4.3.3. A kulturális tőke szerinti csoportok Magyarország-képe

Az iskolai végzettség egy sor más kapcsolódó társadalmi kulturális státussal kapcsolatos dimenziónak a legerősebb indikátora. A nyolc osztályt végzettek csoportját állítjuk szembe a diplomások csoportjával.

A különbség e két csoport Magyarország-képe között korántsem olyan éles mint a fiatalok és idősek között. A nyolc osztályt végzettek magasabbra helyezik az országot a fontos társadalmi erkölcsi tulajdonságok/értékek szempontjából szabadság demokrácia jogrend. tisztességes emberek rendes/tiszta ország) és ráadásul még jókedvű derűs országnak is nevezik. A diplomások inkább a teljesítmény-értékeket emelik ki tehetséges nagy kultúrájú nagy tudományos és sport teljesitmények országa sikeres ország) s mindemellett rosszkedvű pesszimista országnak tartják.

4.3.4. A kulturális tőke szerinti csoportok magyarság-képe

A különbség a két csoport között itt az hogy a diplomások magyarság-képe visszafogottabb mérsékeltebb halványabb a pozitív és a negatív tulajdonságokat egyaránt kevésbé erősnek látják. A nyolc oszályt végzettek magyarságképe markánsabb erőteljesebb és kontrasztosabb: erősen pozitív tulajdonságok állnak szemben erősen negatív tulajdonságokkal.

Egyfelől: kötelességtudónak kitartónak tisztának/rendesnek megbízhatónak bátornak/gerincesnek mértékletesnek összetartónak eszesnek törekvőnek szorgalmasnak tartják nagyobb mértékben mint a diplomások. Másfelől viszont törtetőnek ravasznak kapzsinak agyafúrtnak bosszúállónak tartják inkább mint a diplomások. De lustának például egyik csoport sem tartja oket.

A hagyományos sztereotípiákban az "úri Magyarországon" még élt ilyen kép a magyarságról. Lehetséges hogy az elmúlt ötven év hihetetlen hajtása és küzdelme a megélhetésért és az előbbrejutásért kiölte ezt a sztereotípiát. Vajon miért markánsabb és kontrasztosabb egyszerre pozitívabb és negatívabb a nyolc osztályt végzettek magyarság-képe mint a diplomásoké? Talán azért mert erősebben él még bennük egy meghatározott értékrend? Mégpedig egy hagyományos értékrend? Az kétségtelen hogy főképp hagyományos magatartásbeli erkölcsi tulajdonságra erényekre figyelnek fel. Kötelességtudó kitartó tiszta/rendes megbízható bátor/gerinces mértékletes összetartó). Illetve csupa hagyományos vétket gyengeséget fedeznek föl másokban: törtető ravasz kapzsi agyafúrt bosszúálló.

A diplomásoknak eszerint a hipotézis szerint azért halványabb kevésbé kontrasztos a magyarság-képe mert értékrendjük értékmércéjük már nem olyan erős nem olyan határozott. Másfelől azonban megfigyelhető hogy az úgynevezett modern értékeket mindkét csoport igen nagy arányban választja és itt a diplomások már ugyanolyan pozitívak mint a nyolc osztályt végzettek: újitó/alkotó-szellemű eszes/értelmes törekvő céltudatos önálló gondolkodású.

Ez arra utal hogy a nyolc osztályt végzettek meg erősebben reagálnak a hagyományos értékekre erényekre és gyengeségekre még ezek szerint is mérik az embereket. A diplomások azonban már elsősorban a "modern értékek" tükrében látják a magyar társadalmat. Mit jelent ez imázs-építés szempontjából? Azt hogy elsősorban a modern értékekre kell majd építeni az emberképet a társadalom önképét? Vagy azt hogy jó volna ha újra felerősödnék az emberekben az erények-gyengeségek zsinórmértéke? Ebben erősen megosztott nyílt vitákra és ehhez kapcsolódó kommunikációs feladatokra kell számítani egy minél inkább effektív konszenzusos imázs formálásához.

Főmenü

ahol vagyunk most

1. A Lakosság Önértékelése
1.1. Közérzet
1.2. Elégedettség
1.3. Szubjektív Életszínvonal
1.4. A lakosság mentális közérzete
1.5. Mások boldogsága sikere
1.6. Félelmek
1.7. Dinamizmus
2. Magyarnak lenni - Azonosulás az Országgal
3. Feltételezett országkép a külföldiek szemében
4. Országkép és Magyarságkép
4.1. Országképre vonatkozó általános megállapítások
4.2. Magyarságképre vonatkozó általános megállapítások
4.3. Országkép és magyarságkép kaleidoszkópja - az egyes csoportok markánsan különböző részképei
4.3.1. A legfiatalabbak és a legidősebbek Magyarország-képe
4.3.2. A legfiatalabbak és a legidősebbek magyarság-képe
4.3.3. A kulturális tőke szerinti csoportok Magyarország-képe
4.3.4. A kulturális tőke szerinti csoportok magyarság-képe
4.3.5. Budapesten és a községekben élők Magyarország-képe
4.3.6. Budapesten és a községekben élők magyarságképe
4.3.7. Országkép az elmúlt öt év értékelésének tükrében
4.3.8. A "győztesek" és "vesztesek" Magyarország-képe
4.4. Értéktér-elemzés
4.5. Az önértékelés az identitás és az országkép összefüggései
4.5.1. Az általános közérzet és az országkép összefüggései
4.5.2. Azonosulás és országkép
4.5.3. Pozitív jövőkép és országkép összefüggései
5. Történelmi sztereotípiák
6. Az önmegítélés dinamikája - milyen irányban változik Magyarország?
7. A magyarságkép kontextusa - Magyarország és környezete
8. Történelmi korszakok megítélése - A múlt fényei a jelen árnyai
8.1. Kérdezéstechnikai tényezők
8.2. Különbségek a társadalmi csoportok között
9. Jövőkép


következő oldal | Főlap | oktatas

Copyright © 2000 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization