|
A kormány határozata
a korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról
1023/2001. (III. 14.) Korm. h.
A Kormány a programjában foglaltakat érvényesítve
figyelemmel
a társadalom elvárásaira és szem előtt tartva a nemzetközi
kötelezettségvállalásokat - így különösen az Egyesült Nemzetek
Szervezetének
az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak a
korrupció visszaszorításáról szóló dokumentumaiban megfogalmazott
elveket és ajánlásokat - határozott intézkedéseket kíván tenni
a gazdasági és társadalmi élet korrupcióval szembeni védelme
illetve a korrupciós jelenségek minél hatékonyabb büntetőjogi
eszközökkel történő üldözése érdekében.
A Kormány számot vetve a korrupciót megkönnyítő körülményekkel
így különösen a korábbi időszakokban bekövetkezett visszaélések
tapasztalataival
előidéző okaival
ma is érzékelhető társadalmi
hatásaival és egyes továbbélő jelenségeivel
világos
a magyar
polgárok elvárásait tükröző intézkedésekkel arra törekszik
hogy minél átláthatóbb
számonkérhetőbb legyen mind a gazdasági
mind az állami
mind pedig a közvéleményt formáló tényezők
működése.
A Kormány e célok érdekében - az eddig megtett
határozott
lépéseken és erőfeszítéseken túlmenően - a következő teendőket
határozza meg:
I. Általános jogi környezet
1. A közhatalmi feladatokat ellátó
valamint a közvagyonnal
való gazdálkodás körében a kívülálló szervezetek
személyek
támogatására elkülönített összegek elosztásában
a vagyontárgyak
illetve ezek használati jogának elidegenítésében
a kizárólagos
jogosítványok (koncesszió) átengedésében
a közpénzből történő
beszerzésben döntésre hivatott személyek gazdasági érdekeltsége
nem befolyásolhatja a hivatali döntések meghozatalát.
Hatáskörüknek megfelelően az érintett tárcák vizsgálják meg
a fenti személyi körre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
A vizsgálatnak ki kell terjednie az önkormányzatok gazdálkodására
és hatósági tevékenységére is.
A vizsgálat eredményét követően - a már folyamatban lévő
jogszabály-módosítások előkészítésére is figyelemmel
illetve
azokhoz kapcsolódóan - elő kell készíteni és a Kormány elé
kell terjeszteni a szükséges jogszabály-módosítások tervezetét.
- Felelős:
- igazságügy-miniszter
belügyminiszter
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
gazdasági miniszter
honvédelmi miniszter
környezetvédelmi miniszter
közlekedési és vízügyi miniszter
pénzügyminiszter
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Gazdasági Versenyhivatal elnöke
- Határidő:
- a vizsgálat elvégzésére: 2001. március
31.
a tervezetek Kormány elé terjesztésére: 2001. május 31.
2. A Kormány nem tartja kívánatosnak
hogy a pártok működéséhez
bizonytalan eredetű támogatások kapcsolódjanak. A jelenleginél
hatékonyabban kell ellenőrizni a pártok vagyonának és anyagi
támogatásának forrásait. Meg kell teremteni a hatékonyabb
ellenőrzés törvényi feltételeit. Indokolt megszüntetni a pártok
gazdálkodásának az általánostól eltérő rendjét. Meg kell vizsgálni
olyan megoldás lehetőségét
melynek eredményeként a pártok
érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok közbeszerzési
eljárásokban nem vehetnének részt. Összhangba kell hozni a
számviteli szabályokat és a pártok gazdálkodására vonatkozó
rendelkezéseket. Az előkészítő munka során meg kell vizsgálni
az olyan megoldás lehetőségét
amely szerint kizárólag a központi
költségvetésbol kapnának a pártok támogatást
természetes
személyek és más jogi személyek részéről nem érkezhetne támogatás.
Mindezek érdekében felül kell vizsgálni a pártok működéséről
és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII törvényt
és a Kormány
elé kell terjeszteni a szükséges jogszabály-módosítás tervezetét.
- Felelős:
- igazságügy-miniszter
pénzügyminiszter
- Határidő:
- a vizsgálat elvégzésére: 2001. március
31.
a tervezetek Kormány elé terjesztésére: 2001. május 31.
