Önkormányzatok önképe és lakossági megítélése

A Magyar Gallup Intézet korrupciós vizsgálatsorozata részeként 2000 folyamán felmérést készített öt településen (Békéscsaba Érd Kaposvár Óbuda és Paks) az önkormányzatokban végzett munkáról és az önkormányzatoknál tapasztalható korrupcióról.

Az önkormányzatok átláthatóságát öt önkormányzat dolgozóinak cenzus típusú vizsgálatával mértük fel 2000 áprilisában összesen 431 köztisztviselőt megkérdezve. A névtelen kérdőívet önkéntes alapon lehetett kitölteni majd gyűjtőládába dobni. A válaszadók aránya 50% feletti volt mind az öt önkormányzat esetén: Békéscsaba (N = 92) Kaposvár (N = 129) Paks (N = 49) Érd (N = 80) Budapest III. kerület (N = 81).

Ugyanebben az öt városban ugyanebben a témakörben 2000 októberében lakossági telefonos felmérést is készítettünk a felnőtt lakosság körében. A válaszadók száma Békéscsabán 503 Érden 516 Kaposvárott 514 Óbudán 500 Pakson pedig 488 volt.

Ebben a tükörben összevethető az önkormányzatok dolgozóinak saját magukról alkotott képe a lakossági vélekedésekkel.

1. Az önkormányzati alkalmazottak körében végzett vizsgálat

A békéscsabai az érdi a kaposvári az óbudai és a paksi és önkormányzat dolgozói körében végzett kutatás célja az volt hogy az egyes önkormányzatok működését integritását az alkalmazottak motiváltságát munkahelyi elégedettségét feltárja.

1.1. Az önkormányzat mint munkahely

A munkahellyel való elégedettség egyik fontos faktora a karrierlehetőség az intézményen belüli előrejutás. A vizsgált önkormányzatoknál az előléptetések az esetek legnagyobb részében az iskolai végzettségen (az esetek 64%-ban) meghatározott kritériumokon (59%) rangon életkoron (51%) és teljesítményen (50%) alapszanak. Az önkormányzati dolgozók számára a premizálás az előrejutás az esetek közel felében (45%) átlátható módon történik. Viszont az is igaz hogy megítélésük szerint átlagosan az esetek harmadában helyi belső vagy politikai kapcsolatok irányítják az előléptetéseket.

Az önkormányzati dolgozók ötöde elégedett teljes mértékben a saját munkájával de összességében többen inkább elégedettek azzal (62%) mint nem. A munkahelyükkel már kevesebben elégedettek teljes mértékben elégedett minden tizedik inkább elégedett pedig minden második válaszoló (54%). A juttatásokkal és a fizetéssel már csak negyedrészük elégedett (26% 19%) teljes mértékben pedig csak nagyon kevesen ( 9-7%).

A válaszolók harmada (31%) állítja hogy a közszférában jobb dolgozni mint a magánszférában a válaszolók negyede szerint (26%) pedig ennek ellenkezője az igaz vagyis a magánszféra lenne a jobb munkahely. A válaszolók közel fele (43%) semleges állásfoglalást ad arra vonatkozóan hogy a privát vagy a közszféra-e a jobb munkalehetőség.

A köztisztviselői közalkalmazotti pálya választásának okainak legfontosabb attribútuma a biztonságot nyújtó munkahely (61%). A válaszolók fele tartja valódi szempontnak a közszolgálatra való elkötelezettséget (52%) és a tanulási lehetőségek figyelembevételét (47%). Azt hogy az önkormányzati munka társadalmi státuszt biztosít (30%) illetve hogy a közszférán kívüli lehetőségek korlátozottak (28%) kevesebben tartották igaznak.

A válaszoló önkormányzati dolgozók kisebb részénél a következő szempontok is szerepet játszottak hivatásuk választásában: segíteni lehet a családtagokat dolgaik elintézésében (15%) széles körű egyéb juttatásokat biztosít (17%) a gyakorlatot fel lehet használni a privát szektorban (14%) nem hivatalos félhivatalos pénzekhez lehet hozzájutni (2%).

Az egyes önkormányzatok között szignifikáns különbséget két szempontnál találhatunk: A tanulási lehetőség az érdiek érvei között sokkal jelentősebb míg a budapesti III. kerület (Óbuda) esetében ez sokkal kevésbé jelentős szempont a választásnál. A széleskörű egyéb juttatások viszont az óbudaiak számára jelentenek fontosabb szempontot a többi önkormányzathoz képest.

