|
Szarvas István:
Vámigazgatási korrupció
A korábbi időszakban a VPOP-nál a korrupciós cselekmények
a magánforgalomhoz kapcsolódtak. A vesztegetési összeg néhány
ezer forintot tett ki
a csempészett tárgyak értéke sem haladta
meg a néhány tízezer forintot. Az 1990-es évtized közepétől
megváltozott a helyzet. A magánvállalkozásokból származó szabad
pénzekből már a korábbiaknál nagyságrenddel nagyobb összegeket
lehetett "ellenszolgáltatásként" adni. Ezekért igen jelentős
nagyságrendű visszaéléseket kérhettek. Ezek a visszaélések
többnyire a külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódnak
és az
okozott kár esetenként több tíz- vagy százmillió forint.
- Napjainkban a következő korrupciós cselekmények fordulnak
elő a határ-vámhivataloknál:
- soronkívüli ellenőrzés végrehajtása
- felületes ellenőrzés
- mennyiségi vagy vámmentes keretet meghaladó áruk ki- vagy
beléptetése
- fiktív ki- és beléptetések
- nyilvántartásba vétel nélküli beléptetés vagy kiléptetés.
Az egyik határállomási vámhivatal öt beosztottja ellen indult
eljárás vesztegetés bűntette elkövetésének alapos gyanúja
miatt. Az elkövetők mintegy 100 millió Ft értékű csokoládé
használt gumi és sportszer fiktív kiléptetését végezték. Ebből
S. J. pénzügyőr (később 1 rendű vádlott) 27 alkalommal összesen
55 millió Ft értékű áru kiléptetését végezte. Ellenszolgáltatásként
5
5 millió forintot kapott
amelynek felét a közreműködőknek
szétosztotta. Később a bíróságon 16 vádlottat hallgattak meg
és ítéltek el.
A következőkben ismertetendő esetek a csokoládéval
sportszerekkel
és használt autógumikkal kapcsolatos korrupciót mutatják be.
Csokoládészállítmányok fiktív kiléptetése
B. L. G. III.rendű vádlott 1995-ben hozta létre G. Kft-jét
amely édességek forgalmazásával foglalkozott
majd mivel veszteségesen
működött
megszüntette. P. S. II.rendű vádlott - B.L.G. III.r.
vádlott ösztönzésével és anyagi támogatásával
a G. Kft. korábbi
kapcsolatait felhasználva - 1996-ban társtulajdonosként létrehozta
a C. C. Kft-t. A C. C. Kft.-n belül az ügyvezető tisztséget
P. S. II.rendű vádlott látta el. A kft. nyereségéből - annak
eredményes tevékenysége esetén - B. L. G. III.r. vádlott is
részesült volna. B.L.G. III.r. vádlott a C. C. Kft nevében
az 1996. október 1. és november hó 30. napja közötti időszakban
az ausztriai székhelyű C. Csokoládégyárból öt alkalommal összesen
hat szállítmány csokoládét hozott be Magyarország területére
összesen 15 millió Ft. értékben.
A Magyarország területére való beléptetéskor az árut a
vámokmányokon tranzitáruként tüntették fel
végcélként romániai
rendeltetési helyet megjelölve. A szállítmányokat Szegeden
a C. C. Kft. telephelyén pakolták le
azok Magyarország területét
nem hagyták el.
A csokoládészállítmányokat a vámokmányokon azért tüntették
fel trazitáruként
mert ha az így behozott áru az ország területére
történő belépéstől számított 72 órán belül elhagyja az ország
területét
akkor nem keletkezik az áru után vámfizetési kötelezettség
. A 72 órán belüli kilépést a kiléptető vámhivatal a számítógépes
nyilvántartásba bevezetéssel igazolja.
B. L. G. III.r. vádlott a vámfizetési kötelezettséget
pénzügyőrök megvesztegetésével kívánta elkerülni
úgy
hogy
a pénzügyőrök fiktíven léptessék ki az országból a behozott
csokoládészállítmányokat. A fiktív kiléptetés ötlete a III.r.
vádlottól származott
és a pénzügyőrök megvesztegetéséhez
is ő szolgáltatta a szükséges pénzösszegeket.
B. L. G. III.r. vádlott ösztönzésére P. S. II.r. vádlott
keresett olyan pénzügyőröket
akik anyagi ellenszolgáltatás
fejében hajlandók voltak a szállítmányok fiktív kilépetésére
az országból. Ilyen pénzügyőrök felkutatása érdekében II.r.
vádlott megkereste K. Cs. XI.r. vádlottat
aki ekkor a Sz-i
Vámhivatalnál teljesített hivatásos pénzügyőri szolgálatot.
K. Cs. XI. r. vádlott korábbi munkatársához
V. Z. XII.r.
vádlotthoz fordult
aki pedig T. R XIII.r. vádlottal állt
kapcsolatban. V. Z. XII.r. és T. R. XIII.r. vádlottak egymással
ismerősi viszonyban álltak
korábban szintén hívatásos pénzügyőri
tevékenységet folytattak
de a cselekmény elkövetésekor a
szolgálati viszonyuk már megszűnt.
Az első két szállítmány vámokmányait - a megvesztegetésre
szánt pénzösszeggel együtt - B. L. G. III. R. vádlottól az
említett láncolaton keresztül jutották el a Gy. Vámhivatalnál
hivatásos pénzügyőri szolgálatot teljesítő S. T. I.r. vádlotthoz.
Az országba behozott további négy szállítmány vámokmányait
és a vesztegetésre szánt pénzösszegeket P. S. II.r. vádlott
közvetlenül V. Z. XII.r. vádlotthoz jutatta el. aki azokat
T. R. XIII.r. vádlott közreműködésével küldte meg S. T. I.r.
vádlotthoz.
Az országba behozott további négy szállítmány vámokmányait
és a vesztegetésre szánt pénzösszegeket P. S. II.r. vádlott
közvetlenül V. Z. XII.r. vádlotthoz jutatta el
aki azokat
T. R. XIII.r. vádlott közreműködésével küldte meg S. T. I.r.
vádlotthoz.
A vesztegetés céljából B. L. G. III.r. vádlott által átadott
pénzösszeg nagysága a fiktíven kiléptetni kívánt áruérték
10%-ának megfelelő összeg volt.
A közvetítő tevékenységet végző II.
XI
XII
és XIII.r.
vádlottaknak tudomásuk volt arról
hogy a pénzösszeg S. T.
I.r. vádlott - mint hivatásos pénzügyőr - megvesztegetésére
szolgál annak érdekében
hogy az I.r. vádlott hivatali kötelességét
megszegje.
S.T. I.r. vádlott a hozzá eljutatott 6 db egységes vámáru-nyilatkozatot
záradékolta
ezáltal hivatali kötelességét megszegve igazolta
azt
hogy a tranzitként bejelentett 15 millió Ft értéku áru
a valóságnak nem megfelelően
az ország területét elhagyta.
A záradékolt vámokmányok - az említett láncolaton
két szállítmány
esetében - a XIII. a XII. a XI. és a II.r. vádlottak közvetítésével
négy szállítmány esetében pedig a XIII
a XII. és a II.r.
vádlottak közvetítésével jutottak vissza S. T. I.r. vádlottól
a C. C. Kft-hez.
A csokoládészállítmányok tranzitként történő behozatalával
és azok fiktív kiléptetésével a C. C. Kft-nek - konkrétan
B. L. G. III.r. és P. S. II.r. vádlottaknak - lehetősége nyílt
arra
hogy mentesüljön az áruérték több mint 100%-át jelentő
vám megfizetése alól.
Ennek megfelelően a C. C. Kft. a behozott csokoládét a fiktív
kiléptetést követően az ország területén értékesítette anélkül
hogy a vámot megfizette volna.
Az utolsó szállítmány 1996. december 13-án történt fiktív
kiléptetését követően a Gy-i Vámhivatalnál a fiktív kiléptetést
felfedezték
és a záradékkal ellátott vámokmányt S. T. I.r.
vádlottól lefoglalták. Ily módon a vámokmány a C. C. Kft.-hez
nem kerülhetett vissza. A nyomozás során a kft. telephelyéről
- a vámellenőrzés alól elvont édességekből - 1
2 millió Ft
értékben foglaltak le és azt előzetesen értékesítették.
