|
Az uniós pénzekkel kapcsolatos
visszaélések
a mi egyéni és nemzetgazdasági érdekeinket is sértik
- mondja a magyar lakosság közel háromnegyede
A tagjelölt országok Eurobarométere kutatások
keretében
az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felkérésére
a Magyar Gallup Intézet a 13 tagjelölt országban felmérést
készített arról
hogyan vélekednek az emberek az Európai Unió
költségvetése elleni bűncselekményekről és az ellenük tett
és teendő lépésekről. A kutatás eredményeit 2004. január 14.-én
Brüsszelben sajtótájékoztatón ismertette Michaele Schreyer
az Európai Unió költségvetési és csalás elleni biztosa.
Az alábbiakban néhány
főleg magyar vonatkozású
adatot ismertetünk a felmérésből. A táblázatokban az EU-15
az unió jelenlegi tizenöt tagországát
a CC-13 a tizenhárom
tagjelölt országot jelenti.
A többség szerint nem ritka az uniós költségvetés megkárosítása
és az emberek saját országukról sincsenek jobb véleménnyel
mint más országokról
Az uniós költségvetést
illetve annak forrásait érintő pénzügyi
visszaéléseket a tagországokban kevésbé tartják ritka jelentségnek
mint a 2004-ben csatlakozók átlagában
illetve Magyarországon.
Az uniós költségvetéssel szembeni csalások
|
a 15 tagország közvéleménye
szerint
|
a magyar közvélemény
szerint
|
 |
Azokkal az állításokkal
hogy az uniós költségvetés elleni
pénzügyi bűncselekmények ártanak a saját ország becsületes
állampolgárainak és ártanak a saját ország gazdaságának
a
túlnyomó többség egyetért - az EU-ban nagyobb arányban
mint
a tagjelölteknél. Magyarországon a közvélemény ebben a
tekintetben közelebb áll az uniós átlag véleményéhez
mint az idén csatlakozók és még inkább
mint a tizenhárom
tagjelölt átlaga.
Néhány állítás az uniós költségvetés
megkárosításáról és ennek hatásairól
(+ egyetért; - nem ért egyet; %)
| Az EU-költségvetés kárára
elkövetett csalások... |
EU-15
|
CC-13
|
2004-től
új tagok
|
Magyar-
ország
|
|
|
+
|
-
|
+
|
-
|
+
|
-
|
+
|
-
|
| ... nagyon ritkák |
15
|
59
|
26
|
38
|
24
|
44
|
23
|
45
|
| ... károsítják országom gazdaságát |
79
|
7
|
66
|
9
|
66
|
9
|
73
|
9
|
| ... károsítják országom becsületes
polgárait |
80
|
7
|
68
|
8
|
71
|
8
|
74
|
9
|
| ... elterjedtebbek más uniós
országokban / az uniós országokban
mint a saját országomban |
27
|
34
|
21
|
36
|
19
|
39
|
22
|
33
|
| ... elterjedtebbek a tagjelölt
országokban / más tagjelölt országokban
mint a saját
országomban |
28
|
26
|
22
|
29
|
20
|
33
|
23
|
28
|
Az unió és az EU költségvetése megkárosításának kérdésében
a magyarok nincsenek jobb véleménnyel a saját hazájukról
mint akár a jelenlegi tagországokról
akár más tagjelölt országokról.
Látni kell azonban: ez nem egyedül Magyarországra jellemző.
A tagjelöltek és köztük az idén csatlakozók átlagában is kisebbségben
vannak azok
akik más országokhoz képest a saját országukban
kevésbé tartják elterjedtnek az uniós forrásokkal való visszaéléseket.
Kivételt ez alól a tagjelöltek közül igazán csak Ciprus és
Málta jelent - mindkét országban jóval (akár 30 százalékponttal
is) nagyobb arányban gondolják
hogy az EU-ban is és más tagjelölt
országokban is elterjedtebbek az uniós pénzekkel kapcsolatos
visszaélések
mint saját országukban.
A tagországok polgárainak többsége nem gondolja
hogy más
uniós országokban elterjedtebb lenne az uniós büdzsé megkárosítása
mint saját hazájában
ám statisztikai hibahatáron belül nagyobb
arányban vannak azok
akik szerint a tagjelölt országokban
elterjedtebbek ezek a bűncselekmények.