3. A korrupció veszélyének leginkább kitett közhatalmi
tevékenységet végző személyek esetében alapkövetelmény a kötelező
teljes körű
ellenőrizhető vagyonnyilatkozat megtétele és
a közhatalmi tevékenység végzésének időtartama alatti vagyongyarapodás
időszakonkénti ellenőrzésének lehetősége.
Ennek érdekében - figyelemmel a már folyamatban lévő jogszabály-módosítások
előkészítésére is - meg kell vizsgálni
hogy a vagyonnyilatkozat
tételére kötelezettek köre milyen irányban bővíthető
valamint
mely személyi körben indokolt a vagyonnyilatkozat nyilvános
jellege.
- Felelős:
- igazságügy-miniszter
az érintett miniszterek
- Határidő:
- a vizsgálat elvégzésére: 2001. március
31.
a tervezetek Kormány elé terjesztésére: 2001. május 31.
A Kormány támogatja azt a szándékot
hogy a megfelelő törvénymódosítás
eredményeként az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatainak
tartalmát a közvélemény megismerhesse.
4. Jobban áttekinthetővé kell tenni a jogszabályok előkészítésének
és megalkotásának folyamatát. A köz számára láthatóvá kell
tenni azokat a közhatalmi
társadalompolitikai
gazdasági
és más érdekeket
amelyek a jogszabályok megalkotása során
érvényesültek.
Ennek érdekében meg kell vizsgálni a jogszabály-előkészítés
egyeztetési mechanizmusának gyakorlati érvényesülését.
Olyan rendszer kialakítására kell törekedni - akár a hatályos
szabályozás keretei között
akár egy önálló lobbytörvény megalkotásával
-
amely biztosítja a jogszabályok előkészítéséért felelős
szervek
a jogalkotók
valamint a jogalkotás folyamatában
a szabályozás tárgya szerint érintett és érdekelt - regisztrálás
alapján közreműködő - szervezetek kapcsolatának áttekinthetőségét.
Egyidejűleg törekedni kell olyan rendszer kialakítására
amely biztosítja
hogy az Országgyűlés munkájában is áttekinthetővé
váljon a különböző érdekeknek a képviselők felé történő érvényesítésének
rendje.
- Felelős:
- igazságügy-miniszter
- Határidő:
- 2001. május 31.
5. Meg kell vizsgálni
hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának
alkotmányos alapelvére figyelemmel a jogszabályok szerint
üzleti (bank
értékpapír) titokként minősülő adatok köre szűkíthető-e
különösen a közvagyonnal való gazdálkodás területén. Indokolt
áttekinteni az üzleti titokra vonatkozó szabályokat
és azokat
összhangba kell hozni a közérdekű adatok nyilvánosságának
követelményével. A vizsgálat eredményéhez képest el kell készíteni
és a Kormány elé kell terjeszteni a szükséges jogszabály-módosítások
tervezetét.
- Felelős:
- igazságügy-miniszter
pénzügyminiszter
- Határidő:
- a vizsgálat elvégzésére: 2001. március
31.
a tervezetek Kormány elé terjesztésére: 2001. május 31.
6. A jogharmonizációs programban vállaltaknak megfelelően
sor kerül a közbeszerzési törvény módosítására. A közbeszerzési
törvény felülvizsgálata során a korrupció elleni küzdelem
szempontjából az alábbiakat kell szem előtt tartani:
a) meg kell vizsgálni a közbeszerzési eljárásokban
kötött szerződések teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatási
kötelezettség szabályait
valamint az alapeljárás eredményét
a költségvetés számára negatívan befolyásoló - indokolatlan
- szerződés-módosítások jogkövetkezményeit
és javaslatot
kell tenni az ezt érvényesítő szervezetre;
b) meg kell vizsgálni annak lehetőségét
hogy a közbeszerzési
törvény az adott jogszabálysértés súlyossága szerint differenciálja
a jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság alsó határát.
- Felelős:
- igazságügy-miniszter
- Határidő:
- a jogharmonizációs programnak megfelelően
7. A jövedéki eljárással
különösen a jövedéki termékek
forgalmazásával kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében
felül kell vizsgálni a jövedéki termékekre vonatkozó jogszabályokat.
Ennek keretében vizsgálni kell azt is
hogy indokolt-e fenntartani
olyan helyzetet
amelyben az adóköteles termékkör mellett
egyidejűleg létezik egy ugyanolyan használati értékkel bíró
azonban nem adóköteles
vagy nem azonos mértékkel
illetve
nem azonos módon adózó termékkör is.