Sportszerek fiktív kiléptetése
Zs. Á. IV.r. vádlott 1992 óta tagja a szegedi I. Kft-nek
amely edzőtermek üzemeltetésével foglalkozik Szegeden.
A IV.r. vádlott 1996 decemberében
a Kft nevében 1.2 millió
Ft. értékben hozatott be a Magyar Köztársaság területére -
a vámokmányokon tranzitként feltüntetve - különböző sportszereket.
A vámokmányokon rendeltetési állomásként romániai céget
a S. F. Co. D. V.
K 23. céget tüntették fel. Az áru azonban
az ország területét nem hagyta el
hanem Sz.-en rakták le.
Zs. Á. IV.r. vádlott a behozott sportszerekkel kapcsolatban
- a vámfizetési kötelezettség elkerülése érdekében - korábbi
ismerősét
K. Cs. XI.r. vádlottat kereste meg.
K. Cs. XI.r. vádlott az átadott vámokmányt és a IV.r. vádlottól
származó
vesztegetés céljából átadott 100 ezer Ft-os összeget
V. Z. XII r.
és T. R. XIII.r. vádlottak közvetítésével a
Gy-i Vámhivatalnál szolgálatot teljesítő S. T. I.r. vádlotthoz
jutatta el.
A közvetítésben közremuködő XI.
XII. és XIII.r. vádlottaknak
tudomásuk volt arról
hogy az átadott pénzösszeg a pénzügyőr
megvesztegetésére szolgál annak érdekében
hogy hivatali kötelességét
megszegje.
S. J. I.r. vádlott a hozzá eljutatott egységes vámáru-yilatkozaton
igazolta az áru kilépését az ország területéről: a vámokmányt
- hivatali kötelességét megszegve - záradékkal látta el anélkül
hogy a szállítmány az ország területét ténylegesen elhagyta
volna.
A záradékkal ellátott vámokmány Zs. Á. IV.r. vádlotthoz azonban
már nem jutott vissza
mert a Gy-i Vámhivatalnál tartott parancsnoki
ellenőrzés során a fiktív kiléptetést felfedték és a vámokmányt
az I.r. vádlottól lefoglalták.
Sportáruk és használt autógumik fiktív kiléptetése
K. GY. által behozott áruknál
K. Gy. X.r. vádlott 1995-ben hozta létre a K. K. nevű
Németországban
bejegyzett vállalkozását
amelynek keretében elsősorban sportáruk
kereskedelmével foglalkozott.
K. Gy. X.r. vádlott az 1996 májusa és novembere közötti időszakban
36 alkalommal hozott be - tranzitáruként feltüntetve - Olaszországból
és Ausztriából sportárut
valamint használt autógumit a Magyar
Köztársaság területére úgy
hogy a vámokmányokon rendeltetési
helyként romániai cégek voltak feltüntetve.
Az ország területére behozott vámáruk a Magyar Köztársaság
területét nem hagyták el a vámokmányokon történő kiléptetéssel
egyidejűleg
tényleges átlépésük nem történt meg Romániába.
A X.r. vádlott részére így behozott
vámokmányokon fiktíven
kiléptetett vámáruk összértéke 83 millió Ft.
Sportáruk fiktív kiléptetése K. Gy. megbízására
K. Gy. X.r. vádlott megbízása alapján Zs. P. P. VII.r. vádlott
az általa vezetett J. Bt. nevében - tudva róla
hogy a vámáru-yilatkozaton
feltüntetett "tranzit" nyilatkozat nem felel meg a valóságnak
- 14 alkalommal hozott be árut az ország területére
összesen
28 millió Ft. értékben.
A behozott árut nem szállították Romániába
hanem Budapesten
rakodták le a vámokmányokon feltüntetett romániai rendeltetési
hely helyett.
Az említett szállítmányok közül a J. Bt. nevében 10 szállítmányt
összesen 18 millió Ft értékben
J. T. VIII.r. vádlott hozott
be az ország területére
a vámokmányokon ugyancsak tranzitáruként
jelentve be azt.
A romániai rendeltetési céllal ellentétben azonban szintén
Budapesten rakodták le az árut.
Zs. P. P. VII.r. és J. T. VIII.r. vádlott az árunak az országba
történő behozatalakor tudott arról
hogy a szállítmány valójában
nem tranzit jellegű.
