A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI

2001. november

A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat többek között arról is hogy az emberek melyik pártra szavaznának ha most rendeznék meg a parlamenti választásokat. Novemberi első vizsgálatunk megkérdezései 2001. november 2. és november 5. között zajlottak.

A novemberi hónap második felében - ahogy korábban is minden negyedévben egyszer - egy nagyobb elemszámú mintán még egy vizsgálatot tervezünk.

A jelen vizsgálat során összesen 1019 embert kérdeztek meg a Gallup kérdezői 72 településen. A megkérdezettek összetétele a nemek aránya az életkori csoportok valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözi a magyar választókorú lakosság összetételét.

Nőtt a Fidesz-MDF közös lista előnye

A november eleji Gallup vizsgálat tanúsága szerint szignifikáns mértékben növelte előnyét az MSZP listájához képest a Fidesz és az MDF közös listája. A teljes lakosság körében november elején 32% volt a Fidesz-MDF közös lista támogatottsága míg 23% az MSZP listájáé. Ez a Fidesz-MDF lista esetében az előző hónaphoz képest 5 százalékpontos növekedést jelent. 2001. szeptember közepén a jelenleginél nagyobb mintán már mértük a Fidesz-MDF lista 33 százalékos támogatottságát is a teljes népességen belül tehát a két hónappal ezelőtti adathoz képest nem nőtt a közös lista támogatottsága.

A jelentősebb változás inkább az MSZP esetében figyelhető meg amely esetében határozott és erőteljes visszaesést regisztrálhattunk. A teljes lakosság körében a szeptember eleji 29%-ról a hónap közepére 28%-ra október elejére 24%-ra most november elején pedig 23%-ra esett vissza a Magyar Szocialista Párt támogatottsága.

Ennek hatása hogy a Fidesz-MDF lista előnye a szeptember eleji 3 százalékpontról november elejére 9 százalékpontra nőtt a teljes lakosság körében.

1. ábra: A listák támogatottsága az összes megkérdezett között
(Fidesz-MDF közös listával)

A pártot választókon belüli arányokat tekintve a Fidesz-MDF közös listánál az előző októberi mérésünkhöz képest 4 százalékpontos gyarapodást az MSZP esetében pedig ugyanekkora csökkenést regisztráltunk.

A pártot választó magukat biztosan szavazóknak tartók körében a Fidesz-MDF közös lista támogatottsága a november eleji mérésünk tanúsága szerint 51 százalékos ami 5 százalékpontos gyarapodást jelent az előző hónaphoz képest. Ezzel szemben az MSZP listájának támogatottsága 34 százalék a biztos pártválasztók között ami 6 százalékpontos csökkenést jelent az előző Gallup mérés eredményéhez viszonyítva.

2. ábra: A listák támogatottsága a pártot választó biztos szavazók között
(Fidesz-MDF közös listával)

A közvélemény most a FIDESZ MDF lista győzelmét várná

Minden hónapban megkérdezzük az emberektől azt is hogy ha most lennének a választások - attól függetlenül hogy a kérdezettnek személy szerint mi a pártpreferenciája - azokat szerintük melyik párt illetve melyik pártlista nyerné meg.

A 2001-es év első felében erre a kérdésre válaszolva sokkal többen várták az MSZP győzelmét mint ahányan a Fidesz győzelmét prognosztizálták. Idén augusztus óta azonban fokozódó ütemben nő azoknak az aránya akik a Fidesz-MDF közös lista győzelmét valószínűsítik. A nyár utolsó hónapjában még csak 29% volt azok aránya akik a Fidesz győzelmét várták szeptemberben ez az arány 31%-ra nőtt októberben 34% volt most novemberben pedig már 40% gondolta azt hogy ha most választásokat rendeznének azt a Fidesz-MDF nyerné meg.

Ezzel szemben a Magyar Szocialista Párt választási győzelmét várók aránya az adataink szerint ellentétes trend mentén változott. Augusztus elején a megkérdezettek között még 36% várt MSZP győzelmet. Szeptemberben 34% októberben 33% és novemberben pedig már csak 30% gondolta úgy hogy ha most lennének a választások akkor annak a Szocialista Párt lenne a győztese.

