A
GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2002. február
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat arról hogy az emberek melyik pártra szavaznának ha most rendeznék meg a parlamenti választásokat.
2002. februári adatfelvétel keretében két adatfelvételi módszert kombináltunk: február 14-15-én 1179 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg telefonon otthonában míg február 15. és 18. között 1013 szavazókorú felnőttet kérdeztünk meg személyes felkereséssel otthonában. Így a jelen beszámolónk összesen 2192 megkérdezésen alapul. Mind a telefonos mind a személyes megkérdezés mintáját ugyanazon a 117 településen választottuk ki véletlen módszerrel. A mintában levő települések pontosan tükrözik Magyarország település-szerkezetét.
A megkérdezettek összetétele a nemek aránya az életkori csoportok valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözi a magyar felnőtt lakosság említett szempontok szerinti összetételét.
Fontos kiemelnünk hogy a vizsgálat terepmunkája 2002. február 14-18. között zajlott tehát a megkérdezés ideje részben egybeesett a FIDESZ kongresszusával.
Továbbra sincs radikális átrendeződés a nagy pártok között
A 2002. februári Gallup vizsgálat szerint a megindult kampány sem volt képes jelentősen átrendezni a nagy pártok támogatottságát a teljes népességen belül.
A Fidesz-MDF közös lista támogatottsága a teljes népességben 2001. decemberében 30% januárban 31% februárban pedig ismét csak 30% volt.
Az MSZP-t preferálók aránya a felnőtt népességen belül tavaly decemberben és januárban is 24-24% volt míg most februárban 25%-ot mértünk a Szocialista Párt támogatói arányaként.
1. ábra: A listák támogatottsága az összes megkérdezett
között
A jelek arra utalnak hogy a kampány eddigi szakasza nem mozdította meg a nagy pártok támogatottsági arányait. Továbbra is nagyobb a Fidesz-MDF lista lakossági támogatottsága mint az MSZP listájáé.
Ugyanakkor a kampányesemények mégsem maradtak teljesen következmények nélkül. A felszínen tapasztalt látszólagos változatlanság mélyén a Fidesz-MDF támogatói táborában viszonylag jelentős átrendeződés ment végbe az utóbbi időszakban.
A közös lista érzékelhetően támogatókat vesztett a nagyvárosi fiatalok és középkorúak köréből mialatt ugyancsak jól érzékelhetően nőtt a Fidesz-MDF támogatói között az idősebb emberek aránya. Ennek eredményeképpen a 70 évnél idősebbek körében a Fidesz-MDF listára szavazni szándékozók aránya már elérte az MSZP-re szavazók arányát. Ez azért igen figyelemre méltó fejlemény mert korábban a nyugdíjasok képezték az MSZP legodaadóbb táborát.
A közös lista ezen újabb támogatói azonban kevésbé biztosak abban hogy el is fognak menni szavazni. Részben ennek eredményeképpen azok körében akik teljesen biztosak abban hogy részt fognak venni a választáson és már van is kedvenc pártjuk a Fidesz-MDF lista támogatottsága januárhoz képest 5 százalékponttal csökkent. Ez azonban nem a lakosság egészének körében jelent valóságos támogatottságvesztést csak a Fidesz-MDF szavazók egy részének korábbiaknál nagyobb mértékű választási részvételi bizonytalanságát jelzi.
2. ábra: Pártpreferenciák 2001 augusztus - 2002 január
a pártot választó biztos szavazók körében
Ha most vasárnap országgyűlési választások lennének
akkor Ön most melyik pártra szavazna?
Az MSZP az adatok szerint nem tudott profitálni abból hogy a Fidesz-MDF támogatottsága a biztos szavazók körében relatíve visszaesett. A biztos szavazók körében az MSZP januárban 38 százalékos februárban pedig 37 százalékos támogatottságra számíthatott. A két nagy párt közötti különbség a januári 11 százalékpontról mostanra 7 százalékpontra mérséklődött. E közeledés ellenére azonban az MSZP nem terjesztette ki hatókörét nem növelte vonzerejét a társadalom egészében.
A kis pártok reneszánsza
A jelek egyértelműen arra utalnak hogy azok a rétegek és csoportok amelyek az utóbbi időszak eseményeinek hatására eltávolodtak a Fidesz-MDF-től illetve elbizonytalanodtak preferenciájukban inkább a kis pártok felé fordultak. Míg korábbi hónapok adatai alapján a Fidesz-MDF-en és az MSZP-n kívül legfeljebb két pártnak látszott esélye arra hogy bejusson a parlamentbe mostanra olyan helyzet alakult ki hogy "a két nagyon" kívül négy politikai tömörülés is közel van ahhoz hogy átlépje a Parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 százalékos határt.
A részvételükben biztos pártválasztók között az SZDSZ támogatóinak aránya februárban 7 százalék volt. A biztos szavazók között a MIÉP és a Centrumpárt is 4-4 százalékos támogatottságot élvezett és a Munkáspártot is 3 százalék nevezte meg ebben a körben. Mind a négy említett pártnak van tehát reális esélye arra hogy parlamenti párttá váljék.
3. ábra: A listák támogatottsága a pártot választó biztos szavazók között
Különösen a Centrumpárt teljesítménye figyelemre méltó amely "a semmiből" két hónap alatt jutott el oda hogy számításba veendő politikai erővé válhat (a Centrum támogatottsága januárban még csak egy százalék volt). Több jel is arra utal hogy a Centrumpárt elsősorban a Fidesz-MDF iskolázottabb támogatói közül "szívott el" szavazókat.
