenzúrázni akarja a Népszava?
2001. 09. 06.
Kapcsolódó linkek:
A Népszava munkatársának levele a Magyar Gallup Intézethez
