Élet az Európai Unión kívül
A csatlakozásra váró országokban az emberek lényegesen kévésbé elégedettek az életükkel mint az Európai Unióban élők - olvasható ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett a csatlakozó országokban végzett Eurobarométer részletes eredményeiből. Az Európai Bizottság közbeszerzési eljárása során a Magyar Gallup Intézetet választotta ki hogy az uniós tagságra pályázó tizenhárom kelet- és délkelet-európai államban rendszeres közvélemény-kutatásokat végezzen illetve koordinálja a vizsgálat terepmunkáját. Ez évente két vizsgálatot jelent Litvániában Lettországban Észtországban Lengyelországban Csehországban Szlovákiában Magyarországon Szlovéniában Romániában Bulgáriában Máltán Cipruson és Törökországban. A most közzétett eredmények a 2001 októberében végzett vizsgálat adataiból származnak. Az alábbiakban néhány érdekesebb eredményt közlünk a részletes jelentésből.
A most nyilvánosságra hozott részletes jelentés tanúsága szerint míg az uniós polgárok 83 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett az életével addig ez a csatlakozó országok polgárainak alig több mint a felére igaz (51%). Magyarország ebben a rangsorban középen helyezkedik el a maga 57 százalékos elégedettségével. Megelőz minket Szlovénia ahol még az uniós átlagnál is elégedettebbek az emberek az életükkel továbbá Ciprus Málta a Cseh Köztársaság és Lengyelország is. A legkisebb arányú elégedettséget Bulgáriában találtuk; ott az emberek mindössze egy harmada elégedett vagy nagyon elégedett az életével. (> ábra)
Magyarország ugyanakkor egyike a legoptimistább országoknak a tagjelöltek közül - a következő öt év életkilátásait illetően csak a romániaiak és a ciprusiak optimistábbak nálunk. A magyarok 43 százaléka számít arra hogy elégedettebb lesz a személyes helyzetével öt év múlva és 28 százaléka gondolja ennek az ellenkezőjét (> ábra). A régió átlagában azok közül akik jelenleg nem elégedettek az életükkel a legtöbben arra számítanak hogy a következő öt év során a helyzetük tovább romlik. Az Európai Unió lakosai körében ez pont fordítva van: ott a saját helyzetüket rossznak ítélők közül többen számítanak annak középtávú javulására mint további romlására.
Magyarország a 13 jelentkező ország közül a tizedik helyen áll a médiumokba fektetett bizalom tekintetében. Ennek ellenére adataink szerint mi magyarok különös előszeretettel fogyasztjuk a médiában megjelenő híreket: a televíziós hírműsorok nézettségét tekintve az elsők a rádiós híradások hallgatottságát és a napilapolvasást tekinve pedig a másodikak vagyunk a csatlakozásra váró országok között.
A vizsgálat azt találta hogy a magyarok egy százaléka csak európai identitásúnak gondolja magát és további 48 százalékuknál játszik valamilyen szerepet az európaiság az identitásuk meghatározásában. Ezzel szemben egyedül a törökök előznek meg bennünket abban a sorrendben ahol azt vizsgáltuk hogy a kérdezettek hány százaléka számára nem jelenik meg az európaiság a saját identitásuk meghatározásában. A magyar válaszadók 49 százaléka kizárólag magyarnak érzi magát anélkül hogy emellett helyet hagyna bármilyen európai kötődés számára. Szlovákiában például csak a válaszadók 28 Romániában 30 százaléka volt ilyen.
A többségi nemzethez tartozás büszkesége ugyanakkor Máltán Cipruson és Szlovéniában a legerősebb de Magyarországon is viszonylag magas (91% amivel a negyedik helyen vagyunk a tizenhárom ország között). Ebben a sorrendben azok a balti országok vannak leghátul ahol a legmagasabb a kisebbségek aránya (Lettország Litvánia Észtország) ezeken a helyeken a nagyszámú orosz kisebbség nem érez büszkeséget a lett vagy a litván politikai nemzethez tartozásával kapcsolatban. Azt várnánk hogy az európai büszkeség a nemzeti büszkeség fordítottjaként működik ehelyett azt tapasztaltuk hogy a nemzeti büszkeséggel párhuzamosan nő az európai büszkeség a régió átlagában. Magyarország ez utóbbi tekintetben a második: minden száz magyar közül 87 büszke európaiságára - annak ellenére hogy ez nem integráns része sokunk identitásának. A csatlakozó országok polgárainak egészen pontosan két harmadában munkál valamilyen szintű európai büszkeség. Törökország ezzel szemben az egyetlen ország ahol több olyan embert találtunk aki nem büszke az európaiságára mint olyat aki így nyilatkozott volna.
Magyar szemszögből elszomorító a kép a nyelvtudás tekintetében. A vizsgált tizenhárom ország közül a tizenegyedik helyen állunk a nagy nyugati nyelvek ismeretében: a magyaroknak mindössze negyede képes részt venni valamilyen szinten egy angolul franciául vagy németül folyó beszélgetésben. (> ábra) Ez az arány Szlovéniában például 71 százalék Csehországban 46 Lengyelországban pedig 33. Nálunk 100 felnőttből és tinédzserből 14 állítja magáról hogy alapvető társalgási szinten beszél angolul 13 hogy németül és kettő hogy franciául. Sok évtized orosz tanítása ellenére oroszul sem tudunk nagyobb arányban mint franciául: csupán két százalék ítéli úgy hogy részt tudna venni egy orosz nyelven folyó társalgásban. A csatlakozásra váró országok polgárai az angolt és a németet ítélik a legfontosabb idegen nyelveknek amit hasznos tudni az anyanyelven kívül persze.
Kicsit politikai vizekre evezve talán meglepő eredmény de Magyarországon átlagosan többen bíznak a politikai intézményrendszerben mint az Európai Uniós országok átlagában: a csatlakozó régióból országunkat csak Ciprus és Málta előzi meg e tekintetben. Ez sem jelenti azt ugyanakkor hogy a magyarok többsége bízna a politikai intézményrendszer legfontosabb alkotóelemeiben - az országgyűlésben (44%) a kormányban (46%) az állami adminisztrációban (42%). A politikai pártokban az emberek kevesebb mint ötöde bízik nálunk és az Európai Unióban egyaránt (18 ill. 17%). A politikai pártokba vetett bizalom az egész régióban sőt világszerte megdöbbentően alacsony a csatlakozó országok közül Szlovákiában mértük a legalacsonyabb értéket: itt 100 emberből hat olyat találtunk aki bízna a pártokban. Ugyanakkor az angolszászosan kétpártrendszerű Máltán az emberek közel harmada bízik politikai képviselőiben (31%). A volt szocialista országok közül Magyarországon övezi a legmagasabb bizalom az ország parlamentjét annak pártjait és a kormányt is. (> ábra)
További információért és a vizsgálat módszertani leírásáért keressék a http://europa.eu.int/comm/public_opinion internetes címet ahonnan letölthetik az Applicant Countries Eurobarometer 2001.1-es hullámának részletes eredményeit és azt az bemutató sajtóanyagot is.
A csatlakozó
országok az Európai Unióról | Európa rovat
