Gallup Monitor - Korrupció Magyarországon

gallup

Korrupció Magyarországon:
percepció magatartás stratégia

Az ENSZ Drogellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UN ODCCP) valamint Régióközi Kriminalisztikai és Igazságügyi Kutatóintézete (UNICRI) által szervezett Globális Korrupcióellenes Program keretein belül a Magyar Gallup Intézet 1999 decembere és 2000 októbere között széleskörű vizsgálatokat végzett. Éspedig:

A. Kérdőíves felmérések Magyarországon

Korrupciós helyzetek Budapesten. Viktimizációs felmérés telefonos kérdezéssel a lakossággal szembeni bűntényekről és a korrupciós helyzetekről (Budapest 16 évesnél idősebb lakosság véletlenszerű minta N=1513).
Közintézmények lakossági megítélése Magyarországon. Felmérés személyes megkérdezéssel a közintézmények ügyfélkapcsolatairól és a korrupció lakossági percepciójáról (felnőtt 18 éven felüli lakosság országos véletlenszerű minta N=1839).
Önkormányzatok önképe és lakossági megítélése. Cenzus típusú felmérés öt helyi önkormányzat -- a békéscsabai az érdi a kaposvári az óbudai és a paksi és önkormányzat -- dolgozói körében alkalmazottai körében az egyes önkormányzatok működéséről integritásáról az alkalmazottak motiváltságáról munkahelyi elégedettségéről korrupciós percepciójukról (N= összesen 431) és telefonos felmérés ugyanezen az öt településen a felnőtt lakosság körében az önkormányzatok átláthatóságáról a helyi önkormányzatok lakossági megítéléséről korrupciós tapasztalatairól (N=egyenként 488 és 516 között)
Budapesti kis- és középvállalkozók a korrupcióról. (tulajdonosok és ügyvezetők véletlenszerű mintája N=520).

B. Fókuszcsoportok

1999. december és 2000. augusztus között a Gallup fókuszcsoportokat szervezett több foglalkozási csoport képviselői (bírák ügyészek polgármesterek újságírók vállalkozók multinacionális vállalatok vezetői) számára.

C. Szakértői munka

A Gallup szakértői 1999 júliusa és 2000 októbere között - korábbi tanulmányaikra támaszkodva - intenzív kutatómunkát folytattak. Részt vettek az empirikus vizsgálatok megtervezésében a korrupció fogalmának rejtett mechanizmusainak társadalmi gyökereinek és költségeinek meghatározásában a kutatási eredmények értékelésében.

A kutatásba a Magyar Gallup Intézet felkérésére Országos Kriminológiai Intézet is bekapcsolódott alvállalkozói vizsgálatokkal.

A KORRUPCIÓ VESZÉLYESSÉGE

1. Ezerarcúság

A korrupció nehezen megfogható jelenség. Ezer arca van. A társadalmi interakciók homályos szürke zónájában tenyészik. Egyszerre veszi körül felháborodás és közöny. Tisztes polgárokat is megkísért és magához láncol. Az embereket bizonytalanságban tartja nem tudják hogy viszonyuljanak hozzá. Sokféleségét és változékonyságát mutatja a rá vonatkozó kifejezések széles skálája a nyelvek többségében. A magyarban például: sáp - harács - kenőpénz - csúszópénz - hálapénz - jatt - borravaló - nepotizmus - klientilizmus - urambátyámkodás - vesztegetés - hivatali hatalommal való visszaélés stb.

Nehéz meghatározni s többek között ezért is nehéz kezelni.

A korrupció a társadalompatológia egyik formája: behatol a társadalom szöveteibe struktúráiba intézményeibe az emberek tudatába és mindennapi életébe.

Tünete egy társadalmi rendszer rossz működésének diszfunkcionálásának.

Társadalmi csapda mert minden belépőnek egyéni hasznot ígér de minél többen vesznek benne részt annál inkább növekszik a társadalmi kár olyannyira hogy végül mindenki rosszul jár. De ha egyszer beindult igen nehéz leállítani.

