A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2001. május eleje
A Magyar Gallup Intézet 2001. május elején 1803 felnőtt magyar állampolgárt kérdezett meg egyebek mellett arról is hogy melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat. A megkérdezésekre 2001. április 28. és május 10. között került sor. A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok valamint a megkérdezettek lakóhelyének településtípusa szerint pontosan követte a magyar felnőtt lakosság összetételét.
Teljesen együtt a két nagy párt
Az összes potenciális szavazó körében 2001. május elején 26 százalék mondta azt hogy az MSZP-re szavazna. Ugyancsak 26 százalék szavazna a Fideszre is.
Az áprilisi adatokhoz képest mind az MSZP mind pedig a Fidesz támogatottsága emelkedett. Áprilisban a Fideszre a lakosság 22 százaléka az MSZP-re pedig 23 százaléka szavazott volna. Az a hosszú távú tendencia tehát amely szerint már hosszabb idő óta csökkent a távolság az MSZP és a Fidesz között változatlanul folytatódni látszik: a Fidesz mostanra teljesen beérte a Szocialista Pártot.
Korábban a két párt közötti közeledés elsősorban az MSZP relatív gyengülésének és nem a Fidesz erősödésének volt a következménye. Az MSZP támogatottsága 2001 áprilisában két év óta először csökkent 24 százalékpont alá. Az MSZP szavazótáborának elkötelezettségét ismerve várható volt hogy ennél mélyebbre a Szocialista Párt támogatottsága már nem fog csökkenni.
Most az MSZP gyengülése nem is folytatódott tovább ellenben a Fidesz határozottan megindult "felfelé". Áprilishoz képest tehát a szocialisták is növelni tudták támogatottságukat mindazonáltal a Fidesz még nagyobbat lépett előre. A vezető kormánypártra szavazók aránya 1999 augusztusa óta a 17-23% közötti sávban ingadozott. A Fidesznek hosszú idő óta most először sikerült kitörnie ebből a sávból.
Radikálisan csökkent a bizonytalanok aránya
Áprilishoz képest jelentős mértékben 45 százalékról 37 százalékra csökkent azok aránya akik nem rendelkeztek semmilyen párt-elkötelezettséggel.
Azok aránya akik azt mondták hogy egészen biztosan nem mennének el választani ha most rendeznék a parlamenti választásokat 16 százalék (áprilisban még 18 százalék) volt. A nagyobb léptékű változást azok arányának csökkenése jelenti akik azt felelték a kérdésünkre hogy nem tudják kire szavaznának. Áprilisban még 27 százalék volt az arányuk ez 2001. május elejére 21 százalékra olvadt.
Amint láthattuk mind a két nagy párt gyarapodott a bizonytalanok arányának csökkenése által de úgy tűnik a kisebb pártoknak egyáltalán nem sikerült ebből a táborból növelniük támogatottságukat. Semmilyen jel nem mutat arra hogy a bizonytalan szavazók a kisebb pártok "tartalékseregeként" szolgálnának.
Ha csökken a politikai bizonytalanság a szavazók körében ez kizárólag csak a két nagy párt támogatottságában okoz változást a kisebb pártok támogató tábora gyakorlatilag egyáltalán nem gyarapszik a bizonytalanok arányának csökkenésével párhuzamosan. Ennek a jelenségnek jól megragadható okai vannak. A bizonytalan szavazók többsége a politika iránt kevésbé érdeklődő politikailag kevésbé tájékozott rétegekből kerül ki. Ezen rétegek számára pedig a kis pártok szinte alig "láthatóak" a két nagy párt "árnyékában".
Akik választottak maguknak pártot
A pártot választók azaz valamelyik pártot megnevezők körében az MSZP-t támogatók aránya 2001 májusában 41 százalék volt. Ez az arány áprilisban még 43 százalék márciusban 44 százalék februárban pedig 46 százalék volt.
A pártot választók között a Fidesz-szavazók aránya május elején ugyancsak 41 százalék áprilisban ellenben csak 40 százalék márciusban 39 százalék februárban pedig 38 százalék volt. (Előtte egy hónappal ez az adat 35 százalék még egy hónappal korábban pedig csak 33% volt.)
Az MSZP esetében tehát egyértelműen romló a Fidesz esetében pedig egyértelmű és igen jelentős mértékű javuló tendenciát regisztrálhatunk a pártot választók körében.
Figyelmet érdemel hogy a pártot választók között a Fidesz gyorsabb ütemben zárkózott fel az MSZP-hez illetve nagyobb hátrányt "dolgozott le" mint a teljes népesség körében. Ebből a tényből nagy valószínűséggel következik az a megállapítás hogy a korábbi pártválasztásukban bizonytalanok köréből a Fidesz az utóbbi néhány hónapban nagyobb számú szavazót tudott a saját oldalára állítani mint az MSZP.
