|
A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2001. február
nyomtassa
ki ezt az oldalt
A Magyar Gallup Intézet 2001. februárjában 1037 felnőtt magyar állampolgárt
kérdezett meg többek között arról
hogy melyik pártra szavaznának
ha
most rendeznék a választásokat. A megkérdezésekre 2001. február 15. és
20. között került sor. A megkérdezések időpontja most még a "szokásosnál"
is lényegesebb információ
hiszen a kisgazdapártbeli napi történések lényegesen
befolyásolják a közvélemény alakulását. A minta összetétele a nemek aránya
az életkori csoportok
valamint a megkérdezettek lakóhelyének településtípusa
szerint pontosan követte a felnőtt magyar lakosság összetételét.
A választási hajlandóság
Azok aránya
akik azt mondták
hogy egészen biztosan nem mennének el
választani
valamelyest csökkent februárban. Ez az arány 2000 novembere
óta
négy hónapon keresztül stabilan 16% volt
most viszont a választani
nem akarók aránya 13%-ra csökkent.
Azok aránya ellenben
akik azt felelték kérdésünkre
hogy nem tudják
kire is szavaznának
három hónapja folyamatosan nő. A 2000. decemberi
21 százalékról 2001 januárjára 25 százalékra
most februárban pedig 27
százalékra nőtt a pártot választani nem tudók aránya .
A pártok támogatottsága
A választókorú lakosság körében 2001 februárjában 27 százalék
szavazna az MSZP-re és 23 százalék a Fideszre. Az SZDSZ-re szavazók aránya
a teljes felnőtt lakosság körében 4 százalék
az MDF és a MIÉP támogatottsága
2-2 százalék. Ami a leginkább feltűnő jelenség a 2001. februári adatokban
az a Kisgazdapárt táborának szinte "láthatatlanná" válása: a megkérdezetteknek
mindössze egyetlen százaléka (az 1000 megkérdezett közül mindössze 9 ember)
szavazna mostanában az FKGP-re.

Az előző hónaphoz képest mindkét nagy párt növelte támogatottságát. Az
MSZP támogatóinak aránya a januári 24%-ról 27%-ra nőtt
a Fideszre szavazók
aránya pedig 21%-ról 23%-ra emelkedett. A két párt közötti különbség gyakorlatilag
nem változott
januárban 3 százalékpont
februárban pedig 4 százalékpont
volt. Ez a különbség 2000 novemberében még 11 százalékpont
tavaly decemberben
pedig 8 százalékpont volt. Hosszabb távon tehát a két párt támogatottsági
aránya kétségkívül közeledett egymáshoz.
Az MSZP támogatottsága két éve
1999 februárja óta a 24-30% közötti sávban
mozog. Kongresszusa idején a sáv tetején volt a párt (29%)
egy hónapja
a sáv alján (24%)
most pedig a sáv közepén (27%). Az MSZP támogatottságában
tehát se középtávon
se hosszú távon nem lehet semmiféle határozott tendenciát
kimutatni.
A Fidesz középtávon
tavaly őszhöz képest egyértelműen növelte támogatottságát:
a 2000. novemberi 17%-os mélypontról idén februárra 23%-ra jutott. Ha
azonban hosszabb távon figyeljük a pártra szavazók arányát
akkor azt
látjuk
hogy a Fideszre szavazók aránya 1999 augusztusa óta a 17-23% közötti
sávban ingadozott. A mostani növekedés is benne van ebben a sávban
tehát
jelenleg még nem dönthető el
hogy valóban tartósan nőtt-e a Fidesz támogatottsága
vagy csak a "szokásos" ingadozásról van-e szó. A következő hónapok eredményei
fogják eldönteni
hogy ez a megfigyelt növekedés tartós marad-e.
A két nagy párt esetében tehát semmiféle drámai átrendeződés nem történt
2001 februárjában. Az MSZP továbbra is egyértelműen vezet a Fidesz előtt
ugyanakkor a múlt év végéhez képest előnye tetemes mértékben csökkent.
A 2001. februári eredményekkel kapcsolatban a leginkább figyelmet érdemlő
tény az FKGP támogatóinak "eltűnése" a politika színpadáról. Jelenleg
még nem lehet megállapítani
hogy ez tartós lesz-e
vagy csak átmeneti
jelenségről van-e szó. Talán nem járunk messze a valóságtól
ha kapcsolatot
látunk a bizonytalanok arányának növekedése és az FKGP szavazói arányának
csökkenése között. Ma még lehetetlen megmondani
hogy az elbizonytalanodott
kisgazda szavazók később visszatérnek-e egykori pártjukhoz
vagy végleg
elhagyták-e a kisgazda tábort. A Kisgazdapárt támogatottságának csökkenésével
párhuzamosan jelentősen nőtt a párt elutasítottsága is. A pártok támogatottságának
és elutasítottságának adatait négy hónapra
a 2000 november - 2001 február
közötti időszakra vonatkozóan ábráink
szemléltetik.
Az SZDSZ
az MDF vagy a MIÉP esetében semmilyen említésre érdemes változást
nem tapasztaltunk az utóbbi időszakban. Azok között
akik el kívánnak
menni szavazni
az SZDSZ valamivel a parlamentbe való bejutási küszöb
felett stagnál
az MDF és a MIÉP pedig tartósan az 5%-os küszöb környékén
mozog.
A pártot választók (valamelyik pártot megnevezők) körében az MSZP-t
támogatók aránya 46%. Az MSZP tehát ebben a körben ismét elérte 2000.
decemberi támogatottságát
2001 januárjában ugyanis a rá szavazók aránya
csak 41% volt.
A pártot választók között a Fideszre szavazók aránya 38%
egy hónappal
ezelőtt ez az arány 35%
még egy hónappal korábban pedig csak 33% volt.
Ebben a körben az SZDSZ támogatottsága az utolsó három hónapban rendre
8%
7% és most is 7% volt. Ugyanezek a számok a Kisgazdapárt esetében
3%
5%
most pedig 1%. Az MDF-et preferáló választók aránya a 2000. decemberi
3%-ról januárra 5%-ra
majd mostanra 4%-ra módosult.
A pártot választó biztos szavazók
tehát azok körében
akik választottak
maguknak pártot
egy másik kérdésre pedig azt mondták
hogy biztosan el
is mennének szavazni
az MSZP támogatottsága 2000 decemberében 49% volt
ami 2001 januárjára 42%-ra csökkent. Most ez az arány 45%-ra változott.
A Fideszt támogatók aránya a pártot választó biztos szavazók körében
2000 decemberében 33%
idén januárban 34%
februárban pedig 39% volt.
Miközben tehát az MSZP szavazók körében a párt kongresszusát követően
valamelyest elbizonytalanodás figyelhető meg az utolsó három hónap során
addig az utóbbi időszakban a Fidesz táborában egyre többen biztosak abban
hogy el fognak menni szavazni.
Korábban hosszú távú tartós tendencia volt az
hogy az MSZP támogatói
aránya magasabb volt a pártot választó biztos szavazók között
mint a
pártot megnevezők teljes körében
tehát az MSZP szavazótábora látszott
a legfegyelmezettebbnek
a leginkább eltökéltnek abban
hogy egy tényleges
választás esetén el is megy szavazni és választott pártjára szavaz.
Nagyon hosszú idő után ez az első olyan hónap
hogy a Fidesz szavazótábora
is legalább annyira biztos abban
hogy ténylegesen "le is szavaz" választott
pártja mellett
mint amennyire az MSZP tábora biztos ebben. Ebben a változásban
nagy valószínűséggel szerepe van annak
hogy bizonyos értelemben növekedni
látszik a "távolság" a Fidesz és a Torgyán József vezette Kisgazdapárt
között.
| |
A teljes mintában
|
A pártot választók között
|
A pártot választó biztos szavazók között
|
| |
N=1038 fő
(a minta hibája:
+/- 3
2%)
|
N=613 fő
(a minta hibája:
+/- 4
1%)
|
N=480 fő
(a minta hibája: +/- 4
6%)
|
|
MSZP
|
27
|
46
|
45
|
|
Fidesz
|
23
|
38
|
39
|
|
SZDSZ
|
4
|
7
|
7
|
|
FKGP
|
1
|
1
|
1
|
|
MDF
|
2
|
4
|
3
|
|
MIÉP
|
2
|
2
|
3
|
|
Munkáspárt
|
1
|
1
|
1
|
|
Egyéb pártok
|
0
|
1
|
1
|
|
Nem szavazna
|
13
|
|
|
|
Nem tudja
nem válaszol
|
27
|
|
|
A választási eredményekre vonatkozó várakozások
A választópolgárok kereken egyharmada (33%) nem vállalkozott arra
hogy
megbecsülje a választások kimenetelét
ha azokat 2001 februárjában tartották
volna. Egy hónappal korábban még csak 28% nem tudott vagy nem akart erre
vonatkozóan véleményt nyilvánítani.
Az emberek 40%-a vélekedett úgy
hogy a választásokat most az MSZP nyerné
22% szerint ellenben a Fidesz győzne. Érdekes módon egy hónappal ezelőtt
2001 januárjában pontosan ugyanezek voltak az arányok. Mivel a jóslásba
bocsátkozók száma nőtt
ez csak úgy lehetséges
hogy a többi párt győzelmét
várók aránya csökkent. Így is történt: az embereknek mindössze csak 3%-a
várja azt
hogy a választás nem a Fidesz és az MSZP között fog végül eldőlni.
A bizonytalanok és pártpreferenciával nem rendelkezők körében 25%
vár MSZP győzelmet
és 15% véli úgy
hogy egy mostani választáson a
Fidesz győzne. Ebben a lakossági csoportban egy hónappal ezelőtt
a megkérdezetteknek 41%-a nem vállalkozott arra
hogy állást foglaljon
a várható győztest illetően
mostanra az erre nem vállalkozók aránya
ebben a körben 54%-ra nőtt.
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést egy
1037 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával
más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A
minták összetétele a nemek aránya
az életkori csoportok és a településtípus
szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának
összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket
amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak
úgynevezett többszempontú
súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi
hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3
2%
a pártot
választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4
6%.
Kapcsolódó linkek:
A két vezető
párt támogatottsága. Történeti adatok
A miniszterelnök munkájának
megítélése. Történeti adatok
|