|
Korrupciós helyzetek Budapesten
A Magyar Gallup Intézet az ENSZ felkérésére végzett korrupciós
vizsgálatsorozata részeként 2000 márciusában telefonos megkérdezéssel
felmérést készített 1513 budapesti 16 éven felüli lakos körében
a lakossággal szembeni bűntényekről és a korrupciós helyzetekről.
A kutatásban alkalmazott kérdőív számos bűncselekményt részletez
ebben az összegzésben azonban az adatokat csak a korrupcióra
vonatkozóan elemezzük. A viktimizációs
bűnügyi típusú megközelítés
célja az volt
hogy a lakosság áldozattá válása alapján bűnügyi
becsléséket végezhessünk. Ez a módszer abban ad segítséget
hogy a hivatalos bűnügyi statisztikai adatokat szembesíteni
lehet a ténylegesen tapasztalt bűnesetek arányával
másrészt
feltárja a kriminalisztika látókörén kívül eső eseteket és
az áldozatok szempontrendszerét. A nemzetközi ENSZ-felmérést
melynek ez a vizsgálat is része
a világ számos fővárosában
standard kérdőíven végzik általában négyévenként. Az összehasonlítás
így nemcsak városonként
de időben is követhető. Az interjúk
során 11 féle tipikus városi bűncselekményen kívül a fogyasztókkal
szemben elkövetett csalásokról és korrupciós helyzetekről
kérdezik az interjúk alanyait.
A korrupciókutatás során lényegi kérdés
mit is tekintünk
korrupciónak. A kutatásban érvényesített definíciót a
kérdéskör elején ismertettük az interjúalanyokkal. E szerint
a korrupció az
ha az állampolgár egy neki törvény szerint
járó szolgáltatás igénybe vételéért az eljárás során
vagy
hogy segítséget kapjon
pénzt vagy ajándékot ajánl fel
vagy
kell
hogy felajánljon.
A Gallup-UNICRI (United Nations Inter-Regional Crime Research
Institute) vizsgálat szerint 1999-ben a megkérdezett budapestiek
kilenc százaléka került korrupciós helyzetbe. 
lásd
az ábrát A Gallup 1999-re vonatkozó kérdésére 2000-ben
így válaszolók aránya több mint kétszerese annak
mint amekkora
a UNICRI 1995-ös évre vonatkozó kérdésére így válaszolók aránya
volt 1996-ban (4%). Leggyakrabban a rendőröket
az egészségügyi
alkalmazottakat és a magángazdaság szereplőit említették a
megkérdezettek a megvesztegetett (vagy megvesztegetni próbált)
hivatalnokok
közszolgák között. Azzal szemben azonban
hogy a megkérdezettek 9 %-a került korrupciós helyzetbe
a
megkérdezetteknek csak 0
2 %-a jelentette az esetet a rendőrségen.
A korrupció megítélése nagyon különbözik aszerint
hogy mely
területre fókuszálunk.
A megkérdezettek közel háromnegyede (71%) véli úgy
hogy
az orvosoknak
nővéreknek ajándékot kell felajánlania
hogy
segítséget kapjon tőlük. A privát szektorban is az emberek
több mint a fele gondolja
hogy csak csúszópénz nyújtásával
tudja ügyeit intézni. Utánuk következnek a rendőrök (46%)
ugyan harmadikként
de az egészségügy sajátos helyzetét nem
tekintve igazi korrupciónak
a köztisztviselők közül elsőként.
Őket követik - legalábbis a lakosság harmada szerint - a vámhivatalnokok
az önkormányzati tisztviselők
az ellenőrök
az önkormányzati
és a parlamenti képviselők
a minisztériumi tisztviselők
az adóhivatali és a pénzügyi tisztviselők. A bírósági hivatalnokokat
és a tanárokat
professzorokat a lakosság ötöde tekinti korruptnak.
Ez az adatsor arra enged következtetni
hogy feltételezhetően
a lakosság ötöde foglalkozástól függetlenül mindenkit korruptnak
tart.
lásd
az ábrát
A konkrét tapasztalatok hatványozottan jelennek meg az érzékelt
korrupció megítélésében
magyarul
válaszadóink a valós esetekhez
nagyon hasonló sorrendben érzékelnek korrupciót a különböző
területeken
de a mértékét a mérhetőnél sokkal nagyobbnak
érzékelik. Érdekes tény
hogy noha ugyanezen kérdezettek ötödének
a véleménye szerint a bírósági tisztviselőket is korrumpálni
kell
hogy megfelelően lássák el feladatukat
méréseink során
lényegében senki sem számolt be bírósági vesztegetésről
korrupcióról.
(Magyar Gallup Intézet
2000. szeptember)
|