Elemzendő úgy is mint a társadalmi javaknak rejtett másodlagos elosztásrendje amely a társadalomban elfogadott hivatalos elosztásrend hibáin élősködik.

A korrupció túlélési stratégia is amellyel az emberek próbálják egy merev autoriter rendszeren belül megtalálni a kiskapukat. Az ilyen próbálkozások miriádjai fokozatosan fellazíthatják felőrölhetik a rendszert.

A korrupció kétélű fegyver. Egyfelől az alulról építkező korrupció bomlaszthatja a rendszert másfelől azonban - és ez a gyakoribb eset - a hatalmon lévők kezében válik az uralom és a haszonszerzés fontos eszközévé.

2. Romboló erő

Latin elnevezése is erre utal. A latin corrumpere ige azt jelenti hogy valamit eltörni összetörni. A kérdés az hogy mit tör el a korrupció.

A kézenfekvő válasz az hogy megtöri a törvényt a törvényes rendet megtör egy kötelezettséget egy morális normát. De ennél még veszélyesebb lehet az hogy a korrupció megtöri az emberi személyiséget és megtöri a közösséget.

Megtöri az emberi személységet mert hazugságra színlelésre rejtőzködésre kényszeríti és arra hogy egyszerre két úrnak szolgáljon két értékrend két normarendszer szerint éljen. Korlátozza az ember szabadságát aláássa személyiségének autonómiáját. Cinizmusra cinkosságra készteti.

És megtöri szétzilálja a közösséget mert

megzavarja eltorzítja a közösségi együttélés szabályrendszereit
gyengíti az emberek törvénytiszteletét és társadalmi felelősségérzetét
aláássa az emberek hitét a társadalmi igazságosságban
aláássa az emberek hitét az adott társadalmi rendben és az ország vezetőiben
akadályozza torzítja a demokratikus intézmények működését
csökkenti a politikai-társadalmi-gazdasági rendszer átláthatóságát és ellenőrizhetőségét
csökkenti az ország kormányozhatóságát
csökkenti az emberek egymás iránti bizalmát szolidaritását
eltorzítja a piac és általában a gazdaság működését aláássa a versenyszellemet csökkenti a teljesítményeket
csökkenti a dolgok kiszámíthatóságát bizonytalanságban tartja az embereket szorongással tölti el őket.

3. Korrupciót generáló körülmények

Bizonyos korokban és helyzetekben különösen fertőzékennyé válnak a társadalmak és különösen sok kárt tehet bennük a korrupció. Felsorolunk néhány ilyen helyzetet különösen azért mert közülük több is viszonylag közelről érint minket.

A merev tekintélyelvű rendszerek hanyatlásuk korszaka (pl. Kelet-Európa államszocialista rendszerei a 1980-as években).
A „kezdeti tőkefelhalmozás” és „vadkapitalizmus” szakasza amikor a közjavak és közszolgáltatások gyors privatizálásra kerülnek (közép-európai új piacgazdaságok az 1990-es években).
Olyan társadalom amelyben az uralkodó elit és a közalkalmazotti testület nem érez szolidaritást az általa irányított társadalommal szemben (pl.: gyarmati burzsoázia és bürokrácia).
Csődbement ország amelynek vezetői a végső összeomlás előtt elrabolják az ország maradék vagyonát (a kelet-európai országok némelyike az 1990-es években).
A társadalmi változások átmeneti időszaka amikor a régi játékszabályok már nem működnek az újak pedig még nem kristályosodtak ki (az úgynevezett átmeneti országok).
Új kialakulóban lévő piacgazdaságok ahol a szabad piac eszméje ideológiája mítosza olyannyira erős hogy bármiféle társadalmi ellenőrzést anakronisztikusnak és kriptoszocialistának bélyegeznek (Közép-Európa országai az 1990-es években).
"Hibrid társadalom" amelyben több "rendezési elv" működik egymás mellett.
Fejlődő és "átmeneti" országok a gazdag nyugati világ határán peremén. A fejlett országok szembeszökően magas életszínvonala megzavarja a peremországokban élők valóságérzékét értékrendjét felborítja a piac és az emberi teljesítmények árrendszerét erkölcsileg igazolja a mindenáron akár korrupció útján elért magas extrajövedelmeket.