Különböző áruk fiktív kiléptetése K. Gy. megbízására
(1996. május 25.- augusztus 28.)
K. Gy. X.r. vádlott részére behozott 83 millió Ft értéku
áru fiktív kiléptetése két közvetítő - egyrészt K. J. V.r.
vádlott
másrészt pedig B. Z. VI.r. vádlott - közreműködésével
történt.
K. J. V.r. vádlott a vámokmányokat és a vesztegetésre szánt
pénzösszeget K. T. XIV.r. és B. S. XVI.r. vádlottakhoz továbbította
akik a Gy-i vámhivatalnál teljesítettek hivatásos pénzügyőri
szolgálatot.
A X.r. vádlott öt alkalommal jutatott el K. J. V.r. vádlotton
keresztül egységes vámáru-yilatkozatot B. S. XVI.r. vádlotthoz
abból a célból
hogy a XVI.r. vádlott az árut fiktíven léptesse
ki az ország területéről.
K. T. XIV.r. vádlotthoz pedig - szintén fiktív kiléptetés
céljából - négy alkalommal juttatott el K. J. V.r. vádlott
közvetítésével vámokmányokat.
K. Gy. X.r. vádlott a vámokmányokkal együtt - K. J. V.r.
vádlott közvetítésével a kiléptetni szándékolt áru értékének
10 %-át kitevő összeget is eljutatott a XIV.r. és XVI.r. vádlottakhoz
annak érdekében
hogy a hivatalos személyként eljáró pénzügyőr
szolgálati kötelességének megszegésével
fiktíven léptesse
ki az árut az ország területéről.
A megvesztegetés hatására B. S. XVI.r. vádlott 1996. május
25. és augusztus 14. között öt alkalommal összesen 13 millió
Ft értékben léptetett ki fiktíven az ország területéről árut
K. Gy. X.r. vádlott érdekében.
Ennek során az egységes vámnyilatkozatot kilépést igazoló
záradékkal látta el
és a kiléptetést a számítógépes nyilvántartásba
is bevezette
annak ellenére
hogy az áru ténylegesen nem
hagyta el az ország területét.
A XVI.r. vádlott a záradékolt vámokmányokat K. J. V.r. vádlott
közreműködésével jutatta vissza a X.r. vádlotthoz. A megvesztegetés
hatására K. T. XIV.r. vádlott 1996. június 16. és augusztus
hó 28. napjai között
négy alkalommal léptetett ki összesen
8.6 millió Ft értékben - K. Gy. X.r. vádlott érdekében - fiktív
szállítmányokat az ország területéről.
Az egységes vámáru-nyilatkozatokat kiléptetést igazoló záradékkal
látta el
és a kiléptetést a számítógépes nyilvántartásba
is bevezette
annak ellenére
hogy a vámokmányokon szereplő
áru az ország területét valójában nem hagyta el.
A záradékolt vámokmányok visszajutatása szintén K. J. V.r.
vádlott közreműködésével történt.
S. J . I. rendű vádlott védekezése
S. J.
előadása szerint
kapcsolatba került T. R. XIII.r.
vádlottal
aki 50-50.000 Ft-ot ajánlott fel egy-egy szállítmány
fiktív kiléptetéséért. S. J. az ajánlatott elfogadta
és megállapodtak
abban
hogy jelezni fogja
ha ő kerül beosztásba. T. R. a
kiléptetni kívánt áruk okmányait az I.r. vádlott békéscsabai
tartózkodási helyére vitte
aki azokat a szolgálati ideje
alatt nyilvántartásba vette
tételszámmal látta el és számítógépre
vitte fel. A szolgálat befejezése után minden alkalommal felkereste
őt T. R.
akinek átadta a bélyegzővel és kiléptetési tételszámmal
ellátott fuvarokmányokat
valamint az egységes vámáru-nyilatkozat
7. példányának fénymásolatát.
S. J. vádlott a tárgyaláson a vallomását változatlanul tartotta
fenn
azonban előadta
hogy ő úgy tudta
hogy az áru Jugoszláviába
irányult volna
de oda az embargó miatt nem tudták kivinni.
Védekezésként előadta
hogy úgy gondolta
a csokoládé - ha
nem is Gyulánál
de más határátkelő-helynél - mindenképpen
el fogja hagyni az országot.
