Papanek Gábor:

A közép-európai korrupció - gazdasági nézőpontból

A korrupciós gondok súlya

Munkánk kiindulásakor célszerűnek láttuk hogy néhány általános megjegyzést is megfogalmazzunk mielőtt a szorosan a "külkereskedelmi" korrupcióval foglalkozó jogszabályi áttekintést valamint esettanulmányokat bemutatnánk.

Elsőként a korrupció gazdasági hatásainak méretéről kell szólnunk. A közelmúltban egyes dokumentumok különös élességgel bírálták ugyanis Közép-Kelet-Európa gazdaságait az üzleti életben elterjedt korrupció miatt. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 1999. évi Transition Reportja pl. empirikus információkkal igazolta hogy a régió vállalatai egyre jelentősebb összegeket fordítanak a kedvezményes hitelekért adókedvezményekért stb. juttatott kenőpénzekre. A BBC egy 2000 tavaszi adása konkrétan is elmarasztalta a magyar köztisztviselők és üzletemberek megvesztegethetőségét. A Világbank legfrissebb Anticorruption in Transition kiadványa azt is megfogalmazta hogy a régióban a korrupció minősül a fejlődés (egyik) legfontosabb akadályának. A magyar szakértők körében egyetértés van azonban abban hogy régiónkban a fentieknél árnyaltabban kell értékelni az üzleti korrupció gondjait.

Mindenekelőtt azt kell kiemelnünk hogy a korrupció - a Transparency International (TI) csaknem száz országra kiterjedő ismétlődő felmérései szerint - a régió legtöbb országában így Magyarországon is nemzetközi összehasonlításban "jó közepes" értékű. A sereghajtóknak kijáró megfogalmazások tehát mindenképp túlzottaknak ítélhetők.

A Transparency International korrupciós indexei
(A "korrupciós érzet" (CPI) és a "megvesztegetés" (BPI) széleskörŰ felmérések nyomán számított indexei. Az index maximális értéke 10 minimuma 0.)

Jeleznünk kell továbbá hogy - ugyancsak az említett Világbank tanulmány szerint - a régióban megjelent külföldi befektetők "átlagosan" hasonló arányban korruptak mint a hazai cégek.

A vásárlóerő-paritáson számolt GDP
és a korrupciós index kapcsolata
(87 ország adata alapján)

A 90 országot összegző korrupciós listáról elhagytuk Jugoszláviát Tanzániát és Tajvant mivel a GDP adatot más forrásból kellett volna vennünk. Forrás:[Transparency 2000] [World 1999].

Más oldalról határozottan vissza kell utasítanunk a régió egyes "szakértőinek" azt a vádját hogy a korrupciós gondok elemzésének fő célja az "országimázs" rontása. Bizonyítható ugyanis hogy az üzleti korrupció a régió gazdaságainak egyik legsúlyosabb gondja mindenkor súlyosan károsítja a társadalmat erőteljesen visszafogja valamennyi érintett ország gazdasági fejlődését s a baj elhallgatása a védekezés szükségességét is elrejtené. A bizonyítás során elsőként arra kell hivatkoznunk hogy a GDP színvonala - egyes így környezetvédelmi fenntartások ellenére - a gazdasági fejlettség legfontosabb mérőszámának ítélhető. Kiszámítható ugyanis hogy a TI fent hivatkozott CPI (megvesztegetési) indexeinek az értékei igen erősen korrelálnak a vizsgált országokban előállított GDP/fő/év mutatókkal. A 2000 évi index és az 1996 évi GDP adataiból vizsgálatunk során számított korreláció 0 87-os értéke megdöbbentően magas. Ez nemcsak arra mutat hogy a korrupció a fejlett országokban ma is "szükségszerűen" kicsi - korábban hasonló következtetésre jutott Mauro - hanem arra is hogy a fejlődő világban a korrupció visszaszorítása esetén a gazdasági növekedés gyorsulása valószínűsíthető.

A termelés-szolgáltatás bővítésének fő korlátai

A felmérés során - az általános szóhasználatnak megfelelően - nemcsak a versenytörvényt sértő hanem az egyéb jogi normákba ütköző magatartásokat is tisztességtelennek neveztük.
* Az őszi felmérés adata.
Forrás: A GKI Rt. tavaszi felmérései.