A vizsgálat eredményéhez képest el kell készíteni és a Kormány
elé kell terjeszteni a szükséges jogszabály-módosítások tervezetét.
- Felelős:
- pénzügyminiszter
igazságügy-miniszter
- Határidő:
- a vizsgálat elvégzésére: 2001. március
31.
- a tervezetek Kormány elé terjesztésére:
2001. május 31.
II. A büntető jogszabályok módosítása
8. A Kormány - elismerve
hogy a közjogi tisztség
betöltésén alapuló és a büntetőeljárás megindítását akadályozó
mentesség az európai államok jogi szabályozásában bizonyos
kiemelt közhatalmi tevékenységet végzők jogállásának hagyományos
elemét képezi - indokoltnak tartja
hogy a mentelmi jog a
határozott időre megválasztott közhatalmi tevékenységet végző
személyek esetében - funkciójának megfelelően - csak a mandátum
idejére garantálja a sérthetetlenséget
és ne képezze végleges
akadályát a büntetőeljárásnak.
Ezért javaslatot kell tenni a Büntető Törvénykönyv büntethetőség
elévülésére vonatkozó rendelkezéseinek olyan módosítására
amely szerint a büntethetőség elévülésének határidejébe nem
számít be azon időtartam
amely alatt a büntetőeljárást közjogi
tisztség betöltésén alapuló mentelmi jog miatt nem lehetett
megindítani.
A javaslat előkészítésével egyidejűleg felül kell vizsgálni
a mentelmi jog tartalmára vonatkozó rendelkezéseket is az
eddig felmerült gyakorlati problémák megoldása érdekében.
9. Meg kell vizsgálni
hogy a foglalkozástól eltiltás
jelenlegi szabályai lehetőséget adnak-e a vesztegetés miatt
felelősségre vont elkövetők esetében végleges hatályú eltiltás
alkalmazására. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét
hogy
a foglalkozás gyakorlására méltatlanná válás (erkölcsi alkalmatlanság)
címén a korrupciós vagy a korrupciós jellegű bűncselekményeket
elkövető személyek foglalkozástól eltiltása a Btk. szerint
(adott esetben kötelezően is) alkalmazható legyen.
10. A szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények
miatt történő elítélés esetén lehetővé kell tenni annak a
vagyonnak az elkobzását
amelyet az elkövető a szervezett
bűnözéssel való kapcsolattartása idején szerzett meg.
A szabályozás kialakítása során az alábbi elveket kell figyelembe
venni:
a) A bűncselekmények elkövetésének bizonyítható
időtartama
illetve a szervezett bűnözéssel való kapcsolattartás
bizonyítható időtartama alatt szerzett
és adókötelezettség
szempontjából eltitkolt vagyon esetében a hatóság vélelmezhesse
a gazdagodás jogellenességét;
b) Az eljárás alá vont személynek a gazdagodás törvényes
eredetének igazolásával módja legyen e vélelem megdöntésére.
c) Az a)-b) pontok szerinti elvek érvényesítése
érdekében meg kell teremteni a Nyugat-Európában ismert pénzügyi
háttérnyomozás hazai alkalmazásának jogszabályi lehetőségét.
11. Felül kell vizsgálni a Btk. XV. fejezetének VII.
és VIII. Címét az alábbi szempontok szerint:
a) Szigorítani kell a vesztegetés miatt kiszabható
büntetési tételeket.
b) A passzív vesztegetővel szembeni hatékonyabb
fellépés érdekében olyan jogi szabályozást kell kialakítani
amely az aktív vesztegető számára büntethetőséget megszüntető
okként biztosítja
ha a cselekményt - mielőtt az a hatóság
tudomására jutott volna - a hatóság előtt felfedi
és lehetővé
teszi a megvesztegetett személy kilétének megállapítását.
Ehhez képest kell átalakítani a tanúzás alóli mentesség
eljárási jogi lehetőségének szabályozását.
12. Meg kell teremteni a korrupciós ügyről tudomást
szerző
ám feljelentési kötelezettségének eleget nem tévő
hivatalos személy büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét.