4. A korrupció dinamikája

A korrupció rugalmas és dinamikus. Stratégiái technikái gyorsan változnak gyorsan alkalmazkodnak a változó körülményekhez és lehetőségekhez. Magyarországon például a nagytömegű privatizáció lecsengésével gyorsan átvonult más területekre például a közbeszerzések területére. E gyors alkalmazkodások miatt van szükség a korrupciós folyamatok állandó monitorálására a védekezési stratégiák folyamatos karbantartására.

5. A társadalom korrumpálása

A korrupció parttalanná s ennek következtében még megfoghatatlanabbá válhat. Mert akár egy egész társadalom korrumpálható. A hatalmon lévők például rávehetik az embereket arra hogy mondjanak le politikai jogaikról szabadságukról autonómiájukról és cserébe bizonyos anyagi javakat életlehetőségeket emberségesebb bánásmódot ígérnek. Ez történt például 1965 és 1985 között Magyarországon: a politikai és ideológiai nyomás és a rendőrterror enyhítése kiskapuk nyitása a családi vállalkozások és külföldi utazások engedélyezése volt az ellentétele annak hogy az emberek "zárójelbe tették" állampolgári jogaikat.

Ezt az alkut kétféleképpen lehet értékelni. Egyfelől kimutatható hogy ez a korrupt alku komoly károkat tett a társadalom szöveteiben kapcsolat-rendszereiben az emberek személyiségében autonómiájában.

Másfelől lehet azzal érvelni hogy ez az alku az adott helyzetben optimális volt. Mert legalábbis rövidtávon mindkét fél jobban járt ezzel az alkuval mint - egyfelől - az alternatívaként szolgáló erőszakos beavatkozással gazdasági stagnálással társadalmi konfliktusokkal illetve - másfelől - a passzív engedelmességgel és az életlehetőségek beszűkülésével.

Ez az utóbbi érvelés egy újabb veszélyforráshoz vezet el minket.

6. A „pozitív” korrupció mítosza

Vannak helyzetek amelyekben a korrupció - ténylegesen vagy látszólag - pozitív szerepet játszik. Ilyen például az imént említett eset. Egy másik gyakran emlegetett példa az elmúlt évtizedben végbement privatizációs folyamat amelynek során korrupt hivatalnokok és politikusok minden bizonnyal több milliárd forintos haszonra tettek szert ügyfeleik pedig több tíz vagy talán több százmilliárd forintos extraprofitra. Vannak akik úgy érvelnek hogy a folyamat ugyan korrupt volt és ezzel bizonyos kárt okozott az országnak másfelől azonban a gyors privatizáció elemi érdek volt (elhárította a fenyegető gazdasági csődöt tőkét hozott be az országba megteremtette a valóságos piacgazdaság alapjait stb.) és ezzel a mérleget végül is pozitív irányba billentette el.

A valóság az hogy még senki sem vonta meg tudományos alapossággal az 1970-es és 1980-as évek „második gazdaságának” illetve az 1990-es évek privatizációs folyamatának a mérlegét. Egy dolog azonban biztos: az hogy a korrupció képes a társadalmi hasznosság és tiszteletreméltóság aurájával körülvenni magát és ez még tovább növeli társadalmi veszélyességét.

7. A korrupciós "neurózis"

Furcsamód még a korrupció elleni harc is táplálhatja a korrupciót. Ha például a média - bár felszínesen de - mindennaposan foglalkozik a korrupcióval ha az utca tele van a korrupcióról szóló híresztelésekkel akkor az emberek olyannyira telítődhetnek ezekkel a hírekkel hogy úgy érzik: egy velejéig romlott korrupt országban élnek.