Míg az idei év elején még az emberek 40%-a várta az MSZP-t győztesnek és csak 22%-uk számított a Fidesz győzelmére addig most novemberben már 40% gondolja azt hogy a Fidesz-MDF lesz a befutó és csak 30 százalék tekint úgy az MSZP-re mint a várható győztesre.

3. ábra: A FIDESZ és az MSZP győzelmét várók aránya 2001. januárja és novembere között

Feljövőben az SZDSZ csökken a MIÉP támogatottsága

Az SZDSZ most már lassan fél éve biztosan megkapaszkodott a parlamentbe való bejutási küszöb feletti sávban. A teljes népességen belül 5 százalékos lett a párt támogatottsága az előző havi 4 százalékkal szemben. A pártválasztók körében 8 százalékos a biztosan szavazó pártválasztók között pedig 7 százalékos támogatottságot mértünk ami újabb 2 százalékpontos illetve 1 százalékpontos gyarapodást jelent az SZDSZ támogatói táborában.

A MIÉP támogatottsága ellenben csökken a Gallup vizsgálatainak tanúsága szerint. November elején a pártot választóknak és a biztosan szavazó pártválasztóknak is csak 3 százaléka mondotta azt hogy ő a MIÉP listájára szavazna ha most rendeznék a parlamenti választásokat.

A Munkáspárt és a Kisgazdapárt is jelentősen a Parlamentbe való bejutási küszöböt jelentő 5 százalékos támogatottság alatt van. Mindkét pártra a biztosan szavazó pártválasztóknak csak 2-2 százaléka szavazna ha most rendeznék a választásokat. A teljes lakosság körében pedig csak 1-1 százalék a két említett párt támogatottsága. A Munkáspárt támogatottságának októberig tapasztalt átmeneti növekedése tehát egyelőre nem bizonyult tartós tendenciának.

Az elmúlt hónapban több hazai és nemzetközi elemzésben is fel-feltűnt annak a forgatókönyvnek a lehetősége illetve "veszélye" hogy a 2002. tavaszi választások után a két nagy politikai tábor között olyan "patthelyzet" jöhet létre amely sem a Fidesz-MDF-nek sem az MSZP-SZDSZ koalíciónak nem teszi lehetővé a kormányalakítást és ezáltal a MIÉP kulcshelyzetbe kerülhet.

Műhely rovatunkban ennek a lehetőségnek az esélyeit elemezzük.

A bizonytalanok

Természetes módon sokan ma még bizonytalanok abban hogy melyik pártot illetve listát fogják majd támogatni a választásokon és természetesen abban sem biztos az emberek egy jelentős része hogy részt vesznek-e majd a választáson.

2001. november elején az emberek 12 százaléka tért ki a pártpreferencia kérdésünk megválaszolásától azzal hogy biztosan nem menne el szavazni ha választásokat most rendeznék. További 24 százaléka a megkérdezetteknek azonban nem a választásokon való részvételét zárta ki csak azt mondta hogy (még) nem tudja melyik pártot támogatná ha választania kellene.

Összességében a teljes felnőtt lakosság 20 százaléka mondja azt hogy valószínűleg el fog menni választani ugyanakkor még nem tudja vagy nem akarja megmondani hogy melyik pártra szavazna. A választások végső kimenetelét nyilvánvalóan erősen befolyásolja majd hogy a választópolgárok ezen 20 százaléka hogyan is fog majd dönteni.

Hogy erről képet alkothassunk most először megkértük a bizonytalanokat arra is hogy egy hétfokú skálán mondják meg mennyire valószínű hogy az egyes pártok listájára szavaznának. A skála egyik végpontja az volt hogy "nagyon valószínű hogy erre a listára szavazok" a másik végpontja pedig az hogy "teljesen kizárt hogy erre a listára szavazok". (A két végpont között természetesen még több fokozatot is választhattak a bizonytalan szavazók.)