13. Az ENSZ
az Európa Tanács
az OECD
valamint az
Európai Unió dokumentumaiban foglaltakkal összhangban
különösen
az uniós jogharmonizációs elvárások
valamint hatályos nemzetközi
kötelezettségek teljesítése érdekében meg kell teremteni a
jogi személlyel szembeni visszatartó erejű szankció hatékony
alkalmazásának lehetőségét. Ennek keretében:
a) Nemzetközi összehasonlító vizsgálatot kell végezni
a jogi személyek (gazdálkodó szervezetek) büntetőjogi szankcionálásának
külföldi tapasztalatairól.
b) Vizsgálni kell azokat az esetköröket
amelyek
megléte esetén a jogi személyt
illetve a vezető tisztségviselőit
represszív jellegű joghátránnyal lehet sújtani.
c) Vizsgálni kell
hogy e cél a polgári jogi
a
közigazgatási jogi vagy a büntetőjogi szabályozás útján
valósítható-e meg a leghatékonyabban.
d) Vizsgálni kell azt is
hogy a kitűzött cél a
leghatékonyabb módon
a magyar belső jogi hagyományokra
és alkotmányjogi követelményekre figyelemmel a hatályos
törvények módosítása vagy önálló törvény megalkotása révén
valósítható-e meg.
A vizsgálat eredményének megfelelően el kell készíteni és
a Kormány elé kell terjeszteni a szükséges jogszabályok tervezetét.
14. A korrupciós
illetve a korrupciós jellegű bűncselekményekkel
szembeni összehangolt
a jelenleginél hatékonyabb fellépés
érdekében az ilyen ügyek felderítését és nyomozását szervezetileg
koncentráltan célszerű lefolytatni. Vizsgálni kell ennek lehetőségét
amelynek eredményeként elő kell készíteni és a Kormány elé
kell terjeszteni a szükségessé váló jogszabály-módosítások
tervezetét.
- Felelős:
- II/8-14. pontok vonatkozásában az
igazságügy-miniszter
- Határidő:
- a vizsgálat elvégzésére: 2001. április
30.
a tervezet Kormány elé terjesztésére: 2001. július 30.
III. Jogalkotást nem igénylő intézkedések
15. A Kormány kiemelt figyelmet fordít a szervezett
bűnözés
a szervezett gazdasági bűnözés
illetve a korrupció
elleni küzdelemről történő hiteles
etikus és felelősségteljes
tájékoztatásra.
Az állami szerveknek a nemzetbiztonsági
bűnüldözési és igazságszolgáltatási
érdekeket
valamint a személyhez fűződő jogokat tiszteletben
tartva a nemzeti hírügynökséget és a médiát rendszeresen és
az adott ügy elintézését végigkísérve hitelesen kell tájékoztatniuk.
- Felelős:
- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat
irányító tárca nélküli miniszter
belügyminiszter
pénzügyminiszter
- Határidő:
- folyamatos
16. A korrupcióval szembeni hatékonyabb fellépés érdekében
olyan intézkedési tervek kidolgozásáról kell gondoskodni
amelyek a közhatalmi
hatósági jogosítványokat gyakorló szervek
s azok foglalkoztatottjai tevékenységének fokozottabb ellenőrzésére
és - bűnmegelőzési megfontolásból - az e szerveknél foglalkoztatottak
képzésére
oktatására egyaránt kiterjednek. Ennek során a
következő elvekre kell figyelemmel lenni:
a) Fontos szerepet kell tulajdonítani a döntések
átláthatóságának
nyomon követhetőségének. Ennek érdekében
elsosorban olyan belső ellenőrzési mechanizmus kialakítására
kell törekedni
amelyben a közhatalmi
hatósági döntések
és e döntések okai nyilvánvalóvá és számonkérhetővé válhatnak
az ellenőrzést végzők számára.
b) A közhatalmi
hatósági döntésekhez kapcsolódó
korrupció kockázatának csökkentése érdekében - a vonatkozó
jogszabályok követelményeit is szem előtt tartva - a korrupciónak
különösen kitett közhatalmi
hatósági döntések területén
azok kollektív előkészítését
meghozatalát előíró szabályok
kidolgozására kell törekedni.
c) Az intézkedési terveknek a korrupciónak kitett
közhatalmi
hatósági döntések előkészítésében
meghozatalában
résztvevők képzésére is hangsúlyt kell helyeznie
annak
érdekében
hogy a képzésben résztvevők számára nyilvánvalóvá
váljék a korrupció természete
lehetséges okai és következményei.
