A
GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2001. december
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat többek között arról is hogy az emberek melyik pártra szavaznának ha most rendeznék meg a parlamenti választásokat.
A 2001. decemberi vizsgálatunk megkérdezéseire 2001. december 5. és 16. között került sor.
A 2001. évi utolsó pártpreferencia vizsgálatunk során összesen 1013 választókorú magyar állampolgárt kérdeztek meg személyesen a Gallup kérdezői összesen 72 településen. A megkérdezettek összetétele a nemek aránya az életkori csoportok valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözi a magyar felnőtt lakosság említett szempontok szerinti összetételét.
A Fidesz-MDF közös lista vezet - bár csökkent az előnye
A 2001. decemberi Gallup vizsgálat tanúsága szerint továbbra is nagyobb a Fidesz-MDF lista lakossági támogatottsága mint az MSZP listájáé. Ugyanakkor az előző két hónapban megfigyelhető távolodás a két lista között megállt sőt most az MSZP határozottan lefaragott korábban növekedőfélben levő hátrányából.
A Fidesz-MDF lista előnye a teljes népesség körében a november eleji 9 százalék-pontról az előző hónap végére 8 százalékpontra decemberre pedig 6 százalékpontra mérséklődött.
A pártot választó biztos szavazók között a november elején regisztrált 17 százalékpontos Fidesz-MDF előny november végére 12 százalékpontra mostanra pedig 7 százalékpontra csökkent.
A két lista támogatottságának közeledése jóval nagyobb mérvű a biztos szavazók körében mint a teljes népességben. Ez annak eredménye hogy méréseink szerint a baloldalon erősen növekedett a szavazói elszántság. Az MSZP szavazói most sokkal biztosabbak abban hogy el fognak menni szavazni mint voltak az elmúlt három hónapban. A jobboldal szavazói körében a szavazói elszántság növekedésének tendenciája nem folytatódott. Ebben annak is szerepe van hogy a pártprefenciával rendelkezők száma a teljes népességen belül 6 százalékkal csökkent az előző méréshez képest.
Ez a magyarázata annak is hogy miközben az MSZP támogatottsága a teljes népességben gyakorlatilag nem nőtt (november elején 23% volt most pedig 24%) addig a pártot választó biztos szavazók körében az MSZP-t támogatók aránya jelentős mértékben 34%-ról 40%-ra növekedett.
Az MSZP az adatok szerint tehát nem a hatókörét terjesztette ki nem a társadalom egészében nőtt a támogatottsága hanem a rá szavazni szándékozók elszántsága és eltökéltsége növekedett.
A Fidesz-MDF lista társadalmi támogatottsága (a teljes lakosság körében) a november második felében mért 34%-ról 30%-ra csökkent. Szeptember óta ennél (október kivételével) minden mérésünkben magasabb támogatottsága volt a két párt listájának a teljes népesség körében. Ezzel összhangban a pártot választó biztos szavazók körében is 49%-ról 47%-ra esett vissza a közös listára szavazni szándékozók aránya. A csökkenés ugyan nem szignifikáns de mindenesetre azt jelzi hogy a Fidesz-MDF két hónapon keresztül tapasztalt növekedési tendenciája decemberre egyértelműen megállt.
1. ábra: A listák támogatottsága az összes megkérdezett
között
A vázolt folyamatok eredményeképpen 2001. decemberében a Fidesz-MDF közös lista a teljes lakosság körében 30% - 24% arányban vezet az MSZP listája előtt. A pártot választó biztos szavazók között a Fidesz-MDF közös lista támogatottsága 47% az MSZP listájáé pedig 40%.
2. ábra: A listák támogatottsága a pártot választó
biztos szavazók között
Megtört az a trend is hogy a 2001. év nyara óta hónapról hónapra egyre többen gondolták azt hogy a Fidesz illetve a Fidesz-MDF közös lista nyerné meg a választásokat ha azokat a kérdezés időpontjában rendezték volna meg. 2001. augusztusa óta most először fordul elő hogy az előző méréshez képest kevesebben várják a Fidesz-MDF közös lista győzelmét. Ugyanakkor az MSZP győzelmét várók arányának lassú erodálódása nem állt meg. 2001. decemberében 40% várja a Fidesz-MDF közös lista győzelmét míg mindössze 28% gondolja azt hogy az MSZP győzedelmeskedett volna ha decemberben választottunk volna.