A következő táblázatban bemutatjuk hogy a bizonytalan szavazók milyen arányban tartották nagyon valószínűnek illetve kizártnak azt hogy az egyes pártok listájára szavazzanak.

A választásokon való részvételüket valószínűnek vagy biztosnak mondó
de pártpreferenciával nem rendelkező válaszadók pártok iránti vonzalmai (N=203)

	Nagyon valószínű hogy erre szavazok	Teljesen kizárt hogy erre szavazok
MSZP lista	13%	20%
Fidesz-MDF lista	11%	24%
SZDSZ lista	3%	28%
Munkáspárt lista	3%	54%
MIÉP lista	1%	67%
FKGP lista	0%	70%

A táblázatból jól látszik hogy az MSZP listának valamivel nagyobb a vonzereje a bizonytalan szavazók körében mint a Fidesz-MDF listának. Rajtuk kívül csak az SZDSZ listája és a Munkáspárt listája gyakorol valamelyest vonzerőt a bizonytalanokra.

Fontos arra is figyelmeztetnünk hogy ezek a számok nem jelentenek plusz 13 százalék szavazatot az MSZP-nek vagy plusz 11 százalékot a Fidesz-MDF-nek. Ugyanis itt az összes szavazópolgár 20 százalékának 13 illetve 11 százalékáról van szó. Azaz az összes szavazópolgárnak csak 2 6%-áról illetve 2 2%-áról. Ennek alapján az is könnyen belátható hogy az MSZP enyhe fölénye a bizonytalanok körében nem egyensúlyozza ki a Fidesz-MDF lista jelentős vezetését azok körében akik már választottak maguknak pártot.

Ugyanezt a kérdéskört egy másik kérdéssel körbejárva az interjú egy másik pontján a részvételi szándékra részletesebben is rákérdeztünk. Ha most lennének a szavazások akkor a megkérdezettek 62%-a mondta biztosra további 20% pedig valószínűnek a részvételét a választásokon. A maradék 18 százaléka az embereknek azt mondta hogy valószínűleg vagy teljesen biztosan nem megy el szavazni. A választókorú népességnek tehát 38%-a azt mondja magáról hogy nem teljesen biztos abban hogy lemegy-e választani. A következő táblázatban azt nézzük meg hogy ez a 38% rendelkezik-e karakterisztikusan eltérő pártvonzalmakkal vagy sem.

A választásokon való részvételüket nem teljesen biztosnak mondó
válaszadók pártok iránti vonzalmai (N=375)

	Nagyon valószínű hogy erre szavazok	Teljesen kizárt hogy erre szavazok
MSZP lista	14%	21%
Fidesz-MDF lista	13%	24%
SZDSZ lista	1%	27%
Munkáspárt lista	1%	50%
MIÉP lista	1%	61%
FKGP lista	1%	66%

A jelenleg részvételükben még nem teljesen biztosak pártvonzalmai alapján azt mondhatjuk hogy esetleges aktivizálódásuk részvételük a választásokon az erőviszonyokat a nagy pártok esetében nem befolyásolná lényegesen.

Természetesen a választások előtt jó fél évvel a részvételi szándék illetve a bizonytalanok szándékainak kivetítése a majdan esedékes választásokra csak nagyon korlátozott és meglehetősen bizonytalan előrejelző erővel bír.

A listák támogatottságának százalékos aránya
2001. novemberében

	A teljes mintában	A pártot választók között	A pártot választó biztos szavazók között
	N=1019 fő (a teljes minta hibája: +/- 3 2%)	N=653 fő (a részminta hibája: +/- 4 0%)	N=495 fő (a részminta hibája: +/- 4 5%)
Fidesz-MDF közös lista	32	50	51
MSZP listája	23	35	34
SZDSZ listája	5	8	7
MIÉP listája	2	3	3
Munkáspárt listája	1	2	2
FKGP listája	1	2	2
Más pártok listája	0	0	1
Nem szavazna	12
Nem tudja nem válaszol	24

Módszertan

A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést 1019 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.

A minták összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.

A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.

Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint + 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint + 4 5%.

Főlap | The Gallup Organization | gallup