Az adott szakterület helyi sajátosságaira figyelemmel kell
meghatározni a tananyag
a képzés tematikáját
formáját
szervezeti kereteit.
d) A korrupcióval szembeni fellépéssel hivatásszerűen
foglalkozó személyek szervezett külföldi tanulmányutak
képzések keretében történő ismeretszerezése érdekében az
érintett szerveknek célirányosan kell kihasználniuk az Európai
Unió által biztosított támogatási formákat
a nemzetközi
együttműködés keretében már meglévő lehetőségeket
illetve
törekedni kell a nemzetközi együttműködés bővítésére.
e) A korrupciónak fokozottan kitett döntések átláthatósága
nyomon követhetősége érdekében lehetővé kell tenni
hogy
az ilyen döntésekről
azok előkészítésének
meghozatalának
folyamatáról
az abban résztvevők köréről
illetve az ilyen
döntések okairól a közvélemény reális képet alkothasson.
Ezért az intézkedési tervekben az érintett szervezetek kommunikációs
tevékenységére
e szervezeteknek a médiával való kommunikációs
kapcsolatára - ezen belül a tényszerű tájékoztatás sajtó
számára dokumentálható alapjainak biztosítására - különös
hangsúlyt kell helyezni.
- Felelős:
- a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
elnöke
a miniszterek bevonásával
- Határidő:
- 2001. április 30.
17. A korrupcióval szembeni magatartásformák kialakításának
elősegítése érdekében az állami oktatás területén a kerettantervek
alapján
illetve az azokban szereplő tantervi modulokhoz és
tantárgyakhoz - így különösen az "Állampolgári és társadalmi
ismeretek" és "Emberismeret és etika" tantárgyakhoz igazodva
oktatási programokat kell kidolgozni.
Indokolt
hogy a kerettantervek alapján kidolgozott iskolai
tantervek részévé váljék a korrupció megelőzését
így különösen
a korrupció kockázatának felismerését
annak elhárítását
elkerülését szolgáló
valamint a hazai jogi szabályozásra
vonatkozó alapvető ismeretek oktatása.
- Felelős:
- oktatási miniszter
- Határidő:
- folyamatos
18. Biztosítani kell a korrupció elleni fellépésre
köteles hatóságok és a korrupció elleni küzdelmet segíteni
kész polgárok együttműködésének - a jelenleginél hatékonyabb
- lehetőségeit. Ennek érdekében meg kell teremteni annak feltételeit
hogy a polgárok az ilyen ügyekben eljárni jogosult hatóságokhoz
internetes kapcsolaton keresztül is bejelentést tehessenek
azokkal konzultációt folytathassanak. A polgárokkal való együttműködés
megkönnyítése érdekében a kapcsolattartás további technikai
lehetőségeit is meg kell vizsgálni.
- Felelős:
- belügyminiszter
- Határidő:
- 2001. április 30.
19. A bűnügyi statisztikában jelenleg szereplő korrupciós
bűncselekmények körében indokolt az olyan bűncselekmények
illetve azok bizonyos eseteinek számbavétele is
amelyek elkövetésében
a korrupció is szerepet játszott. Ilyennek tekinthetők különösen
a választás (a népszavazás
a népi kezdeményezés) rendje elleni
bűncselekmény
a hivatali visszaélés és a bűnpártolás
illetve
ezek egyes esetei. Ennek megfelelően kell átalakítani a bűnügyi
statisztikai adatszolgáltatás
adatgyűjtés rendszerét.
- Felelős:
- belügyminiszter
igazságügy-miniszter
a Központi Statisztikai Hivatal elnöke
- Határidő:
- a szabályozás kidolgozására: 2001.
április 30.
a bevezetésre: 2002. január 1.
20. A Kormány a korrupcióellenes kormányzati stratégia
érvényesülésének előmozdítása
a közvélemény- és más kutatások
eredményeinek figyelemmel kísérése
elemzése és ennek alapján
a szükséges kormányzati döntések előkészítése végett korrupcióellenes
testület felállítását tartja indokoltnak.
A testület tagjait az igazságügy-miniszter
a belügyminiszter
és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyetértésben
kéri fel.
- Felelős:
- igazságügy-miniszter
belügyminiszter
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
- Határidő:
- 2001. április 15.
IV.