1.2. Az önkormányzat mint közintézmény

A válaszolók szerint az ügyfélkapcsolatokban az ügyek háromnegyedére jellemző hogy a kérelmek elbírálásában csak a hatályos jogszabályok játszanak szerepet (78%) minden ügyfélnek azonos elbírálást biztosítanak (73%) és részlehajlás nélküli az ügyintézés (72%). Az önkormányzati dolgozók szerint 10 ügyfélből 6 (61%) keresi a kiskapukat. Az ügyek intézésénél a hivatalos forma megkerülésének lehetőségét támasztja alá az is hogy alkalmazottak szerint az esetek negyedére igaz hogy a hivatalos eljárást célszerűbb kikerülni hogy az ügyintézés olajozottan menjen továbbá hogy az esetek harmadára jellemző hogy vannak olyan ügyfelek akik kedvezőbb elbírálásban részesülnek.

Az esetek közel felében jellemző (44%) hogy azoknak könnyebb az ügyintézés akiknek itt dolgoznak ismerőseik.

Az esetek alig több mint felében az intézmény igazságos (60%) és szigorú ellenőrzési rendszert (58%) alkalmaz az itt dolgozókkal szemben.

Az esetek negyedéről (25%) elmondható hogy az önkormányzatoknál szerzett nem hivatalos információkkal előnyhöz lehet jutni ötödéről pedig (20%) hogy az önkormányzati dolgozók használnak állami eszközöket magáncélra.

A megkérdetett önkormányzati köztisztviselők 78 százaléka szerint az önkormányzatuknál folyó ügyek elintézésekor legalább 80 százalékban "írásban nem rögzített informális szabályok" érvényesülnek.

Az önkormányzati dolgozók a hivataluk által nyújtott szolgáltatások harmadát (37%) minősítik kiválónak. Ez a szám jelentősen különbözik aszerint hogy melyik önkormányzatról van szó. Az érdiek átlagosan az ügyintézések 30%-át minősítik kiválónak a többi önkormányzatnál szerint 40% körüli a válaszoló dolgozók által kiválónak minősített esetek száma.

Az önkormányzat eljárási jogkörébe tartozó esetek ötödében (20%) adnak pénzt az ügyintézésért az önkormányzat dolgozói szerint. Ez valamivel kevesebb mint ahogy a két évvel ezelőtti állapotról mondják de kevesebb a 2002-re prognosztizáltnál is. lásd az ábrát!

Az öt önkormányzat között jelentős különbség van a jelenlegi megvesztegetéses esetek arányának becslését illetően:

2. Önkormányzatok átláthatósága: a helyi önkormányzatok lakossági megítélése

Az öt kiválasztott város lakossága inkább pozitívan mintsem negatívan ítéli meg a saját települése önkormányzati hivatalát. A válaszadóknak több mint fele (52%) választotta a "nagyon pozitív" és "inkább pozitív" alternatívát a városi önkormányzati hivatalról kialakított kép leírására és csupán a válaszadók 6 százaléka említette hogy benne nagyon negatív kép él az önkormányzati hivatalról. Az egyes városok lakosai igen eltérően ítélik meg saját önkormányzatukat. Ezeket a különbségeket illusztrálja a következő táblázat amely a nagyon pozitív és inkább pozitív megítélések százalékos összegét tartalmazzák:

Annak ellenére hogy a lakosság nagy többsége egyszerűbb problémákkal keresi fel a helyi önkormányzati hivatalokat csupán 59 százalékuk nyilatkozta hogy a kapott szolgáltatás minősége nagyon jó vagy inkább jó volt. Itt is jelen vannak a városonkénti különbségek ahogy ezt a következő táblából látjuk ("nagyon jó minőségű" és "inkább jó minőségű" megítélések százalékos összege):

A lakosság általában rosszabbnak tartja az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások minőségét mint ahogy ezt az önkormányzati dolgozók vélik. A következő táblában összehasonlítjuk a lakosság véleményét a kapott szolgáltatások minőségéről ("nagyon jó minőségű a szolgáltatás") és az önkormányzati dolgozók véleményét a nyújtott szolgáltatások minőségéről ("kiváló minőségű a szolgáltatás"):

A kutatás során azt is megkérdeztük a lakosságtól hogy dolgozik-e olyan ismerőse barátja rokona az önkormányzatnál aki segíthet eligazodni a hivatal útvesztőiben aki "gyorsíthatja bizonyos ügyek intézését" és aki "kivételes elbírálásban részesítheti a megkérdezett ügyeit". lásd az ábrát!

A válaszok akkor válnak érdekessé ha összehasonlítjuk a lakosság azon vélekedését hogy a megkérdezettnek van-e esélye arra hogy kivételes elbírálásban részesüljön azzal a ténnyel hogy az illető megkérdezettnek van-e ismerőse barátja vagy rokona a helyi önkormányzatnál. lásd az ábrát!

