|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Négy közvélemény-kutató cég pártpreferencia adatai 2001. januárjábanÖsszehasonlító elemzés Négy közvélemény-kutató cég tett közzé 2001. januárjára vonatkozóan pártpreferencia-adatokat. A sajtó meglepődéssel és bizonyos kétkedéssel fogadta és tárgyalta az ezúttal a szokásosnál nagyobb mértékben eltérő közvélemény-kutatási eredményeket. Az alábbiakban a négy intézet által közzé tett adatokat és a különbségek valódi mértékét mutatjuk be majd e különbségeket értelmezzük.
A minta hibahatára (konfidencia intervallum) azt jelenti hogy az adatoknak 95%-os valószínűséggel a megadott határok között tükrözniük kell a teljes alapsokaság - a mi esetünkben az összes választókorú magyar állampolgár illetve az összes pártot választó biztos szavazó - véleményét. A 95%-os valószínűség egyúttal azt is jelenti hogy 5%-os arányban tehát minden huszadik esetben előfordulhatnak ennél nagyobb különbségek is. A fenti táblázatokban összehasonlítottuk a cégek mérési eredményeit egyenként a négy mérés átlagával. Azért használjuk a négy mérés átlagát mert a négy mérést együttesen tekinthetjük egy igen nagy tehát nagyon megbízható 6500 fős "virtuális mintának". A pártot választó biztos szavazók körében egyetlen cégnél és egyetlen pártnál sem találunk a hibahatárnál nagyobb eltérést a négy mérés átlagától. A teljes népesség körében is csak az MSZP-nél találunk matematikai értelemben lényeges (szignifikáns) eltéréseket. Az összes többi pártra vonatkozó adat minden intézetnél két intézetnél pedig valamennyi pártra vonatkozó adat bőven belül volt a statisztikai hibahatáron. Ugyanakkor az is tény hogy három cég adatai "jobban hasonlítanak" egymásra mint a negyedik cégé (TÁRKI) amely - mindenek előtt az MSZP esetében - szignifikánsan eltérő eredményre jutott. Ez nem azt jelenti hogy a TÁRKI rosszabbul végzi a munkáját vagy valamilyen szakmai hibát vétett volna. Egyszerűen most neki nem kedvezett a matematikai véletlen. Ugyanakkor a másik három cég eredményei most is nagyon hasonlóak egymáshoz és igen nagy valószínűséggel a valósághoz is. Magyarországon 1989 óta végeznek pártokra vonatkozó vizsgálatokat. Ez az első eset hogy ekkora eltérés van egy cég és a többiek adatai között. Tizenkét év alatt egyetlen ilyen méretű eltérés nem jelent semmi rendkívülit sőt sokkal jobb arány mint amit a matematikai véletlen törvényszerűségei alapján várhatnánk. |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Főlap
| The Gallup
Organization | Copyright © 2001 - Magyar Gallup Intézet
The
Gallup Organization
|