Európa-szerte a korrupciót tartják a legaggasztóbbnak
Tizennégyféle pénzügyi bűncselekményt illetően kérdezték
meg az embereket az EU-ban is és a tagjelölt országokban is
arról
hogy ezek közül melyek aggasztják őket leginkább. Többféle
válasz is lehetséges volt
és a válaszolók a megnevezetteken
kívül más problémát is említhettek.
Az uniós országok és a tagjelölt országok állampolgárait
ugyanaz a három pénzügyi bűncselekményfajta aggasztja leginkább.
Mindhárom országcsoport - az uniós országok
a 13 tagjelölt
ország
valamint ezen belül a 2004-ben csatlakozó tíz ország
- átlagában is a korrupció áll az első helyen - ettől tart
leginkább a lakosság legnagyobb hányada (sorrendben: tagországok:
55%
tagjelöltek: 69%
illetve 2004-ben csatlakozók: 78%).
Magyarországon is a korrupcióé az első hely; az emberek pontosan
háromnegyede találta a pénzügyi bűncselekmények e fajtáját
aggasztónak.
A második és a harmadik leginkább aggasztó pénzügyi bűncselekmény
a széles európai közvélemény szerint a kiskereskedelmi csalás
(az ilyen
árakkal
termékekkel kapcsolatos
illetve mérési
visszaéléseket aggasztónak találók aránya az EU-ban 39%
az
összes jelentkező ország átlagában 58%
a 2004-ben csatlakozók
között pedig 55%)
illetve az élelmiszerek minőségével és
mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos csalások (tagországok:
46%
tagjelöltek: 57%
2004-ben csatlakozók: 51%).
A tagjelölt országok polgárai feltűnően nagyobb arányban
tartanak a pénzügyi bűncselekmények legtöbb fajtájától
mint
az EU lakossága. A felsorolt lehetőségek csaknem felénél
a tagjelölt országok átlagában több mint 15 százalékpontnyi
a különbség: a tizenhárom tagjelölt ország átlagában a polgárok
legalább ennyivel nagyobb százaléka tartja az adott visszaélési
formákat aggasztónak. Különösen a következő bűncselekményektől
tartanak nagyobb arányban a tagjelöltek
mint a tagországok:
csempészet: +32 százalékpont
termékhamisítás: +30
az állam
megkárosítása (adócsalás
ÁFA csalás stb.): +25
pénzmosás:
+24
kiskereskedelmi csalás (ár
súly
termékcsalás stb.):
+19
feketemunka a jövedelembevallás nélkül): +17 százalékpont.
Magyarországon a lakosságnak több mint fele öt csalásformát
nevezett a legnagyobb mértékben aggasztónak: a korrupciót
(75%)
a kormány
a helyi önkormányzatok és intézmények berkeiben
előforduló pénzügyi visszaéléseket (61%)
az élelmiszerek
minőségével és a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos csalásokat
(59%)
a pénzmosást (57%)
valamint a kereskedelmi csalást
[ár
súly
termékcsalás stb.] (55%).
A 2004-ben csatlakozó többi országban és a Magyarországon
tapasztalt adatok 11 területen pontosan megegyeznek
vagy
csak minimális mértékben térnek el egymástól. A csempészettől
és a korrupciótól a lakosságnak Magyarországon 8
illetve
3 százalékponttal kisebb hányada tart
mint ahogy az idén
csatlakozó tíz ország átlagában tapasztalható. Három területen
azonban a magyar lakosságnak érzékelhetően nagyobb hányada
tart a csalásoktól
mint a 2004-ben csatlakozó tíz ország
átlaga: a kormány
a helyi önkormányzatok
és intézmények
berkeiben elkövetett pénzügyi visszaéléseket illetően
az
élelmiszerek minőségével és mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos
csalások
valamint a Kulcsár ügy miatt most reflektorfénybe
került pénzmosás tekintetében.
Milyen pénzügyi bűncselekménytől tartanak
leginkább?
