|
|
||
|
Értelmezési szempontok az első tévévita után Az elnökválasztási verseny amelyet a Labor Day szeptember első hétfője óta a stabilitás jellemzett az októberi viták kezdetével a jelentősebb választói mobilitás időszakába lépett. A republikánus elnökjelölt George W. Bush és a demokrata elnökjelölt Al Gore az első vita előtti hétvégéig nagyjából azonos támogatottsággal rendelkezett a várhatóan szavazó polgárok körében. Ekkor Al Gore rövid ideig átvette a vezetést hasonlóan ahhoz a pozícióhoz amit szeptemberben mintegy két hétig élvezett. Amint azonban a folyamatos választói közvélemény-kutatásban kezdtek megjelenni az október 3-i kedd esti első elnökjelölti vitát követő estéken végzett interjúk eredményei Bush vette át a vezetést. Az október 4-én 5-én és 6-án tehát szerdán csütörtökön és pénteken felvett közvélemény-kutatási adatok háromnapos átlaga alapján -- ez az első átlagolt eredmény amelynek alapját tisztán a vita utáni adatok képezik -- Bush 48%-on Gore 41%-on állt. A csütörtök-péntek-szombati átlag közel azonos eredményt hozott Bush 49 Gore 41%-ot kapott. A nyári republikánus küldöttgyűlés óta amikor az arány 55%-39% volt Bush nem vezetett ekkora előnnyel. Úgy tűnik maga az október 3-i elnökjelölti vita nem volt különösebb azonnali hatással a nézőkre. Egy csütörtök este a vita után végzett Gallup felmérés szerint a vitának csak igen kevés nézője mondta azt hogy a vita hatására megváltoztatta az álláspontját a nézők általában úgy vélték hogy Gore egy kicsivel jobb volt mint Bush. Ugyanakkor a két elnökjelölt pozitív és negatív értékelési rátájában mutatkozó tendencia azt mutatja hogy Gore image-e többet romlott mint amennyit Gore-é javult és ez arra utal hogy a viták illetve az azokat követő kommentárok végül is összességében negatívan hatottak a demokraták jelöltjére. Ha a két elnökjelölt szeptember 28-30-i tehát a viták előtti népszerűségi adatait (amikor a két jelölt egyenlően állt) összehasonlítjuk az október 5-7-i csütörtöktől szombatig mért népszerűségi adatokkal a következőt látjuk. Alig több mint egy héttel korábban Bush és Gore népszerűségi rátája közel azonos volt. Most míg Bush eredményei alig változtak (népszerűségi rátája 2 ponttal nőtt népszerűtlenségi rátája 1 ponttal csökkent) addig Gore image-e jelentősebb változáson ment keresztül. Gore népszerűségi rátája 6 ponttal csökkent népszerűtlenségi rátája 7 ponttal nőtt. Más szóval úgy tűnik hogy a vita a valószínű szavazók szemében Busht nem emelte magasabbra Gore népszerűsége azonban jelentősen csökkent. Ennek az lehet a magyarázata hogy a kritika amit Gore a vita után kapott - és amit a sajtó és a szakértők többször is megismételtek hozzájárulhatott ahhoz hogy most a közvélemény-kutatásokban Gore eredménye annyit romlott Bush-éhoz képest. Lehetséges továbbá hogy a folyamatos közvélemény-kutatás során pénteken és szombaton az elnökjelöltekre vonatkozóan felvett adatokat befolyásolta az a reakció amit a két alelnökjelölt csütörtöki vitája váltott ki a sajtóban és a nézőkben. Ugyanakkor ugyanez a tendencia megjelenik még regisztrált szavazók igen nagy csoportjában is (közülük persze sokan nem fognak szavazni). Közvetlenül a viták előtt Gore 48%-kal vezetett Bush 38%-os eredménye előtt. Az említett utolsó három napos átlag azt mutatja hogy Bush átvette a vezetést: a regisztrált szavazók körében 44-42% az arány Bush javára. A Gallup korábbi közvélemény-kutatásai azt mutatták hogy sok szavazó - a szavazóknak mintegy egynegyede 23%-a - ilyenkor még mindig nem kötelezte el magát egyik jelölt mellett sem azaz a választások előtt még megváltoztathatják álláspontjukat. Tehát az elnökválasztási versenyben a szavazók változékonysága még a szavazást megelőző őszi hónapok során is jelentős. A Gallup folyamatos közvélemény-kutatásai 1992-ben és 1996-ban arra engedtek következtetni hogy sokan valóban igen hirtelen gondolják meg magukat. Különösen nagy a preferenciák megváltozásának valószínűsége ha a szavazók nagyobb mennyiségű új információhoz juthatnak hozzá - azaz a nyári politikai kongresszusok és az ősszel sorra kerülő televíziós viták során. Valójában