Vélemények a műemlékek állapotáról

Gallup Oktatásminőség-vizsgálat

A MAGYAROK SZERINT ORSZÁGUNK MŰEMLÉKEINEK ÉS MŰEMLÉK JELLEGŰ ÉPÜLETEINEK AZ ÁLLAPOTA ROSSZ - KARBANTARTÁSUKÉRT ELSŐSORBAN A TULAJDONOSOKAT ÉS CSAK KIS MÉRTÉKBEN AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT TARTJÁK FELELŐSNEK

nyomtassa ki
ezt az oldalt!

Vélemények a műemlékek állapotáról és a felelősségről
2000/09/20

A Kulturális Örökség Napjai alkalmából a Magyar Gallup Intézet felmérést készített arról milyen vélemény él a lakosság körében a magyarországi műemlékek állapotáról és a műemlékvédelem fontosságáról s az ezzel kapcsolatos felelősségről.

Az összes megkérdezett 71 százalékának véleménye szerint a műemlékek védelme Magyarországon ma komoly vagy nagyon komoly probléma. Figyelemreméltó különbség van azonban a különböző típusú települések lakói közt: a fővárosban 82 százalék a városokban 74 a falvakban 62 százalék tartotta valamilyen mértékben problémának Magyarországon a műemlékek védelmét.

Nagyon komoly problémának az összes megkérdezett egynegyede tartja s minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége annál inkább tartja a hazai műemlékvédelmet problémának. Összességében azonban 21 százalék szerint egyáltalán nem komoly probléma vagy csak kevésbé komoly probléma ma Magyarországon a műemlékek védelme s közelebbről: 5 százalék szerint ez egyáltalán nem komoly probléma.

Ön szerint ma Magyarországon mennyire jelent komoly problémát a műemlékek védelme?

Az összes megkérdezett 71 százaléka szerint Magyarországon a műemlékek vagy a műemlék-jellegű épületek inkább rossz illetve nagyon rossz állapotban vannak. Az ilyen válaszok aránya a budapestiek közt volt a legmagasabb: 79 százalék és a megyei jogú városok lakói közt a legalacsonyabb de köztük is 61 százalék. Inkább jó vagy nagyon jó állapotban lévőnek az összes megkérdezett 23 százaléka tartja a műemlékeket.

Magyarországon mennyire vannak megfelelő állapotban a műemlék és a műemlék jellegű épületek?

A megkérdezettek 61 százalékának van tudomása lakóhelye vagy munkahelye közelében műemlékről vagy műemlék-jellegű épületről. A nők között nagyobb arányban mint a férfiak között a negyven évesnél fiatalabbak közt nagyobb arányban mint az idősebbek között és itt is lényeges különbség tapasztalható iskolai végzettség szerint a magasabb képzettségűek javára.

Saját környezetükre vonatkozóan kedvezőbb kép él az emberekben a műemlékek állapotáról mint az ország egészére vonatkoztatva. Azok körében akik ismernek lakó- vagy munkahelyük közelében műemléket vagy műemlék-jellegű épületet 41 százalék azok aránya akik szerint ezek nagyon rossz vagy inkább rossz állapotban vannak a többség 57 százalék szerint viszont inkább jó vagy nagyon jó állapotban vannak. Megjegyzendő azonban hogy a fővárosiak közt fordított az arány: az inkább rossz vagy nagyon rossz állapotban vannak válaszok aránya a budapestiek közt 51 százalék és csak 48 százalék mondta hogy nagyon jó vagy inkább jó állapotban vannak a műemlékek. Az összes megkérdezett körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők egyharmada szerint inkább rossz vagy nagyon rossz állapotban vannak a lakó- illetve munkahelyük közelében lévő műemlékek. (Országos viszonylatban a felsőfokú végzettségűek 76 százaléka vélekedett így a műemlékek állapotáról.)

A lakókörnyezet műemlékeinek és műemlék jellegű épületeinek állapota

A műemléképületek karbantartásának felújításának korhű megőrzésének finanszírozását a megkérdezettek elsődlegesen az állam illetve a tulajdonosok feladatának tartják (41 illetve 39 százalék mondta ezt) és csak 17 százalék volt azok aránya akik szerint ez elsődlegesen az önkormányzatok feladata.

Amikor azt kértük hogy egyenként mondjanak ítéletet arról kinek-kinek mekkora a felelőssége abban hogy az országban lévő műemlék- és műemlék-jellegű épületek megőrizzék eredeti szépségüket (nagy a felelőssége vagy korlátozott vagy egyáltalán nem terheli felelősség) akkor az így kapott válaszokat összehasonlítva csupán annyi változott hogy a nagy felelősség terheli megítélésnél a tulajdonos kerül első helyre az állammal szemben (77 százalék illetve 73 százalék). Az önkormányzatokat illetően azonban ekkor is alacsonyabb mindössze 55 százalék volt azok aránya akik szerint őket nagy felelősség terheli.

Ami a műemlékeket használó látogató állampolgárok felelősségének megítélését illeti velük kapcsolatban 84 százalék vélekedett úgy hogy valamilyen mértékben felelősség terheli őket a műemlékek megőrzéséért (47 százalék szerint korlátozott 37 százalék szerint nagy felelősség). Egy másik kérdésünkre adott válaszok azt mutatják hogy azt az állítást miszerint a műemlékeket használó látogató emberek nem vigyáznak eléggé a műemlékekre a megkérdezettek 24 százaléka teljes mértékben igaznak 52 százalékuk pedig részben igaznak tartja.

Kinek mekkora a felelőssége abban hogy a műemlékek és műemlék jellegű épületek megőrizzék eredeti szépségüket?

Azt az állítást hogy a kormány illetve hogy az önkormányzatok nem fektetnek elég súlyt nem fordítanak elegendő pénzt a műemlékvédelemre a megkérdezetteknek több mint négyötöde (84 illetve 83 százaléka) teljes mértékben vagy részben igaznak tartja. A műemlékházakban lakó emberekre vonatkozóan a megkérdezetteknek valamivel több mint háromnegyede (76 százalék) tartja teljes mértékben vagy részlegesen igaznak azt hogy nem fordítanak elegendő pénzt e házak korhű rendbehozatalára a műemlékeket vásárló vállalkozókra vonatkozóan pedig 68 százalék vélekedik így. Közelebbről nézve a kormányra vonatkozóan 44 az önkormányzatokra vonatkozóan 38 a műemlékházakban lakókra vonatkozóan 26 a vállalkozókat illetően 22 százalék tartja teljes mértékben igaznak a fenti állításokat vagyis hogy nem fordítanak elég pénzt a műemlékek védelmére.

Módszertan: A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérése 1056 fős véletlen országos felnőtt mintán készült 2000. szeptember 11. és 13. között. A vizsgálathoz használt minta összetétele a nemek aránya életkori csoportok és a lakóhely településtípusa szerint követte a magyar felnőtt (18 éven felüli) népesség összetételét. Az ekkora elemszámú mintákhoz tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága legfeljebb +/- 3 2 % lehet.