A fent említett egybehangzó
részletes beismerő jellegű vádlotti
vallomásokon túlmenően a csokoládézállítást végző T. F. és
K. J. tanúk vallomásai szintén alátámasztják azt
hogy a vádlottak
elkövették - mégpedig az itteni tényállásba körülirt módon
- a terhükre rótt cselekményeket. A tanúk a nyomozás során
egybehangzóan adták elő azt
hogy B. L. G. megkeresésére és
megbízásából Bécsből szállították a csokoládét
mégpedig a
magyar határon Hegyeshalomnál trazitáruként léptették be
és úticélként a vámokmányokon Románia van feltüntetve.
A csokoládészállításban gépkocsivezetőként részt vevő K.
B. és B. F. tanúk szintén megerősítették
hogy az Ausztriából
behozott áru végcélja Románia volt
azonban útközben megállították
őket
és megbízójuk úgy rendelkezett
hogy egy szegedi telephelyen
rakják le a szállítmányt.
K.J . tanú a nyomozás során előadta
hogy az általuk a szállításra
használt gépkocsik rendszáma - A...-473 illetve D... 284-volt.
A nyomozati iratok 51. oldalán szereplő feljegyzés szerint
a romániai határátkelőhelyen történt egyeztetés kimutatta
hogy az 1996. december 13-án kiléptetett D...-284. forgalmi
rendszámú magyar honosságú gépkocsi a romániai határvámszervek
nyilvántartásában nem szerepel. Ezen feljegyzés tartalma tehát
szintén a vádlottak által előadottakat támasztja alá.
Az eljárás során lefoglalták a csokoládészállítmányokkal
kapcsolatos vámokmányokat is. E vámokmányok - amelyek a nyomozati
iratok 89-100 oldalán
115-126. oldalán és 134-154 oldalán
szerepelnek - igazolják
hogy az áru valóban az ausztriai
C. csokoládégyárból került behozatalra
és címzettként valóban
a romániai D.-i székhelyű C. Import - Export S. R. L. cég
volt feltüntetve rajtuk.
Az említett bizonyítékok egybehangzóan és egyértelműen bizonyítják
azt
hogy a cselekmény elkövetése valóban úgy történt
ahogy
azt az érintett vádlottak előadták.
Az ítéleti tényállás megállapítása során az érintett vádlottak
vallomásának elfogadásánál a bíróság fokozottan vette figyelembe
azt a körülményt
hogy a vádlottak nemcsak saját vonatkozásukban
tettek részletes
feltáró jellegű beismerő vallomást
hanem
előadásaik - egymáshoz illesztve - összeségükben is egységes
történetet alkotnak
mely történet valódiságát a rendelkezésre
álló és a tárgyalás anyagává tett egyéb bizonyítékok szintén
alátámasztják.
A fenti bizonyítékok értékelése során a bíróság - az ítéleti
tényállás megállapítása során - elsősorban az érintett vádlottak
vallomását vette alapul
kiegészítve azt a rendelkezésre álló
bízonyitékok adataival.
S. J. I.r. vádlott a tárgyaláson védekezésként előadta
hogy
ő úgy tudta
a fiktíven kiléptetett áru úticélja Jugoszlávia
volt
de oda az embargó miatt nem lehetett kivinni. Azt hitte
azonban
hogy az áru - ha nem is Gyulánál
de más átkelőhelyen
- mindenképp elhagyja az országot
s úgy gondolta
hogy az
ellenszolgáltatást a soronkívüli ügyintézésért kapta. S. J.
I.r. vádlott ezen védekezését a bíróság teljesen életszerűtlennek
találta
mivel a vámiratokon egyértelműen romániai rendeltetési
hely volt feltüntetve
tehát az áru semmiképp sem Jugoszláviába
irányult.
Továbbá megmagyarázhatatlan az
hogy Gyulánál miért nem lépett
ki ténylegesen az áru
ha azt úgyis Románián keresztül akarták
volna Jugoszláviába vinni.
Bírósági ítéletek
A bíróság a büntetés kiszabásakor az alábbi bűnösségi körülményekre
volt figyelemmel:
S. J. I.r. vádlott esetében figyelembe vette büntetlen előéletét
részletes feltáró jellegű beismerő vallomását
személyi körülményei
közül azt
hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik
továbbá azt a körülményt
hogy az I.r. vádlott a cselekményeket
részben méltányolható okból bátyja műtétéhez szükséges pénz
biztosítása érdekében követte el.