A MIÉP és az SZDSZ a parlamentbe jutási küszöb környékén
kieső helyen
az MDF és az FKGP
A MIÉP támogatóinak körének korábban tapasztalt növekedése mostanra megállni látszik. A pártot választók között a MIÉP támogatóinak aránya először márciusban haladta meg a parlamentbe jutási küszöböt a mostani kormányzati ciklus ideje alatt. Márciusban 5 százalék MIÉP szavazót regisztráltunk a pártot választók között az áprilisi mérésben ez 6 százalékra nőtt május elején ellenben már ismét csak 5 százalék volt a MIÉP támogatottsága a Gallup közvélemény-kutatásaiban.
Az SZDSZ szavazóinak aránya a pártot választók körében a 2001. január-februári 8-7 százalékos szintről márciusra és áprilisra 4 százalékra esett vissza de 2001. május elején már ismét 5 százalékot regisztráltunk a Szabad Demokraták Szövetségének.
Az MDF támogatottsága hosszabb idő óta változatlanul 2 százalék a teljes felnőtt lakosság körében és 3 százalék körüli a pártot választók között.
Az összes megkérdezetteknek - ahogy február óta minden egyes vizsgálat alkalmával - mindössze egyetlenegy százaléka mondta azt hogy ő a Kisgazdapártra szavazna. A pártot választók körében 2 százalék a Kisgazdapárt támogatottsága.
Akik biztosan választani fognak
A pártot választó biztos szavazók tehát azok körében akik választottak maguknak pártot és egy másik kérdésre azt mondták hogy biztosan el is mennének szavazni az MSZP támogatottsága 2001. május elején 43 százalék volt. Áprilisban pontosan ugyanilyen arányt mértünk (43%) azonban márciusban ez az arány még 45 százalék volt 2000 decemberében pedig 49 százalékos arányt regisztráltunk az MSZP-nek ebben a körben.
A Fideszt támogatók aránya a pártot választó biztos szavazók körében május elején is és áprilisban is 40 százalék volt. Márciusban 39 százalékot 2000 decemberében pedig még csak 33 százalékot mértünk a legnagyobb kormányzó pártnak ebben a körben.
Az MSZP a biztos szavazók körében tehát továbbra is vezet a Fidesz előtt. Ennek a szavazótáborok eltérő "szavazási eltökéltsége" az oka. A Szocialista Párt szavazótábora történelmi és szociológiai okoknál fogva sokkalta "fegyelmezettebb" mint a Fiatal Demokraták szavazói.
Pártok szavazótáborainak százalékos aránya 2001. május
elején
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1803 fő |
N=1125 fő |
N=889 fő |
|
|
MSZP |
26 |
41 |
43 |
|
Fidesz |
26 |
41 |
40 |
|
SZDSZ |
3 |
5 |
6 |
|
FKGP |
1 |
2 |
2 |
|
MDF |
2 |
3 |
2 |
|
MIÉP |
3 |
5 |
5 |
|
Munkáspárt |
1 |
2 |
2 |
|
Egyéb pártok |
1 |
1 |
0 |
|
Nem szavazna |
16 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
21 |
A közvélemény-kutatási eredmény nem azonos a "valódi" választással
A közvélemény-kutatási eredmények azt modellezik mintha a választási rendszer egyfordulós tiszta pártlistás választás lenne.
A magyar választási rendszer azonban nem egyfordulós és nem tisztán pártlistás rendszer. A mandátumok elsöprő többségének a sorsa a második választási fordulóban dől el ahol már csak az első fordulóban legjobban szereplő jelöltek indulhatnak a voksokért. A második választási fordulóban már nem pártok hanem politikai tömbök ütköznek meg egymással.
Ezért a magyar választási rendszerben nem feltétlenül az a párt nyerne egy valódi választási szituációban (ha a választásokat most rendeznék) mint amelyik "vezet" a közvélemény-kutatási adatokban. Így történt ez már 1998-ban is.
Bonyolult és összetett matematikai modellezési feladat a közvélemény-kutatási eredményeket parlamenti mandátum-arányokra "lefordítani".
Elvégzett elemzéseink és modell-számításaink arra utalnak hogy a jelenlegi kiegyenlített helyzetben döntő mozzanat lehet hogy a kisebb pártok közül kik melyik politikai "oldalról" jutnak be a Parlamentbe. Ugyanis a Parlamentbe be nem jutó pártokra leadott listás szavazatok a magyar választási rendszerben egyszerűen "szemétre kerülnek".
A jelenlegi helyzetben ha most tartanának választást az döntené el a kormányalakítás kérdését hogy a Parlamentbe jutási küszöb környékén mozgó kisebb pártok közül melyek lépnék át a küszöböt illetve melyeknek nem sikerülne ez. Nem mindegy ugyanis hogy a "szemétre kerülő" szavazatok a jobboldalról vagy a baloldalról hiányoznak-e.
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést egy 1803 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg.
A minták összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 2 3% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 3 3% .
Kapcsolódó linkek:
A két vezető
párt támogatottsága. Történeti adatok
A miniszterelnök munkájának
megítélése. Történeti adatok
