Számvevőszéki kórtörténet a korrupcióról

Az Állami Számvevőszék elnökének a parlament rendkívüli olajügyben összehívott ülésnapjának reggelén a Népszabadságban megjelent cikke nem váltott ki visszhangot. Elvonta róla a figyelmet a politikai csatározás holott a Korrupció és vidéke című tanulmány minden korábbinál alaposabb elemzés. Kovács Árpád bemutatja hogy a társadalmi-gazdasági élet jogi és intézményi keretei miként teremtettek lehetőséget sőt kínálták az alkalmat a korrupcióra – állami tulajdonnak a közérdek megkárosításával magánvagyonná alakítására közpénzeknek közfunkcióknak magánérdekekű hasznosítására. Nem egyes konkrét törvényhelyek leltárát állította össze hanem a vagyongyarapításnak azokat a magatartásformáit és technikáit vette számba amelyeket az átalakuló gazdasági és jogi környezet kínált vagy kényszerített ki noha törvénybe és/vagy erkölcsbe ütköztek-ütköznek.

Anélkül hogy ezzel a napirenden lévő konkrét olajügyeket bagatellizálta volna a társadalmi és gazdasági élet egészére tekintve a korrupciót olyan jelenségként írta le mint amely az elmúlt tíz évben – a tulajdonszerkezet gyökeres átalakulása következtében és egyik eszközeként – a közpénzekkel való gazdálkodás valamennyi területén szinte szükségszerűen érvényesült. A parlamenti vitanap reggelén kimondatlanul is azt tudatosította: a korrupció sokkalta nagyobb veszély a társadalomra semmint hogy egy (számos egymáshoz kapcsolódó büntetőjogi tényállást megvalósító) bűnözési típus büntetőjogi és politikai felelőseinek felkutatásával és felelősségre vonásával – már ha ez sikerülne is – leküzdöttnek tekinthetnénk.

Az Állami Számvevőszék elnökének írása mindenekelőtt azt bizonyítja: a korrupció elleni küzdelem nem egyszerűen bűnüldözési kérdés. Jelzi azt is hogy számos esetben éspedig nem jelentéktelen mértékű ügyekben büntetőjogilag nem is érhető tetten a korrupció. ("Nálunk a korrupció szembetűnő jellemzője hogy nem kapcsolódik hozzá közvetlen pénzmozgás. Az esetek jó részében olyan morális vétségekről – esetleg évekkel később beváltható 'szívességi csekkek' adásáról – van szó amelyek büntetőjogi bizonyítása az ok-okozati összefüggések tisztázása szinte megoldhatatlan.") Nem is áltat bennünket azzal hogy akár a törvénybe akár a "csak" az erkölcsbe ütköző korrupció teljesen megszüntethető lenne. De megfogalmazza: nem szabad hogy a vizsgálatok tárgyszerűségét indulat veszélyeztesse nem szabad hogy a "feltárást" mögöttes üzleti-politikai érdekek manipulálják. Szigorú és következetes fellépés a társadalmi-gazdasági élet jogi kereteinek konszolidálása és korszerűsítése az intézményrendszer fejlesztése és működési feltételeinek javítása szoríthatja csak vissza a korrupciót. A közigazgatásban a gazdaságirányítás működésében meg kell teremteni biztosítani kell a közpénzek felhasználásának és a döntési folyamatoknak az ellenőrzését a kiegyensúlyozott átlátható munkamenet a tisztességes rendezett kiszámítható normatív alapon történő ügyintézés feltételeit.

Kapcsolódó linkek:

Állami Számvevőszék

Frissítve: 2002-08-12 12:30
© Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Célkitűzés • Impresszum • Felhasználói jogok