A csempészet vonatkozásában enyhítő körülményként értékelte
a bíróság azt is
hogy az I.r. vádlott csak bűnsegédként működött
közre.
Az I.r. vádlott vonatkozásában a bíróság súlyosbító körülményként
értékelte a bűnhalmazatot
amelyben rendkívül nagyszámú és
viszonylag súlyosabb megítélésű bűncselekmény szerepel
az
érintett vámáru igen magas értékét
a vesztegetés és csempészet
vonatkozásában a folytatólagosan történt elkövetést
valamint
az ilyen jellegű
különösen a korrupciós bűncselekmények elszaporodottságát.
Valamennyi vádlott vonatkozásában a bíróság további enyhítő
körülményként értékelte azt
hogy önhibájukon kívül hosszabb
ideje állnak büntetőeljárás alatt.
A bíróság az említett bűnösségi körülményeken túlmenően figyelemmel
volt a Btk.83.§.-ában megfogalmazott büntetéskiszabási elvekre
a büntetésnek a Btk.37.§.-ában megfogalmazott céljára
valamint
a vádlottak közötti belső arányosítás követelményére
és ennek
megfelelően határozott a vádlottakkal szemben kiszabott büntetések
kérdésében.
A bíróság valamennyi vádlottal szemben - a Bt.85§./1/ és
/2/ bekezdésének figyelembe vételével - a Btk.12.§. /1/ bekezdése
alapján halmazati büntetést szabott ki.
S. J. I.r. vádlott vonatkozásában a bíróság megállapította
hogy az I. r. vádlott terhére rótt cselekményeket a Btk.20.§.
/1/ bekezdése alapján részben társtettesként
a Btk.21.§.
/2/ bekezdése alapján pedig részben bűnsegédként követte el.
Az I.r. vádlott a terhére rótt cselekményeket részben a Btk.12.§./2/
bekezdése alapján folytatólagosan követte el.
A bíróság az I.r. vádlottal szemben a Btk. 40.§.-a alapján
szabadságvesztés büntetést szabott ki
melynek végrehajtási
fokozatát a Btk. 43.§.-a pontjában foglalt rendelkezésére
figyelemmel börtön fokozatban állapította meg.
A bíróság megállapította
hogy az I.r. vádlott a szabadságvesztés
büntetésből a Btk.47.§./2/ bekezdés II. fordulata alapján
annak 3/4-ed rész kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A bíróság mellékbüntetésként a Btk.53.§.-a alapján az I.r.
vádlottat eltíltotta a közügyek gyakorlásától. Az előzetes
fogvatartásban töltött idő beszámítására a Btk.99.§. / -1/
és /2/ bekezdésének megfelelően határozott.
A Vám- és Pénzügyőrség korrupcióellenes intézkedései
A korrupciós cselekmények megelozésére
felfedésére számos
intézkedés történt mind helyi
mind országos szinten.
Az 1994-es évet kovetően több országos parancsnoki utasítás
született
meghatározva a különböző színtű vezetők számára
a korrupcióellenes tevékenységből adódó feladatokat. Intézkedések
történtek a belső ellenőrzési tevékenység fokozására
így
pl. a meghozott határozatok kötelező parancsnoki felülvizsgálatára.
Rendszeresek a parancsnoki és vezetúi munkaértekezletek a
korrupciós jelenségek elleni fellépés eszközeit keresve és
megvitatva. A tárgykörben hozott fegyelmi határozatok nyilvánosságot
kapnak a Testületen belül
egyrészt a Személyzeti Tájékoztatókban
másrészt a Pénzügyőr Értesítőben is. Zárójelben említendő
meg
hogy gyakran három
négy év is eltelik a felderítés és
a jogerős bírósági ítélet között
s ilyenkor a szankció visszatartó
hatása nagymértékben csökken.