3. ábra: A FIDESZ és az MSZP győzelmét várók aránya
2001. januárja és decembere között
Változatlan erőviszonyok a kisebb pártok között
A kisebb pártok között továbbra is az SZDSZ a listavezető. Az előző mérés 6 százaléka helyett most ugyan csak 5 százalékot regisztráltunk az SZDSZ-nek a pártot választó biztos szavazók között de az egy százalékpontos csökkenés statisztikailag nem szignifikáns.
A MIÉP-et mérésünk szerint a teljes lakosság 2 százaléka a pártot választó biztos szavazóknak pedig 3 százaléka támogatja.
A Munkáspárt is és a Kisgazdapárt is a Parlamentbe való bejutási küszöböt jelentő öt százalékos támogatottság alatt van. A Munkáspártra a pártot választó biztos szavazók 3 százaléka a Kisgazdapártra pedig 1 százaléka szavazna.
A többi párt együttesen csak egy százalékos támogatottságot ért el a teljes népességen belül.
A diplomások között a Fidesz a nyugdíjasok körében az MSZP vezet
Ha megvizsgáljuk hogy az egyes foglalkozási csoportokban hogyan alakul a két nagy párt támogatottsága akkor jelentős különbségeket találunk az egyes foglalkozási csoportok pártszimpátiái között.
4. ábra: A Fidesz-MDF lista és az MSZP lista támogatottsága
az egyes foglalkozási csoportokban
(Az adott foglalkozásúak közül hány százalék szavazna az egyes listákra)
A diplomások körében egyértelműnek látszik a Fidesz-MDF fölénye. Különösen nagy a különbség a beosztott diplomások között a Fidesz-MDF javára. A vezető beosztásúak között valamelyest kiegyenlítettebbek az erőviszonyok de ebben a körben is a Fidesz-MDF vezet.
Érdekes különbség figyelhető meg a szakképzett munkások - akiknek körében a Fidesz támogatottsága magasabb - és a szakképzetlen fizikaiak között - akik nagyobb arányban támogatják az MSZP-t. A diákság és a gyermekükkel otthon levő anyák körében elsöprőnek mondható a Fidesz-MDF lista támogatottsága ellenben a nyugdíjasok körében az MSZP vezet a Fidesz előtt.
Összességében az aktív korú társadalomban meglehetősen jelentős Fidesz-MDF előnyt regisztráltunk amelyet a teljes lakosság körében az MSZP csak azáltal képes ellensúlyozni hogy a nyugdíjas korúak körében magasabb az MSZP támogatottsága mint vetélytársáé.
A listák támogatottságának százalékos aránya
2001. decemberében
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1013 fő |
N=639 fő |
N=460 fő |
|
|
Fidesz-MDF |
30 |
47 |
47 |
|
MSZP listája |
24 |
39 |
40 |
|
SZDSZ listája |
3 |
5 |
5 |
|
MIÉP listája |
2 |
4 |
3 |
|
Munkáspárt listája |
2 |
3 |
3 |
|
FKGP listája |
1 |
1 |
1 |
|
Más pártok listája |
1 |
1 |
1 |
|
Nem szavazna |
15 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
22 |
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést 1013 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minták összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint ± 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint ± 4 6%.
Mint látjuk a pártot választó biztos szavazókra vonatkozó arányok statisztikai értelemben sokkal bizonytalanabb adatok mint a teljes népességre vonatkozó arányok.
Egyrészt a pártot választó biztos szavazók a teljes mintának - ahogy a teljes népességnek is - csak körülbelül a felét teszik ki tehát a teljes mintán belül csak mintegy feleakkora mintanagyságot jelentenek.
Továbbá a pártot választó biztos szavazókra vonatkozó arány két matematikai-statisztikai módszerrel becsült adat hányadosa. Az is a mintából származó matematikai becslés hogy hányan vannak a pártot választó biztos szavazók és az is egy matematikai becslés hogy mekkora az adott párt támogatóinak aránya. Két becslés hányadosa pedig sokkal nagyobb statisztikai bizonytalanságot tartalmaz mint a teljes mintára vonatkozó arányok. (A mintavételes eljárások lényegében azt jelentik hogy matematikai módszerekkel - bizonyos hibahatárok között - statisztikai becslést készítünk arra vonatkozóan hogy mi a megkérdezettek által reprezentáltak összességének a véleménye álláspontja.)
Ezért például amikor az egyes közvélemény-kutató intézetek eredményeit összehasonlítjuk egymással ajánlatos mindig csak a teljes mintára vonatkozó arányokat egybe vetni. Ugyanis ezek matematikai-statisztikai értelemben sokkal "biztosabb" adatok.