Ez a korrupcióra való neurotikus túlreagálás súlyos károkat okozhat.

A korrupció szörnyének mindent átható jelenlétébe vetett hit önmegvalósító jóslattá alakulhat.
A korrupció egyetemességének élménye rombolja a társadalom bizalmát a politikai-társadalmi intézményekben és ezzel akadályozza a demokratikus rend működését.
Az „egész világ korrupt” mítosza alibiként szolgálhat az embereknek a korrupcióban való megmerítkezésre. Az ördög érvelése: „Ha mindenki korrupt miért pont én legyek becsületes?”
A korrupciós neurózisban szenvedő ember elveszti a reményét abban hogy a korrupció megfékezhető s következésképpen kevésbé lesz hajlandó és képes arra hogy küzdjön a korrupció ellen.
A korrupció megszállott üldözése viszont veszélyeztetheti a demokratikus rendet és szabadságjogokat és a korrupciónak az autoriter rendszerekben virágzó formáit honosíthatja meg.

8. Közöny és cinkosság

Ha egy országban elburjánzik a korrupció akkor az emberek jelentős hányada előbb-utóbb eltompul közönyössé vagy belekeveredve a korrupciós gyakorlatba cinkossá válik. Kialakul egy olyan társadalmi összjáték amelyben mindenki megbocsátja mindenki másnak azt amit kelletlenül ugyan de mindannyian megtesznek. Ahogy azt a 70-es években egy híres magyar darab szereplője mondta: „Én elnézem neki hogy ők elnézik nekem hogy én elnézem nekik . . ” és így tovább ad infinitum.

9. Korrupciós játszmák

A korrupció bizonyos mértékben vonzó is lehet az emberek számára Játéknak tekinthetik. A bürokrácia túlburjánzása miatt az amúgy tisztességes polgár számára is csábítóvá válhat az a gondolat hogy valamilyen módon kijátssza a bürokratákat és kihasználjon néhány többé-kevésbé ártatlan kiskaput. Sőt ennek a játéknak még néhány szabálya is van arra nézve hogyan kell a szabályokat megszegni. Csakúgy mint egy játékba a korrupcióba is szabadon be lehet állni nem jár erőszakkal (mint például a zsarolás vagy a rablás). Akárcsak a játékok a korrupció is jár némi kockázattal és nem is mindig kellemetlen izgalommal. Mint a játék a korrupció is lehetőséget ad a színlelésre és szerepjátszásra: amikor az ember megveszteget valakit mindketten úgy tesznek mintha nem történne semmi különös; mindketten játsszák a tisztes polgár szerepét.

KORRUPCIÓELLENES STRATÉGIÁK

A korrupcióellenes programok többsége öt területre koncentrál. (Mindezekkel a területekkel kapcsolatban fogalmazódtak meg ajánlások a fókuszcsoportokban.)

1. Az ország jogrendszerére és joggyakorlatára s ezen belül

a jogrendszer konzisztenciájára
átláthatóságára · hatékonyságára
végrehajthatóságára és a végrehajtás gyakorlatára
a törvények és rendeletek egyértelműségére
a dereguláció folyamatára
a mentességek és kedvezmények rendszerére.

2. A társadalom politikai rendszerére s ezen belül

a politikai rendszer átláthatóságára és ellenőrizhetőségére
a demokratikus játékszabályok jellegére és működésére illetve működési zavaraira
a politika függetlenségére illetve függőségére a politika és a gazdaság összefonódására összeférhetetlenségi kérdésekre
az érdekérvényesítés különböző formáira (például lobbizásra)
arra hogy milyen mértékben érvényesül illetve nem érvényesül az országban a rex sub lege elve vagyis hogy a hatalmon lévők és intézményeik milyen mértékben vetik magukat alá a törvénynek. (Mint ismeretes ezzel kapcsolatban több probléma akadt az elmúlt tíz évben: törvények csűrése-csavarása hatalmi érdekekből bírósági alkotmánybírósági határozatok figyelmen kívül hagyása stb.)