A Vám- és Pénzügyőrség speciális közszolgálati feladatai
rendvédelmi jellege a parancsra történő szolgálatteljesítés
fokozott felelőssége
valamint az államhatáron végzett szolgálat
nemzetközi jellege a Testület tagjaival szemben szigorúbb
etikai követelményeket támaszt
és a közvélemény is magasabb
mércét állít a pénzügyőrök
mint a más területen dolgozók
irányában Ezért fontos
hogy a jogszabályi renden túlmenően
a Testület tagjától magas színtű morális helytállás legyen
elvárható
mely a Vám- és Pénzügyőrség Etikai Kódexében került
megfogalmazásra
az általános szabályoktól kezdve a vezető
beosztással járó erkölcsi követelményeken
az ajándék elfogadásán
keresztül az összeférhetetlenségi szabályokig. Etikai kérdésekben
a Testület tagjával szemben az erre a célra létrehozott Etikai
Bizottság jár el
melyben az országos parancsnokság és minden
középfokú szerv képviselteti magát.
Itt kell említést tenni azokról a belső VPOP utasításokról
is. melyek a szervezeti adományok elfogadásának rendjét hivatottak
behatárolni.
Közvetve-közvetlenül a korrupció elleni fellépés eszközei
közé sorolhatók azok a technikai-műszaki jellegű intézkedések
melyek egyfelől a vámhatóság vámigazgatási eljárásaiban
másrészt
a bűnügyi
bűnmegelőzési feladatok ellátásában játszanak szerepet.
A vámregisztráció egy mondatban jellemezve a korrupciós fellépés
szemszögéből úgy határozható meg
hogy az a folyamatba épített
ellenőrzés és kiválasztás informatikai rendszere
mely lehetőséget
biztosít a vámkezelési folyamatok központilag történő ellenőrzésére.
A programmal megvalósításra került a Vám- és Pénzügyőrség
szervei számára a szállítmány-színtű számítógépes nyilvántartás
melynek előnyeit a bűnüldöző és egyéb szervek a bevezetést
követően szinte azonnal hasznosítani tudták.
Úgy a vámeljárások
mint a jövedéki eljárások technológai
rendje komplex szabályozásra került
a feladatok megosztásával
személyhez kötésével a részfeladatok jól nyomon követhetők
mind-mind a folyamatba épített ellenőrzés eszközeként mozdítják
elő a tisztességes és jogszerű hatósági fellépést.
A terület továbbfejlesztési lehetőségei a kockázatelemzésen
alapuló vámvizsgálat meghatározásának kérdéskörébe tartoznak
melyhez az adatbázis rendelkezésre áll
míg részletes koncepciójának
munkálatai folyamatban vannak.
A határátkelő-helyeken elhelyezett térfigyelő rendszer a
vagyonvédelemben betöltött szerepén túl a szolgálatot teljesítő
kollégák munkáját
a be- és kiléptetéseket is nyomon követhetővé
teszi. Ez a technika
valamint a közúti határátkelő-helyeken
működő automatikus gépjármű-felismerő rendszer a határforgalom
ellenőrzésével képes megakadályozni pl. a fiktív ki- és beléptetéseket
ami szintén korrupciós cselekmény.
A korrupcióellenes tevékenység szervezeti intézkedései sorában
szükséges elsőként említeni a Vám- és Pénzügyőrség Központi
Járőrszolgálat Parancsnoksága létrejöttét
1996. októberében.
A Parancsnokság feladata országos hatáskörrel a határvámhivatalok
munkájának támogatása közterületi ellenőrzések
továbbá jövedéki
ellenőrzések végrehajtása. Mivel a járőrök bárhol végezhetnek
váratlan ellenőrzéseket
így nem alakulhat ki helyi összefonódás
nagyobb lehetőséget kínál a jogsértések felderítésére és hatékonyabb
a prevenció.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Különleges
Ügyek Főosztálya szervezett kereteiben alakult meg a Biztonsági
Osztály
mely a személyi állomány jog szerinti tevékenységére
és külső veszélyeztetettségére figyelemmel hivatott biztosítani
a Testület zavartalan működését.