21. A Kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít annak
hogy a költségvetési területen gazdálkodó
illetve állami
többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek tevékenysége
vonatkozásában a könyvvizsgálati
vagyonértékelői
pénzügyi
tanácsadói szolgáltatásokat végzők a feladataikat a költségvetés
érdekeit szem előtt tartva lássák el.
E cél érdekében meg kell vizsgálni
hogy a jelenlegi helyzethez
képest milyen - akár szervezeti
akár szabályozási - változtatásokat
kell végrehajtani. Vizsgálni kell különösen azt
hogy milyen
módon lehet kiküszöbölni az információkoncentráció kockázatát
és hogy az említett szakterületekre vonatkozó szabályozás
mennyiben felel meg a nemzetközileg elfogadott normáknak és
gyakorlatnak.
A Kormány felkéri az Állami Számvevőszék elnökét és a Magyar
Könyvvizsgálói Kamarát
hogy e vizsgálatban működjön közre.
- Felelős:
- pénzügyminiszter
- Határidő:
- 2001. április 30.
22. Felül kell vizsgálni az adórendszert annak érdekében
hogy szűküljön a tisztázatlan eredetű pénzeszközök felhalmozódásának
illetve korrupciós célú felhasználásának lehetősége. A vizsgálat
eredményéhez képest el kell készíteni és a Kormány elé kell
terjeszteni a szükséges jogszabály-módosítások tervezetét.
- Felelős:
- pénzügyminiszter
- Határidő:
- a vizsgálat elvégzésére: 2001. április
30.
a tervezet Kormány elé terjesztésére: 2001. június 30.
23. A Kormány fontosnak tartja
hogy a hiteles tájékoztatás
és a terheltet megillető ártatlanság vélelmének oltalma érdekében
a korrupciós
illetve a korrupciós jellegű bűncselekmények
elkövetése miatt hozott bírósági ügydöntő határozatok tartalma
a közvélemény számára megismerhető legyen.
Ennek érdekében a Kormány olyan tájékoztatást tart célszerűnek
amely összefoglalóan ismerteti a bírósági határozat tartalmát.
A bírósági határozat tartalmát összefoglaló anyagnak indokolt
kiterjednie az érintett megnevezésére
a terhére rótt bűncselekmény
illetve felmentés esetében a vád tárgyává tett bűncselekmény
jogi minősítésére
az érintettel szemben alkalmazott jogkövetkezményekre;
célszerű
ha a tájékoztatás emellett kiterjed a bírósági határozat
indokolásában megállapított történeti tényállás lényegének
a jogi minősítés indokolásának
valamint a büntetéskiszabás
szempontjából releváns körülményeknek a bemutatására.
A Kormány felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot
hogy a bírósági szóvivők útján segítse elő a közvéleménynek
a - fenti szempontokat is kielégítő - tájékoztatását.
24. A Kormány felkéri az Országos Igazságszolgáltatási
Tanácsot
hogy a kormányhatározat 1.
3. és 19. pontjában
meghatározott jogszabály módosítások tervezetének kidolgozásában
működjön közre
továbbá tevékenységi körében segítse elő a
korrupcióellenes stratégia feladatainak végrehajtását.
25. A Kormány felkéri a legfőbb ügyészt
hogy működjön
közre a kormány-határozat 1.
3.
7.
14.
15.
16.
18. és
19. pontjában meghatározott feladatok végrehajtásában.
26. A Kormány felkéri az érintett szakmai szervezeteket
hogy - a kormány-határozat 16. pontjához kapcsolódóan - a
korrupció veszélyének kitett foglalkozási ágak
tevékenységi
ágazatok körében a szakma gyakorlására vonatkozó
az alapvető
etikai elvárásokat érvényesítő olyan magatartási kódexeket
dolgozzanak ki
amelyek képesek a jogszabály
illetve a jogalkalmazói
gyakorlat által nem befolyásolható életviszonyokban is érvényesíteni
ezen a téren a társadalom elvárásait.
27. A határozatban foglalt feladatok teljesítéséről
az érintett tárcák a hatáskörüknek megfelelően gondoskodnak.
A feladatok teljesítésének koordinálását az igazságügy-miniszter
látja el. A Kormány felhívja az igazságügy-minisztert
hogy
ennek keretében kísérje figyelemmel a feladatok végrehajtását
a határidők betartását
kezdeményezze az érintett tárcáknál
a jogszabály-módosítások előterjesztését.
Orbán Viktor miniszterelnök
s. k.
|
