A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2001. október
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat egyebek mellett arról is hogy az emberek melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat.
Az októberi vizsgálatunk 2001. október 4. és október 9. között zajlott. A vizsgálat 68 településen 1012 embert kérdeztek meg a Gallup kérdezői. A megkérdezettek összetétele a nemek aránya az életkori csoportok valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözi a magyar választókorú lakosság összetételét.
Továbbra is vezet a Fidesz-MDF közös lista
Októberi adataink tanúsága szerint a szeptemberi felzaklató események után mostanra nyugodtabb állapotába tért vissza a magyar közvélekedés. Ennek eredményeképpen ismét nőtt a véleménnyel nem rendelkező a pártválasztásokra vonatkozó kérdésekre nem választó emberek aránya.
Ennek hatására mind az MSZP mind pedig a Fidesz-MDF közös lista támogatottsága csökkent a teljes lakosság körében. A Fidesz-MDF közös lista támogatottsága 6 százalékponttal 33%-ról 27%-ra az MSZP lista támogatóinak aránya pedig 28%-ról 24%-ra csökkent a teljes felnőtt lakosság körében.
A listák támogatottsága az összes megkérdezett között
(Fidesz-MDF közös listával)
A két nagy párt veszteségeit azonban nem a többi kisebb párt "szívta fel" hanem ezek az ismételten elbizonytalanodó szavazók a bizonytalan pártot nem választó állampolgárok táborát gyarapították.
Ennek eredményeképpen a most tapasztalt ismételt választói elbizonytalanodás a valamelyik pártot vagy listát választókon belüli valamint a biztosan szavazókon belüli arányokat gyakorlatilag egyáltalán nem módosította.
A pártot választókon belül arányokat tekintve a Fidesz-MDF közös listánál egy százalékpontos csökkenést az MSZP listájánál pedig egy százalékpontos gyarapodást regisztráltunk szeptember közepéhez képest. Ennek eredményeképpen a Fidesz-MDF közös lista előnye az MSZP listához képest 7 százalékpontról 5 százalékpontra olvadt. (Ebben a körben csak a + 4 százalékpontnál nagyobb változások tekinthetőek szignifikánsnak azaz olyan változásnak amely nem egyszerűen véletlenszerű ingadozás.)
A pártot választó biztosan szavazók körében még ekkora változást sem tapasztaltunk. Ebben a körben a Fidesz-MDF közös lista továbbra is pontosan ugyanolyan mértékben vezet mint szeptemberben 46% - 40% arányban áll az MSZP listája előtt.
A listák támogatottsága a pártot választó biztos szavazók
között
(Fidesz-MDF közös listával)
Javult a miniszterelnök értékelése
Szeptember elejéhez képest 6 százalékponttal 48%-ról 54%-ra nőtt azoknak az aránya akik szerint Orbán Viktor mint miniszterelnök jól látja el a feladatát és ezzel egy időben 3 százalékponttal 39%-ról 36%-ra csökkent azoknak az aránya akik szerint Orbán Viktor rosszul végzi a feladatát. Lásd: a miniszterelnök teljesítményének értékelése.
Változó kép a kisebb pártok között
Az SZDSZ most már hónapok óta tartósan a Parlamentbe való bejutási küszöb felett van a biztos szavazók között. Most októberben a biztos szavazók 6 százaléka adta volna voksát a Szabad Demokratákra.
A MIÉP támogatottsága ellenben a bejutási küszöb körül de gyakran az alatt mozog. Most a kérdéseinkre válaszoló biztos szavazóknak csak 3 százaléka támogatná a MIÉP-et. Figyelembe kell azonban venni hogy a MIÉP elnöke a közelmúltban ismét éles kirohanást intézett a közvélemény-kutatások ellen. Ennek hatására feltehető hogy egyre több "öntudatos" MIÉP szavazó zárkózik el a közvélemény-kutatások elől aminek hatására a MIÉP támogatottságának valós felmérése egyre nehezebb. Okunk van feltételezni hogy a MIÉP támogatottsága valójában eléri a Parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 százalékot.
Ami merőben új jelenség a kisebb pártok között az a Munkáspárt megerősödése. A pártot választók 4 százaléka és a biztosan szavazó pártválasztók 3 százaléka is a Munkáspártra szavazna ha most lennének a választások. Már a szeptemberi méréseknél is tapasztaltuk a Munkáspárt erősödését de ez a tendencia mostanra vált kifejezetté és tartóssá úgyhogy most már ki merjük jelenteni hogy a szélsőbaloldali párt támogatottsága valóban nőtt a magyar népességen belül.