A Biztonsági Osztály információkat gyűjt és dolgoz fel
értékeli
a vámszervezet tagjainak szolgálati viszonyukkal összefüggő
kötelességszegéséről (pl. vesztegetés
hivatali visszaélés
kiemelkedően hanyag szolgálatellátás
köz- vagy magánokirat-hamisítás
testületi okmányok
bélyegzők hamisítása
magas adótartalmú
és vámszempontból kiemelkedően veszélyeztetett termékek vámkezelési
folyamatai)
valamint együttműködik a társszervekkel a korrupciós
jellegű bűncselekmények megelőzése érdekében.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Ellenőrzési
Hivatalában létrejött a Belső Ellenőrzési Osztály
mely a
folyamatba épített szakmai ellenőrzés rendszerétől elkülönülve
a Testület szervezeteinek hatósági tevékenységével kapcsolatos
vizsgálatokat végzi. Ennek során az Osztály az országos parancsnok
közvetlen irányításával megszervezi
ellenőrzi
értékeli
elemzi a Testület működését a vonatkozó jogszabályok
rendelkezések
belső utasítások tükrében és kapcsolatot tart a külső ellenőrzési
szervezetekkel.
A VPOP Vám- és Adófőosztályán az un. Kockázatelemző Csoport
hatékonyan képes támogatni a vámadatbázis és a testület rendelkezésére
álló adatbázisok felhasználását
például a vámvizsgálatok
tételes
adminisztratív vagy szúrópróbaszerű-szintjének eldöntésével
és kijelölésével. Általa az ellenőrzést végzőnek nincs ráhatása
arra
hogy mely ellenőrzési forma kerüljön végrehajtásra
és ez kiiktatja a szubjektív elemeket az elemző munka eredményeként
létrejött
panelekből építkező szelektív kiválasztás folyamatából.
Ez nagyobb hatékonyság elérésével
valamint a kereskedelmi
tevékenységek folytonosságának megőrzésével teszi lehetővé
a vámszervek részére a kiemelt kockázatot jelentő területek
ellenőrzését. A kockázatelemzés munkamódszerré kell
hogy
váljon
mely jelentős támogatás a vámszakemberek számára mind
az azonnali
mind a halasztott vizsgálatok alanyainak és tárgyainak
kiválasztásában. A kockázatelemző tevékenység a fentieken
túl segiti a fellépést azok ellen a bűnözők ellen is
akik
a világméretű kihívást jelentő elektronikus kereskedelem lehetőségeit
igyekeznek illegális tevékenységre kihasználni.
Itt szükséges megemlíteni az Asycuda informatikai program-rendszer
beillesztését a vámeljárások technológiai rendjébe
mely szerint
az adott szempontrendszer alapján meghatározott ellenőrzési
forma nem kerülhető meg
alkalmazása nélkül az áru továbbítása
nem történik meg.
A függetlenített belső pénzügyi ellenőrzés megteremtésére
törekedve
az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII.tv.
rendelkezéseire
valamint a központi költségvetési szervek
kormányzati
felügyeleti
belső ellenőrzéséről szóló 217/1998.
/XII.31.) és a 15/1999. /II.5.) sz. Kormányrendeletekre figyelemmel
kerül kialakitásra - az országos parancsnok közvetlen felügyelete
alá tartozóan - a függetlenített revizor intézménye. Jelentosége
hogy az ellenőrzendő pénzügyi
gazdálkodási szakterülettől
elkülönülten képes támogatni az országos parancsnok feladatvégzését
a szervezet törvényes vagyongazdálkodása érvényesítésére.
Mivel a közbeszerzés a korrupció által leginkább veszélyeztett
területek egyike
fokozottan szükséges figyelemmel kísérni
a Testület beszerzéseit. E célból
valamint hogy a közbeszerzési
eljárások gördülékenyek
szakmailag megalapozottak legyenek
jött létre az Országos Parancsnokság Jogi és Igazgatási Főosztályán
a Közbeszerzési Csoport.
A szervezett bűnözés térhódítása és a korrupciós jelenségekkel
kimutatható kapcsola-rendszer teszi indokolttá a Vám- és Pénzügyőrség
Központi Nyomozó Hivatalának kialakítását
mely nagy mértékben
segíti a kiemelten veszélyes jogsértő cselekmények elleni
fellépés eredményességét. A jogszabályi háttér megteremtése
a jogalkotóval történő egyeztetése
majd előterjesztése és
a szükséges szervezeti intézkedések végrehajtása az Országos
Parancsnokságon egyfajta prioritást kapott.
(GKI Gazdaságkutató Rt.
2000.)
|