A lakosságnak jóval nagyobb része érzi úgy hogy a helyi önkormányzati hivatal dolgozóinak kenőpénzt kell fizetniük mint ahányan ténylegesen fizetnek is. Összességében a válaszadók 4 százaléka érezte úgy hogy kenőpénzt várnak el tőle az önkormányzat dolgozói de csak 1 százalékuk vallotta be hogy valójában fizetett is kenőpénzt. Meglepő helyzet állt elő Kaposvárott ahol a válaszadók csupán egy százaléka érezte hogy elvárják tőle a kenőpénzt de 2 százalékuk említette hogy ténylegesen fizetett - ez azt sugallja hogy ebben az esetben tényleg hálapénzről beszélhetünk esetleg kis ajándékozásról a hálás ügyfél részéről. Óriási különbségek jelennek meg városonként a kenőpénz átlagos nagyságát illetően: míg Pakson csupán 475 forintot fizetnek átlagban kenőpénzként addig Óbudán ez az összeg eléri átlagban a 28 582 forintot is. lásd az ábrát!

A városok lakosságának 37-48 százaléka egyetért azzal az állítással mely szerint városukban meglehetősen elterjedt a korrupció a hivatalnokok körében. A legnagyobb számban a békéscsabai lakosok értenek ezzel egyet míg a legkevesebben Paksról és Óbudáról vallják ugyanezt. A válaszadók véleménye szerint 10 közül 3 és 4 kisebb-nagyobb mértékben korrupt személy van a városuk önkormányzatánál dolgozó köztisztviselők hivatalnokok között. Ezeket az adatokat érdekes összevetni az önkormányzati dolgozók véleményével: a paksi önkormányzati hivatal dolgozóinak 50 százaléka az óbudai hivatalnokok 42 százaléka és a békéscsabai hivatalnokok 58 százaléka úgy gondolja hogy egyetlen olyan tranzakció sincs önkormányzatuknál amelyben kenőpénzt kellene fizetni a jobb minőségű szolgáltatásért. lásd az ábrát!

A különböző városok lakói nagyjából egyetértenek abban hogy leginkább a háziorvosoknak (31%) a gyermekorvosoknak (28%) a forgalomirányító rendőröknek (12%) a rendőrségnek (11%) és a vámhivatalnokoknak (7%) kell kenőpénzt fizetni egy jobb minőségű szolgáltatás elnyeréséért vagy azért hogy kiváltságos elbírálásba részesülhessenek az ügyfelek.

A helyi önkormányzatok ügyintézéseinek jellemzésére mind a lakosság mind az önkormányzati hivatalnokok körében végzett felmérés esetében ugyanazokat a melléknév-párokat használtunk. Mind az öt városból a lakosság inkább legálisnak tartja a helyi önkormányzatot mint illegálisnak. Abban is egyetértenek az öt város lakói hogy önkormányzatuk inkább becsületes mint nem. A többi melléknév-párt mint az ügyintézések jellemzőit már eltérő arányban említik a különböző városokban. Az önkormányzatokat megbízhatónak tartja összességében a válaszadók 89 százaléka határozottnak 88 százaléka korrektnek 87 százaléka igazságosnak 85 százaléka minőséginek 83% százaléka méltányosnak 78% százaléka tisztának 74% százaléka egyenlőséget biztosít a válaszadók 74 százaléka szerint ugyanakkor jól szervezett (73%) átlátható (68%) rugalmas (47%) gyors (41%) és engedékeny (26%). Az öt település lakosságának a közalkalmazottak korruptságára vonatkozó véleményét ábráink szemléltetik.

Különbségek észlelhetők a szolgáltatást nyújtók és szolgáltatást igénybevevők véleményei között is: a hivatalnokok gyorsabbnak tartják az ügyintézések lefolyását mint maguk a lakosok ellenben a lakosság nagyobb számban tarja jól szervezettnek az önkormányzatokat mint maguk a hivatalnokok. Egy másik példa a vélemények különbözőségére: a hivatalnokok fele úgy tartja hogy méltányosan kezelik a hozzájuk került ügyeket ellenben minden négy lakosból csak egy véli inkább engedékenynek mint szigorúnak a helyi önkormányzatot. Az is figyelemreméltó eredmény hogy a lakosság inkább tartja minőséginek a kapott szolgáltatást mint maguk a szolgáltatók.

(Magyar Gallup Intézet 2000. október)

Frissítve: 2001-02-23 15:14
© Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Célkitűzés • Impresszum • Felhasználói jogok