A korrelációs számítás eredményeit a GKI Rt. felméréseinek egyes eredményei is alátámasztják. (A felmérések 8000 véletlenszeruen kiválasztott cég reprezentatív mintájára terjednek ki a válaszadási arány kb. 10%-os. Az eredmények megbízhatóságával kapcsolatos tesztek eredményei jók. Lásd: [Ahogy a vállalkozások látják...].) A választ adó vállalati managerek az elmúlt évtizedben mindig a cégük fejlődését visszafogó legfontosabb tényezők egyikének minősítették ugyanis a "tisztességtelen" versenyt a korrupció e melegágyát.

Végül utalnunk kell arra is hogy esetenként a korrupció erkölcsi/jogi értékelése és gazdasági megítélése közt jelentős különbségek mutatkoznak. Olykor a jogszabályok betűivel nem ütköző "jutalék" sikerdíj stb. is okozhat ugyanis súlyos társadalmi károkat (pl. a drága gyógyszerek felhasználását szorgalmazó orvoslátogatók esetében). Más esetekben viszont (pl. a jogos telekkönyvi bejegyzéseket gyorsító "hálapénz" esetén) a visszaélés közvetlen kárai elhanyagolhatók.

A korrupció típusai

Már a kiinduló vizsgálódás is sajátos magyar tapasztalatokra mutatott rá a korrupciós esetek csoportosítási lehetőségeivel kapcsolatosan. A [Helping...] Világbank-jelentés a közép-kelet-európai korrupció három alaptípusát különbözteti meg. Az állami korrupció egyes (privatizációs stb.) szabályok eljárások kialakításánál teremt a társadalom érdekeivel ütköző megoldásokat. Az adminisztratív korrupció az előírások "rugalmas" kezelésére ösztönöz. A közbeszerzési megvesztegetés az állami megrendeléseknél juttathat tisztességtelen előnyökhöz. A GKI Rt. felmérése arra is felhívja azonban a figyelmet hogy e csoportosítás régiónkban túlzottan szűk. Az üzleti korrupció passzív szereplőinek a köre is messze meghaladja a közalkalmazottak csoportjait számos vállalati alkalmazottra is kiterjed. A vállalati illetékesek megvesztegetése egyes szektorokban (az egészségügyben az energia-elosztásban a szellemi tulajdonnal kapcsolatban a high-tech ágakban is) ugyancsak jelentős veszteségforrás. De van példa az állam - egyes állami alkalmazottak - "aktív" korrupciós szerepvállalására is. Súlyos károkat okoz például ha az illetékesek személyes (vagy párt-) érdekek érvényesítését követelik meg a kedvező közbeszerzési vagy vezetői kinevezési döntések "ellentételezéseként".

Esettanulmányaink keretében e - széleskörűen értelmezett - "külkereskedelemben" jelentkező korrupció néhány sajátos típusát törekszünk bemutatni.

Hivatkozott irodalom

1. EBRD. Transition Report 1999. Párizs. 1999.
2. GKI Rt. Ahogy a vállalkozások látják.... Félévente megjelenő kiadvány sorozat.
3. Mauro P.: Corruption and Growth. Quarterly Journal of Economics. 1995. 3.sz.
4. OECD. Public Sector Corruption. 1999.
5. Transparency International. 1999 Bribe Payers Index and Corrupcion Percepcions Index. http:// www: transparency. de/documents
6. Transparency International. Releases the Year 2000 Corruption Perceptions Index. http://www. transparency.de/documents/cpi/2000.
7. World Bank: Hungary. On the Road to the EU. Washington. 1999.
8. World Bank: Helping Countries Combat Corruption. Washington. 2000. (a)
9. World Bank: Anticorruption in Transition. Washington. 2000. (b).
10. 2000. évi XXXVII. törvény a külföldi személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyezmény kihirdetéséről. Magyar Közlöny. 2000. 51.sz.

Frissítve: 2001-03-06 13:04
© Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Célkitűzés • Impresszum • Felhasználói jogok