a kongresszusi időszak elején illetve a televíziós viták időszakának elején kimondottan várható hogy a szavazók preferenciái jelentősen meg fognak változni. Egyébként mi értelme lenne ezeknek az eseményeknek? A három elnökjelölti vita egyetlen indoka épp az hogy olyan új információkkal szolgáljanak amelyek segítik a szavazókat döntésük meghozatalában tehát biztosra vehetjük hogy a szavazóknak legalább egy bizonyos rétege - a bizonytalan közép - meggondolja magát. Azt is fontos szem előtt tartani hogy a vitákon túlmenően a kampányok is igen intenzíven jelennek meg a médiában s maguk a jelöltek is szinte minden nap kampányolnak és dollármilliókat költenek el olyan televíziós és rádiós reklámokra amelyek célja kimondottan az hogy szavazókat csábítsanak át a másik táborból. Bizonyos értelemben épp azt lenne a legnehezebb megmagyarázni ha ilyen hatalmas információáramlás közepette a szavazók mind ragaszkodnának korábbi álláspontjukhoz. Ne felejtsük el hogy a választási szándék az egyik legérzékenyebb és legváltozékonyabb változó azok közül amit csak mér közvélemény-kutatásai során a Gallup. Itt nem szilárd meggyőződésekről van szó hiszen véleményüket a szavazók minden nap átgondolják és az akár minden nap változhat. Ha az amerikai szavazópolgárokat az utcán kérdezzük meg hogy kire fognak szavazni gyakran azt mondják hogy még nem tudják hogy az egyik jelölt ugyan jobban tetszik de még nem döntöttek stb. Tulajdonképpen nincs is semmi szükség arra hogy az amerikai szavazók november 7. előtt határozott döntést hozzanak és az olyan korábbi kampányok mint az 1980-as vagy az 1948-as megmutatták hogy még a folyamat utolsó szakaszában is milyen jelentős változások fordulhatnak elő. A CNN / USA Today / Gallup folyamatos közvélemény-kutatást úgy alakították ki hogy érzékenyen mérje a szavazók álláspontjának napi változásait. A felmérés minden nap méri a valószínű szavazók várható szavazatait és mindig az utolsó három nap átlagát teszik közzé. A valószínű szavazók összetétele időben változhat ahogy hol a demokraták hol a republikánusok lesznek energikusabbak illetve érdeklődnek intenzívebben a választási küzdelem iránt. Fontos hogy szem előtt tartsuk: egy olyan választás esetében ahol a szavazópolgároknak csak a fele fog szavazni az hogy pontosan kik mennek el az urnákhoz igen jelentős hatással lehet az eredményre. Jelenleg a viták után a valószínű szavazók modellje azt mutatja hogy a republikánusok intenzívebben érdekeltek és ez növeli Bush előnyét Gore-ral szemben. Feltételezzük hogy ha a választásokat ma tartanák Bush nyerne részben azért mert szavazói nagyobb valószínűséggel mennének el szavazni. Egy héttel ezelőtt a vita előtti napokban úgy tűnt Gore szavazói voltak energikusabbak tehát relatíve nagyobb valószínűséggel mentek volna el szavazni mint a republikánusok. Fontos megjegyezni azt is hogy a két jelölt közötti különbségre összpontosítva nagyobbnak érzékeljük a változásokat mint amekkorák azok a valóságban. Ha mindkét jelölt 45%-on áll majd a szavazók öt százaléka meggondolja magát egyik napról a másikra 40%-50%-ra változik az eredmény. Valójában azonban mindössze egyetlen tényező változott 5%-ot ami pedig mint azt mindenki tudja aki végzett bármilyen felmérést hosszabb időn keresztül egyáltalán nem ritka jelenség. Idén nagyszerű a Gallup folyamatos felmérését végző csapat. Tagjai többek között Jeff Jones David Moore Joe Carroll Darren Carlson Steve Hanway Jack Ludwig és Anna Chan. Különleges Gallup felméréskövető csoportunk Patrick Bogart vezetésével Austinban működik. A projekt tervezése során igen szigorú módszertant követtünk melynek részeként minden alanyt 5-ször hívunk vissza Steve és Jack pedig napi szinten felügyelik a felmérést. (Erről bővebben itt.) Az elnökjelöltek második és a harmadik televíziós vitája az erőteljes kampány és a jelöltek intenzív médiajelenléte következtében további változások várhatóak. A két jelölt eredményeinek változását mérő folyamatos felméréssel érdekfeszítő folyamatba nyerünk betekintést ami lehetővé teszi hogy teljes mélyreható képet kapjunk a kampány dinamikájáról.
|
|