(A magyar közvélemény szerinti hat leginkább aggodalomra
okot adó tevékenység) (%)
A kormány
a helyi önkormányzatok és intézmények berkeiben
előforduló pénzügyi visszaélések Magyarországon kívül csak
Litvániában és Lengyelországban kerültek az első három leginkább
aggasztó csalásforma közé
az előbbiben szintén a második
utóbbiban csak a harmadik helyre
Litvániában a magyarországinál
magasabb (62)
Lengyelországban alacsonyabb (49%-os) aránnyal.
Nálunknál inkább bizalmatlanok a saját kormányzati és önkormányzati
szerveikkel szemben Máltán (63%) és Litvániában; a tagjelöltek
közül legkisebb ez az arány Észtországban (31%).
Milyen pénzügyi bűncselekményektől tartanak
leginkább? (%)
| |
EU-15
|
CC-13
|
2004-től
új tagok
|
Magyar-
ország
|
| Korrupció |
55
|
69
|
78
|
75
|
| Pénzügyi visszaélések a kormány
a helyi önkormányzatok és intézmények berkeiben |
36
|
47
|
50
|
61
|
| Az élelmiszerek minőségével
és mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos csalások |
46
|
57
|
51
|
59
|
| Pénzmosás |
30
|
54
|
50
|
57
|
| Kereskedelmi csalás (ár
súly
termékcsalás) |
39
|
58
|
55
|
55
|
| Az állam megkárosítása (adócsalás
ÁFA-csalás) |
30
|
55
|
48
|
48
|
| Hamis nemzeti bankjegyek és
érmék forgalomba hozatala |
..
|
50
|
46
|
46
|
| Hamis euro bankjegyek és pénzérmék
forgaloba hozatala |
32
|
40
|
38
|
39
|
| Csempészet |
21
|
53
|
45
|
37
|
| Termékhamisítás |
16
|
46
|
34
|
34
|
| Feketemunka (jövedelembevallás
nélkül) |
21
|
38
|
32
|
33
|
| Pénzügyi viszaélések az Európai
Unió intézményeiben |
23
|
31
|
31
|
32
|
| Az Európai Uniónak és költségvetésének
megkárosítása (vámcsalás
AÁFA-csalás
segélyek és támogatások
hűtlen kezelése) |
19
|
32
|
29
|
29
|
| Számítógépes rendszerek feltörése
hackerek által
kalóz szoftverek
illegális adatkereskedelem |
18
|
26
|
25
|
27
|
| Más problémák (spontán) |
2
|
5
|
7
|
11
|
| Egyik sem (spontán) |
3
|
1
|
1
|
1
|
Az idén csatlakozók szkeptikusak az uniós költségvetés védelmét
illetően
A négy legnagyobb csatlakozó országban (Lengyelországban
Magyarországon
Csehországban és Szlovákiában) a legtöbben
szinte egyáltalán nem bíznak sem az Európai Unió
sem pedig
saját országuk csalás elleni intézményeiben. Ebben a négy
országban arra a kérdésre
hogy "kiben bízik a legjobban
hogy hatékonyan részt vesz az Európai Unió és az uniós költségvetés
megkárosítása ellen folytatott küzdelemben"
a megkérdezettek
a felkínált tíz válasz-lehetőség helyett a legnagyobb arányban
(18-28%) spontán azt mondták
hogy senkiben sem. Leginkább
Szlovákiában bizalmatlanok: ott a lakosság több mint egynegyede
(28%) nem bízik senkiben az EU forrásokat megcsapoló tevékenységek
visszaszorításának érdekében folytatott küzdelemben
Magyarországon
18 százalékos ez az arány
az EU átlagában pedig 10% ez az
érték.
Az uniós tagországok átlagában a rendőrség iránt a legnagyobb
a bizalom (18%)
a tizenhárom tagjelölt ország átlagát együtt
tekintve pedig az Európai Unióban (16%)
abban a tekintetben
hogy hatékonyan vesz részt az uniós költségvetés megkárosítása
elleni küzdelemben. A 2004-ben csatlakozók átlagában azonban
relatíve a legtöbben senkiben nem bíznak (20%).
