A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI

2001. február

nyomtassa ki ezt az oldalt

A Magyar Gallup Intézet 2001. februárjában 1037 felnőtt magyar állampolgárt kérdezett meg többek között arról hogy melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a választásokat. A megkérdezésekre 2001. február 15. és 20. között került sor. A megkérdezések időpontja most még a "szokásosnál" is lényegesebb információ hiszen a kisgazdapártbeli napi történések lényegesen befolyásolják a közvélemény alakulását. A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok valamint a megkérdezettek lakóhelyének településtípusa szerint pontosan követte a felnőtt magyar lakosság összetételét.


A választási hajlandóság

Azok aránya akik azt mondták hogy egészen biztosan nem mennének el választani valamelyest csökkent februárban. Ez az arány 2000 novembere óta négy hónapon keresztül stabilan 16% volt most viszont a választani nem akarók aránya 13%-ra csökkent.

Azok aránya ellenben akik azt felelték kérdésünkre hogy nem tudják kire is szavaznának három hónapja folyamatosan nő. A 2000. decemberi 21 százalékról 2001 januárjára 25 százalékra most februárban pedig 27 százalékra nőtt a pártot választani nem tudók aránya .


A pártok támogatottsága

A választókorú lakosság körében 2001 februárjában 27 százalék szavazna az MSZP-re és 23 százalék a Fideszre. Az SZDSZ-re szavazók aránya a teljes felnőtt lakosság körében 4 százalék az MDF és a MIÉP támogatottsága 2-2 százalék. Ami a leginkább feltűnő jelenség a 2001. februári adatokban az a Kisgazdapárt táborának szinte "láthatatlanná" válása: a megkérdezetteknek mindössze egyetlen százaléka (az 1000 megkérdezett közül mindössze 9 ember) szavazna mostanában az FKGP-re.

Az előző hónaphoz képest mindkét nagy párt növelte támogatottságát. Az MSZP támogatóinak aránya a januári 24%-ról 27%-ra nőtt a Fideszre szavazók aránya pedig 21%-ról 23%-ra emelkedett. A két párt közötti különbség gyakorlatilag nem változott januárban 3 százalékpont februárban pedig 4 százalékpont volt. Ez a különbség 2000 novemberében még 11 százalékpont tavaly decemberben pedig 8 százalékpont volt. Hosszabb távon tehát a két párt támogatottsági aránya kétségkívül közeledett egymáshoz.

Az MSZP támogatottsága két éve 1999 februárja óta a 24-30% közötti sávban mozog. Kongresszusa idején a sáv tetején volt a párt (29%) egy hónapja a sáv alján (24%) most pedig a sáv közepén (27%). Az MSZP támogatottságában tehát se középtávon se hosszú távon nem lehet semmiféle határozott tendenciát kimutatni.

A Fidesz középtávon tavaly őszhöz képest egyértelműen növelte támogatottságát: a 2000. novemberi 17%-os mélypontról idén februárra 23%-ra jutott. Ha azonban hosszabb távon figyeljük a pártra szavazók arányát akkor azt látjuk hogy a Fideszre szavazók aránya 1999 augusztusa óta a 17-23% közötti sávban ingadozott. A mostani növekedés is benne van ebben a sávban tehát jelenleg még nem dönthető el hogy valóban tartósan nőtt-e a Fidesz támogatottsága vagy csak a "szokásos" ingadozásról van-e szó. A következő hónapok eredményei fogják eldönteni hogy ez a megfigyelt növekedés tartós marad-e.

A két nagy párt esetében tehát semmiféle drámai átrendeződés nem történt 2001 februárjában. Az MSZP továbbra is egyértelműen vezet a Fidesz előtt ugyanakkor a múlt év végéhez képest előnye tetemes mértékben csökkent.

A 2001. februári eredményekkel kapcsolatban a leginkább figyelmet érdemlő tény az FKGP támogatóinak "eltűnése" a politika színpadáról. Jelenleg még nem lehet megállapítani hogy ez tartós lesz-e vagy csak átmeneti jelenségről van-e szó. Talán nem járunk messze a valóságtól ha kapcsolatot látunk a bizonytalanok arányának növekedése és az FKGP szavazói arányának csökkenése között. Ma még lehetetlen megmondani hogy az elbizonytalanodott kisgazda szavazók később visszatérnek-e egykori pártjukhoz vagy végleg elhagyták-e a kisgazda tábort. A Kisgazdapárt támogatottságának csökkenésével párhuzamosan jelentősen nőtt a párt elutasítottsága is. A pártok támogatottságának és elutasítottságának adatait négy hónapra a 2000 november - 2001 február közötti időszakra vonatkozóan ábráink szemléltetik.