3. A közintézményekre és ezen belül

az intézmények hatékonyságára működési zavaraira
átláthatóságára
a bürokráciára
a hatáskörök elválasztására
az ellenőrzés és számonkérés gyakorlatára
az ügyfelekkel való kapcsolatok átláthatóságára
a beszerzésekre közbeszerzési és koncessziós ügyekre
a közalkalmazottak anyagi és társadalmi helyzetére létbiztonságára
a közalkalmazottak pályaívére előmeneteli lehetőségeire
a közalkalmazottakat érő "kísértések" nagyságrendjére
arra a "jövedelmi szorzóra" amely már csökkentené a kísértés erejét
az informális kapcsolatokra összefonódásokra
a korrupcióellenes magatartás ösztönzőire
a korrupció ellen fellépő tisztviselők védelmére.

4. A gazdaságon belüli korrupcióra s ezen belül

vállalatok korrupt összefonódására
vállalati alkalmazottak korrupciós magatartására

5. A médiumok szerepére s ezen belül

a médiumok politikai függetlenségére illetve függőségére
a médiumok gazdasági függőségére például
- a reklámozóktól
- a tulajdonosi érdekektől
Az oknyomozó újságírás ösztönzőire illetve akadályaira
Az újságírók létbiztonságára és személyi biztonságára illetve ezek hiányára
az újságírás hatékonyságára illetve a hatékonyság hiányára (például arra hogy a leleplező cikkeknek van vagy nincs törvényes következménye stb.)
a szakmai és a társadalmi szolidaritás és védelem meglétére vagy hiányára.

6. Erkölcs és nevelés

Valamennyi területnél emlegetni szokás az erkölcsi magatartás és a nevelés fontosságát a politikai elit a közalkalmazottak a gazdasági szereplők és valamennyi állampolgár erkölcsi magatartásának integritásának fontosságát. És sok javaslat született s születik arról hogy hogyan lehetne e területeken ellőre lépni.

Anélkül hogy kétségbe vonnánk e javaslatok értékességét hangot kell adnunk annak a nézetnek hogy az erkölcsi nevelés ismert módszereinek hatékonysága viszonylag csekély. És valószínűleg mindaddig csekély marad ameddig nem sikerül olyan körülményeket teremteni amelyek erkölcsös magatartásra ösztönzik az embereket. Ez a kérdés olyan fontos hogy külön fejezetet nyitunk neki.

JAVASLATOK

Vizsgálatunk tapasztalatai a kutatás jelenlegi állásánál az alábbi javaslatokban összegezhetők - ezek a további eredmények alapján még módosulhatnak bővülhetnek. A korrupció legalább olyan mértékben társadalmi-szociológiai-szociálpszichológiai jelenség mint amilyen mértékben gazdasági politikai közigazgatási joggyakorlatbeli kérdés.

A mi országunk?

Amíg az állampolgárok túlnyomó többsége nem érzi az országot a saját országának a faluját-városát a saját falujának-városának addig alig-alig várható javulás a korrupció terén. Ami azért elgondolkodtató mert feltehető sőt valószínűsíthető hogy az országgal vagy legalábbis a kialakult társadalmi-politikai-gazdasági renddel az emberek jelentős hányada feltehetőleg a többsége nem azonosul nem érzi a sajátjának. Nem érzi a sajátjának mert úgy gondolja:

az elmúlt tíz év nagy átalakulása túl nagy terheket helyezett a vállára
önmagát inkább vesztesnek érzi mintsem győztesnek; úgy érzi hogy az átalakulással inkább vesztett mintsem nyert
a kialakult rendet nem érzi igazságosnak: sokan érdemtelenül gazdagodtak meg az elszegényedők pedig nem saját hibájukból szegényedtek el
az új politikai és gazdaság elit nem törődik a társadalom többségével a szegényebb kétharmaddal · nincs esélyegyenlőség és nincs tisztességes verseny
nem alakult ki a kötelességek és jogok társadalmilag elfogadott rendje nem köttetett meg az informális "társadalmi szerződés".
a társadalom többsége nem szólhat bele a politikába az őt érintő döntésekbe
a politikusok és a pártok a saját érdekeik után futnak nem törődnek a társadalom érdekeivel
a hatalmon lévők hozzá nem értők és korruptak.

Minden jel arra mutat hogy a társadalom jelentős hányadának tudatában ilyen képzetek élnek.

Amíg ez így van aligha érezhetik a magukénak ezt a társadalmi-politikai-gazdasági rendet. Vagy legjobb esetben is csak közömbösek vele szemben. S ha nem az övék ez a rend ha nem úgy érzik hogy az ő érdekükben működik ha nem úgy érzik hogy ez a rend védi őket közmegegyezésre és a méltányosság elvére épül akkor:

ugyan miért éreznének felelősséget iránta
akkor ímmel-ámmal engedelmeskednek a törvényeknek
esély sincs arra hogy a személyes erkölcsi integritás és a közmorál megerősödik
igen csekély esély van arra hogy - a különböző jogi közigazgatási és más intézkedések következtében - megindul a korrupció visszaszorulása ebben az országban.

Polgári felelősségtudat

Nélkülözhetetlen előfeltétele tehát a korrupció visszaszorulásának az hogy megszülessék megerősödjék az állampolgárokban a - korábban más értelemben olyan sokat emlegetett - "tulajdonosi" tudat. E nélkül nincs esély a korrupció ellenes küzdelem sikerére.

Másszóval nem egyszerűen a korrupció ellen kell harcolni hanem egy a mindennapi gyakorlatában demokratikus hatékony méltányos tisztességes társadalmi rend felé kell haladni. Egy olyan rend felé amelyet az emberek többsége sajátjának tekinthet és tekint.

El kell mozdulni a jelenleginél méltányosabbnak igazságosabbnak érzett elosztásrend felé.
Konszenzust íratlan társadalmi szerződést kell kialakítani a különböző társadalmi csoportok jogairól s kötelességeiről.
Kézzelfoghatóvá kell tenni hogy az ország mindenkori vezetése mindent elkövet annak érdekében hogy az ország elmozduljon az esélyegyenlőség irányába; a pozitív diszkrimináció amerikai és nyugat-európai formáinak bevezetése is megfontolandó.
Áttetszőbbé kell tenni a politikai intézményrendszer működését.
A jelenleginél sokszorta nagyobb és konkrétabb lehetőséget kell biztosítani a társadalomnak az ellenőrzésre és arra hogy a döntések előkészítésében ténylegesen és hatékonyan részt vehessen.

A politikai elitnek látványosan

meg kell tisztítania sorait a korrupciótól illetve a korrupció gyanújától (egyelőre épp az ellenkező irányba lejt a közélet)
példát kell mutatnia közéleti tisztességből
hivatás- és felelősségtudatból
saját érdekeinek szigorú korlátozásából és a köz szolgálatából
az országban lévő emberi gondokra való igazi odafigyelésből
józan higgadt pragmatikus nem ideologikus politikából
öntudatos határozott de mértéktartó és szerény polgári s nem arisztokrata viselkedésből.

Kutatásaink vizsgálataink beszélgetőpartnereink arról győztek meg minket - hogy minél inkább a magukénak érzik majd az emberek ezt az országot ezeket a falvakat ezeket a városokat annál könnyebb lesz mozgósítani őket a korrupció ellen illetve felelősségteljes polgárokként annál inkább fordulnak majd önmaguktól is a korrupció ellen.

(Magyar Gallup Intézet 2000. október)