A Fidesz-MDF támogatottsági arányán ez azért nem mutatkozik meg csökkenésként mert időközben a közös lista képes volt egy másik társadalmi közegben - jelesül az alacsonyabb végzettségű idősebb emberek körében - növelni támogatóinak számát.
Győzelmi várakozások: hit kérdése?
2002. februárjában az emberek 39 százaléka gondolta úgy hogy az áprilisi választásokat a Fidesz-MDF közös lista fogja megnyerni ezzel szemben 30 százalék úgy gondolta hogy az MSZP lesz a választások majdani győztese.
4. ábra: A Fidesz-MDF és az MSZP győzelmét várók aránya
2001. januárja és 2002. februárja között
A várakozásokkal kapcsolatos tendencia a 2002. évben a Fidesz esetében csökkenő jellegű: a tavaly novemberi 43% helyett most 39% várja a közös lista győzelmét. Ezzel szemben az MSZP-nél lassan növekvő trend figyelhető meg: most két százalékponttal többen várják az MSZP győzelmét mint tavaly decemberében.
A győzelmi várakozásokban a legmarkánsabb különbségek a vallásos meggyőződés mentén vannak. Akik vallásos meggyőződésűnek vallják magukat és az egyházuk tanítását követik azoknak a fele (49%) a Fidesz-MDF lista győzelmét várja és csak minden hetedik (14%) gondolja közülük hogy az MSZP fogja a legtöbb szavazatot kapni. Azok között akik úgy jellemzik magukat hogy a maguk módján vallásosak 39-29% arányban vannak többségben a FIDESZ-MDF lista győzelmét várók. A magukat nem vallásosnak tartók ellenben 38 százalékos arányban az MSZP lista győzelmét várják szemben a 32 százaléknyi Fidesz-MDF lista győzelmét váróval.
A Fidesz-MDF lista szimpatizánsainak 75 százaléka saját táborának győzelmét várja - csak 7 százalék vár közöttük MSZP győzelmet. Az MSZP szimpatizánsai között 13 százalék várja az ellenfél a Fidesz-MDF győzelmét és 70 százalék saját támogatott pártjának győzelmét.
A MIÉP szimpatizánsainak 57 százaléka Fidesz-MDF győzelmet vár ellenben 18-18 százalékuk vár MIÉP győzelmet illetve MSZP győzelmet.
Az SZDSZ szimpatizánsok között is van 17 százalék akik szerint a Szabad Demokraták fognak nyerni 21 százalékuk Fidesz-MDF győzelmet és 36 százalék pedig MSZP győzelmet prognosztizál.
A bizonytalan szavazók alapvetően bizonytalanok abban is hogy ki a választások esélyese: csak 47 százalékuk vállalkozott arra hogy a választások várható győztesét megnevezze. A bizonytalan szavazók 25 százaléka vár Fidesz-MDF győzelmet azonban 19 százalékuk inkább MSZP diadalt jósol.
5. ábra: A Fidesz-MDF és az MSZP győzelmét várók aránya
2002. februárjában [%]
A listák támogatottságának százalékos aránya
2002. februárjában
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=2192 fő |
N=1512 fő |
N=1280 fő |
|
|
Fidesz-MDF |
30 |
44 |
44 |
|
MSZP listája |
25 |
35 |
37 |
|
SZDSZ listája |
5 |
7 |
7 |
|
MIÉP listája |
3 |
4 |
4 |
|
Centrumpárt listája |
3 |
4 |
4 |
|
Munkáspárt listája |
2 |
4 |
3 |
|
FKGP listája |
1 |
1 |
1 |
|
Más pártok listája |
1 |
1 |
0 |
|
Nem szavazna |
10 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
20 |
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel és telefonos interjúk keretében végzett felmérést egy összesen 2192 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg.
A minták összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint ± 2 1% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint ± 2 9%.
A pártot választó biztos szavazókra vonatkozó arányok statisztikai értelemben sokkal bizonytalanabb adatok mint a teljes népességre vonatkozó arányok. Egyrészt a pártot választó biztos szavazók a teljes mintának - ahogy a teljes népességnek is - csak egy részét teszik ki továbbá a pártot választó biztos szavazókra vonatkozó arány két matematikai-statisztikai módszerrel becsült adat hányadosa.
Az is a mintából származó matematikai becslés hogy hányan vannak a pártot választó biztos szavazók és az is egy matematikai becslés hogy mekkora az adott párt támogatóinak aránya. Két becslés hányadosa pedig sokkal nagyobb statisztikai bizonytalanságot tartalmaz mint a teljes mintára vonatkozó arányok. (A mintavételes eljárások lényegében azt jelentik hogy matematikai módszerekkel - bizonyos hibahatárok között - statisztikai becslést készítünk arra vonatkozóan hogy mi a megkérdezettek által reprezentáltak összességének véleménye álláspontja.)
A mintaválasztásból származó statisztikai becslési hibákon kívül a közvélemény-kutatásoknak vannak nem mintavételből származó hibái is. Az egyik ilyen hibaforrást a válaszmegtagadásból származó hibát a szokásosnál részletesebben is megvizsgáltunk. Külön elemeztük a telefonos és a személyes kérdezési módszerrel megkeresettek válaszolási hajlandóságát és a megkérdezés meghiúsulásának esetleges okait.
Összehasonlítva korábbi kutatásaink adataival azt találtuk hogy a közvélemény-kutatások iránti bizalom feltételezett csökkenésével a Gallup kérdezőbiztosai nem találkoznak. Az elmúlt négy hónap adatainak elemzése azt mutatja hogy a Gallup iránti válaszadási bizalom határozottan növekedett a magyar lakosság körében.