Az SZDSZ az MDF vagy a MIÉP esetében semmilyen említésre érdemes változást nem tapasztaltunk az utóbbi időszakban. Azok között akik el kívánnak menni szavazni az SZDSZ valamivel a parlamentbe való bejutási küszöb felett stagnál az MDF és a MIÉP pedig tartósan az 5%-os küszöb környékén mozog.

A pártot választók (valamelyik pártot megnevezők) körében az MSZP-t támogatók aránya 46%. Az MSZP tehát ebben a körben ismét elérte 2000. decemberi támogatottságát 2001 januárjában ugyanis a rá szavazók aránya csak 41% volt.

A pártot választók között a Fideszre szavazók aránya 38% egy hónappal ezelőtt ez az arány 35% még egy hónappal korábban pedig csak 33% volt.

Ebben a körben az SZDSZ támogatottsága az utolsó három hónapban rendre 8% 7% és most is 7% volt. Ugyanezek a számok a Kisgazdapárt esetében 3% 5% most pedig 1%. Az MDF-et preferáló választók aránya a 2000. decemberi 3%-ról januárra 5%-ra majd mostanra 4%-ra módosult.

A pártot választó biztos szavazók tehát azok körében akik választottak maguknak pártot egy másik kérdésre pedig azt mondták hogy biztosan el is mennének szavazni az MSZP támogatottsága 2000 decemberében 49% volt ami 2001 januárjára 42%-ra csökkent. Most ez az arány 45%-ra változott.

A Fideszt támogatók aránya a pártot választó biztos szavazók körében 2000 decemberében 33% idén januárban 34% februárban pedig 39% volt.

Miközben tehát az MSZP szavazók körében a párt kongresszusát követően valamelyest elbizonytalanodás figyelhető meg az utolsó három hónap során addig az utóbbi időszakban a Fidesz táborában egyre többen biztosak abban hogy el fognak menni szavazni.

Korábban hosszú távú tartós tendencia volt az hogy az MSZP támogatói aránya magasabb volt a pártot választó biztos szavazók között mint a pártot megnevezők teljes körében tehát az MSZP szavazótábora látszott a legfegyelmezettebbnek a leginkább eltökéltnek abban hogy egy tényleges választás esetén el is megy szavazni és választott pártjára szavaz.

Nagyon hosszú idő után ez az első olyan hónap hogy a Fidesz szavazótábora is legalább annyira biztos abban hogy ténylegesen "le is szavaz" választott pártja mellett mint amennyire az MSZP tábora biztos ebben. Ebben a változásban nagy valószínűséggel szerepe van annak hogy bizonyos értelemben növekedni látszik a "távolság" a Fidesz és a Torgyán József vezette Kisgazdapárt között.

 

A teljes mintában

A pártot választók között

A pártot választó biztos szavazók között

 

N=1038 fő
(a minta hibája:
+/- 3 2%)

N=613 fő
(a minta hibája:
+/- 4 1%)

N=480 fő
(a minta hibája: +/- 4 6%)

MSZP

27

46

45

Fidesz

23

38

39

SZDSZ

4

7

7

FKGP

1

1

1

MDF

2

4

3

MIÉP

2

2

3

Munkáspárt

1

1

1

Egyéb pártok

0

1

1

Nem szavazna

13

   

Nem tudja nem válaszol

27

   


A választási eredményekre vonatkozó várakozások

A választópolgárok kereken egyharmada (33%) nem vállalkozott arra hogy megbecsülje a választások kimenetelét ha azokat 2001 februárjában tartották volna. Egy hónappal korábban még csak 28% nem tudott vagy nem akart erre vonatkozóan véleményt nyilvánítani.

Az emberek 40%-a vélekedett úgy hogy a választásokat most az MSZP nyerné 22% szerint ellenben a Fidesz győzne. Érdekes módon egy hónappal ezelőtt 2001 januárjában pontosan ugyanezek voltak az arányok. Mivel a jóslásba bocsátkozók száma nőtt ez csak úgy lehetséges hogy a többi párt győzelmét várók aránya csökkent. Így is történt: az embereknek mindössze csak 3%-a várja azt hogy a választás nem a Fidesz és az MSZP között fog végül eldőlni.

A bizonytalanok és pártpreferenciával nem rendelkezők körében 25% vár MSZP győzelmet és 15% véli úgy hogy egy mostani választáson a Fidesz győzne. Ebben a lakossági csoportban egy hónappal ezelőtt a megkérdezetteknek 41%-a nem vállalkozott arra hogy állást foglaljon a várható győztest illetően mostanra az erre nem vállalkozók aránya ebben a körben 54%-ra nőtt.


Módszertan

A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést egy 1037 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A minták összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.

A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.

Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 6%.


Kapcsolódó linkek:

A két vezető párt támogatottsága. Történeti adatok
 
A miniszterelnök munkájának megítélése. Történeti adatok

 

 

FőlapThe Gallup Organization | gallup

Copyright © 2001 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2001-06-15 14:24