Kiben bízik a legjobban
hogy hatékonyan
részt vesz
az EU és az uniós költségvetés megkárosítása ellen folytatott
küzdelemben? (%)
| |
EU-15
|
CC-13
|
2004-től
új tagok
|
Magyar-
ország
|
| Senkiben |
10
|
14
|
20
|
18
|
| Országa kormányában |
9
|
15
|
15
|
17
|
| Az Európai Unióban |
8
|
16
|
13
|
16
|
| A bíróságokban
az igazságszolgáltatásban |
14
|
9
|
7
|
13
|
| A rendőrségben |
18
|
11
|
9
|
8
|
| A vámhivatalban |
10
|
3
|
3
|
7
|
| Az APEH-ben |
9
|
4
|
5
|
5
|
| A helyi és megyei önkormányzatokban |
2
|
1
|
2
|
3
|
| Más közintézményekben |
2
|
1
|
1
|
1
|
| A könyvvizsgáló cégekben |
3
|
2
|
3
|
2
|
| A sajtóban |
6
|
7
|
12
|
2
|
| Nem tudja / Nem válaszol |
10
|
16
|
15
|
7
|
Magyarországon ugyancsak azok vannak a legnagyobb arányban
(18%)
akik senkiben sem bíznak igazán az Európai Uniót és
az uniós büdzsét érintő csalások elleni fellépést illetően.
A nemzeti kormányban és az Európai Unióban bízók aránya
Magyarországon - az erre a kérdésre adott válaszok alapján
- lényegesen magasabb
mint az uniós országok átlagában
(17
illetve 16%
szemben az uniós 9
illetve 8 százalékkal)
- s ez a kormányok és az EU iránti
a tagországokénál nagyobb
bizalom a tagjelöltekre általában is jellemző.
Ezek az arányok abban az összefüggésben alakultak ki
hogy
a kérdezőbiztosok más intézményekkel összevetve kérdezték
hogy leginkább melyikben bíznak az emberek. A kutatás során
azonban arra is választ kértek a kérdezőbiztosok
hogy mennyire
értenek egyet az emberek azzal az állítással
hogy az adott
ország kormánya
illetve az Európai Unió intézményei hatékonyan
küzdenek az uniós költségvetés megkárosítása ellen. Ezek a
válaszok alaposan árnyalják a konkrétan a saját kormányra
valamint az uniós intézményekre vonatkozó véleményeket.
Állítások az uniós költségvetés megkárosítása
elleni fellépésről
(+ egyetért; - nem ért egyet; %)
| Az EU-költségvetés kárára
elkövetett csalások ellen ... |
EU-15
|
CC-13
|
2004-től
új tagok
|
Magyar-
ország
|
| |
+
|
-
|
+
|
-
|
+
|
-
|
+
|
-
|
| ... hatékonyan küzdenek az
Európai Unió intézményei |
21
|
36
|
35
|
19
|
28
|
23
|
34
|
18
|
| ... hatékonyan küzd az országom
kormánya |
24
|
40
|
27
|
39
|
28
|
49
|
25
|
39
|
Az EU intézményeinek hatékony fellépését vélelmezők Magyarországon
nagyobb arányban vannak
mint azok
akik ezzel nem értenek
egyet - a tagországok átlagában fordított a helyzet: ott azok
vannak többségben
akik nem hiszik
hogy az uniós intézmények
hatékonyan lépnek fel az uniós költségvetés megkárosításával
szemben. A nemzeti kormány esetében viszont Magyarországon
ahogy Európa mindenütt
a többség nem ért egyet azzal az állítással
hogy a kormány hatékonyan lép fel az uniós forrásokkal való
visszaélésekkel szemben.
A bíróságokban
az igazságszolgáltatásban Magyarországon
körülbelül ugyanolyan arányú a bizalom
mint a jelenlegi uniós
tagországokban (13
illetve 14%)
és ez magasabb
mint általában
a tagjelölteknél vagy szűkebben a 2004-ben csatlakozóknál
(9
illetve 7%). A rendőrségben azonban a magyarok - akárcsak
a tagjelöltek
s köztük a 2004-ben csatlakozók - jóval kevésbé
bíznak az EU-s pénzek védelmét illetően
mint az Unió országaiban
(8
11
illetve 9%
szemben az uniós 18 százalékkal). Mi
magyarok jóval kevésbé bízunk abban
hogy a sajtó hatékonyan
fellép az uniós költségvetés megkárosításával szemben
mint
amennyire az uniós polgárok bíznak benne (2%
szemben
a 6 százalékkal)
holott a 2004-ben csatlakozók átlagában
a sajtóba vetett bizalom általában jóval magasabb (12%).