A Munkáspárt támogatottságának növekedése mögött feltehetően több tényező húzódhat meg. Ezek közül talán a legfontosabb az hogy az Egyesült Államok ismét háborús konfliktusba keveredett. A Munkáspárt támogatottságának hasonló növekedését figyelhettük meg a jugoszláviai bombázások idején.
A jelek szerint nem csak a jobboldalon de a baloldalon is van egy markáns Nyugat- és Amerika-ellenes választói csoport amely nem ért egyet a politikai centrum jobb és baloldalán egyaránt képviselt Euro-Atlanti integrációs politikájával. Konfliktusos helyzetekben ez a csoport minden jel szerint a Munkáspárt demonstratív támogatásával nyilvánítja ki véleményét.
A 40 év alattiak és a diplomások körében meghatározó Fidesz-MDF előny
A mostani vizsgálatunk már a harmadik olyan Gallup-mérés amikor a közös Fidesz-MDF listát is vizsgáltuk. Ha ennek a három vizsgálatnak az adatait együtt elemezzük akkor egy meglehetősen nagy 3864 fős mintához jutunk amely eléggé pontosan tükrözi a közvéleményt 2001 szeptember-október hónapokra vonatkozóan.
Ebből a csaknem négyezer fős egyesített mintából már lehetséges részletesebb demográfiai bontásokban is bemutatni a pártok iránti rokonszenvet.
A következő ábrában azt foglaljuk össze hogy az egyes iskolázottsági és életkori csoportokban milyen a Fidesz-MDF lista és az MSZP lista támogatottsága. Az ábrán az egyes cellák a különböző iskolázottságú és életkorú csoportokat jelzik. Például a 30-39 éves középiskolai végzettségű emberek fölülről a második sor harmadik oszlopában találhatóak.
Az egyes cellák bal felső sarkában a Fidesz-MDF lista a jobb alsó sarkában pedig az MSZP lista támogatottságát tüntettük fel az adott életkorú és adott iskolai végzettségű emberek körében.
Jól látható hogy a 40 év alattiak körében iskolai végzettségtől függetlenül jóformán elsöprő a Fidesz-MDF lista fölénye. Érdekes képet mutat a negyvenes korosztály ahol a felsőfokú végzettségűek között enyhe Fidesz-MDF előnyt regisztráltunk míg ugyanennek a korosztálynak az alacsonyabb iskolai végzettségű csoportjaiban meghatározó mértékű az MSZP előnye.
A Fidesz és az MSZP támogatottsága az egyes életkori
és iskolázottsági csoportokban a pártot választók körében
N=3864
Amennyiben a felsőfokú végzettségűeket (az életkori bontást figyelmen kívül hagyva) együttesen vesszük górcső alá akkor azt találjuk hogy a pártot választó diplomások 48 százaléka szavazna a Fidesz-MDF közös listára és 37 százalékuk az MSZP listájára. A magyar diplomás értelmiség körében tehát 11 százalékpontos a Fidesz-MDF közös lista előnye az MSZP listával szemben.
Már a fővárosban is a Fidesz-MDF lista vezet
Az egyes településtípusokon belüli arányokat tekintve a leginkább figyelemre méltó változás hogy az év elejéhez képest a Fidesz-MDF lista a fővárosban átvette a vezetést az MSZP-től. Az MSZP egyedül csak a megyei jogú városokban tudta támogatói számát nagyobb arányban növelni mint a Fidesz-MDF lista. Budapesten a kisebb városokban és a falvakban a Fidesz-MDF lista vezet.
A fővárosban a falvakban az MSZP nemhogy követni nem volt képes a Fidesz-MDF
erősödését
de ezeken a településeken az MSZP támogatottsága egyenesen
csökkent az év elejéhez képest.
A listák támogatottságának százalékos aránya
2001. októberében
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1012 fő |
N=621 fő |
N=508 fő |
|
|
Fidesz-MDF |
27 |
46 |
46 |
|
MSZP listája |
24 |
39 |
40 |
|
SZDSZ listája |
4 |
6 |
6 |
|
MIÉP listája |
3 |
4 |
3 |
|
Munkáspárt listája |
3 |
2 |
3 |
|
FKGP listája |
1 |
2 |
1 |
|
Más pártok listája |
0 |
1 |
1 |
|
Nem szavazna |
13 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
25 |
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést 1012 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minták összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint + 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint + 4 5%.