A közvélemény elégedetlen a sajtóval
Azt illetően
hogy a sajtó hogyan tájékoztat az uniós költségvetés
megkárosításáról és az azzal szembeni fellépésről
a tagjelölt
országokban és a tagországokban egyaránt az elégedetlenek
vannak többségben minden szempontból. A tagjelölt országok
átlagában azonban az elégedetlenek aránya kisebb és a véleményt
formálni nem tudóké pedig nagyobb
mint a tizenöt uniós tagországban.
Ugyanígy Magyarországon is az uniós átlagnál kevésbé elégedetlenek
a sajtóval - noha itt is minden vonatkozásban az elégedetlenek
vannak többségben. Magyarországon a véleménnyel rendelkezők
körében 72-75 százaléknak az a véleménye
hogy a média meglehetősen
rosszul tájékoztat az uniós költségvetés ellen elkövetett
bűncselekményekről.
A magyarok éppen olyan mértékben aggódnak a pénzügyi bűncselekmények
miatt
mint általában a most csatlakozók és az unió polgárai
A felmérés adati alapján az is vizsgálható volt
hogy az
egyes országok polgárait mennyire aggasztják a különféle pénzügyi
bűncselekmények. Az aggodalom mértékét egy úgynevezett pénzügyi
kriminalitás-érzet index mutatja. Ennek az indexnek egy százfokú
skálán annál magasabb az értéke
minél többen vannak egy országban
olyanok
akik többet is megjelöltek a megnevezett tizennégyféle
pénzügyi bűncselekmény közül mint olyat
amelyik leginkább
aggasztja őket.
A különféle pénzügyi bűncselekmények miatt leginkább a máltaiak
aggódnak
legkevésbé az észtek: az előbbieknek kiugróan magas
a pénzügyi kriminalitás-érzet indexe: 48
az utóbbiaké másokéhoz
képest rendkívül alacsony: 18. A tizenhárom tagjelölt ország
átlagában 37
az idén csatlakoz tíz országéban 36
Magyarország
esetében szintén 36 a pénzügyi kriminalitás-érzet indexe.
Az uniós tagországok átlaga ennél csak egy ponttal alacsonyabb
- ez nem szignifikáns különbség.
Módszertan
Az egységes kérdőívekkel
személyes megkérdezéssel
végzett vizsgálat során az egyes tagjelölt országokban 1000-1000
Cipruson és Máltán 500-500 tizenöt éves és annál idősebb személyt
kérdeztek meg
a tizenhárom országban összesen 12165 főt.
A terepmunkát helyi kutatóintézetek végezték október 11. és
november 9. között a Magyar Gallup Intézettel együttműködve:
a Gallup koordinálta az adatfelvételt
és végezte el az adatok
elemzését.
A minta összetétele a nemek aránya
az életkori csoportok
a régiók és a településtípus
valamint a képzettségi szint
és a családi állapot szerint pontosan követi az egyes országok
felnőtt (15 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság
egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket többszempontú
súlyozással korrigáltuk.
Kapcsolódó oldalak:
 A
kutatási jelentés: Attitudes Relating to Defrauding to the
European Union and its Budget (Acceding and Candidate Countries)
Kutatási
jelentés az Európai Unió tagországaiban végzett felmérésrol:
Attitudes Relating to Defrauding to the European Union and
its Budget (Public opinion in member states)
EU-sajtóközlemény:
Eurobarometer poll on fraud and fight against fraud
Az
EUObserver cikke a kutatásról
A
Magyar Gallup Intézet Eurobarométer-kutatásai
Az
Eurobarometer website-ja
A tagjelölt országok Eurobarométerének weboldala
Az
OLAF - European Anti-Fraud Office (Európai Csalás Elleni Hivatal)
honlapja
Michaele
Schreyer
az Európai Unió költségvetési és csalás elleni biztosa
honlapja
A lap tetejére
|
