Elégedett
siófokiak
(1996-2000)
Magyar
Nemzet
2001. 01. 09.
Első alkalommal 1996-ban
a Bokros-csomagot követően végeztetett
közvélemény-kutatást Siófokon a helyi önkormányzat
most
hogy éppen
tízéves a város köztestülete
újfent úgy döntöttek a képviselők:
megszondáztatják a közvéleményt a Magyar Gallup Intézettel.
Tükörbe nézett az önkormányzat és a polgármesteri hivatal
ám mint
Balázs Árpád
a város fideszes polgármestere lapunknak elmondta
a "Gallup-tükör" azért is hasznos
mert abból Siófok közép-
és hosszú távú fejlesztési terveinek kidolgozásához is ötleteket
kapnak.
A múlt év októberében lefolytatott közvélemény-kutatás során -
reprezentatív mintavétellel - 402 felnőttkorút kérdeztek meg.
Elsőként arra voltak kíváncsiak
hogy miként ítélik meg a siófokiak
az ország és városuk helyzetét. Az üdülőváros polgárainak egyharmada
szerint nem mennek jól az ország dolgai
17 százalékuk szerint jól
mennek
a többség viszont közepesnek ítélte a mai helyzetet. Megjegyezzük:
a Bokros-csomag idején a siófokiaknak 62 százaléka vélekedett úgy
hogy rosszul áll az ország szénája
és mindössze három százalékuk
válaszolta azt
hogy jól mennek a dolgok.
Szűkebb pátriájuk helyzetét jóval kedvezőbben ítélik meg a siófokiak:
44 százalékuk úgy tapasztalja
hogy helyben jól mennek a dolgok
és csak 17 százalékuk tűnik elégedetlennek. A megkérdezettek 39
százaléka közepes osztályzatot adott erre a kérdésre. Összehasonlítva
az 1996-os vizsgálattal
amikor is a mostani 44-gyel szemben a megkérdezetteknek
mindössze 28 százaléka válaszolt úgy
hogy jól mennek a városban
a dolgok
az önkormányzat jó érzéssel nyugtázhatja: Siófok mind
inkább az elégedett polgárok városává válik.
Feltehetően ezzel hozható összefüggésbe az a vizsgálati adat is
amely szerint a siófokiak 76 százalékának fejében meg sem fordult
hogy elköltözzék az üdülővárosból.
Az itt élők leginkább a vásárlási lehetőségekkel
Siófok megközelíthetőségével
az iskolai oktatás színvonalával és a közterületek hangulatával
elégedettek
legkevésbé pedig a szociális ellátással
a város közbiztonságával
és - az üdülési szezont kivéve - a munkalehetőségekkel. Ezért is
gondolják úgy a megkérdezettek
hogy az önkormányzat első és legfontosabb
megoldandó feladata a munkahelyteremtés
második teendőként az egészségügyi
ellátás további javítását szorgalmazzák
harmadikként pedig a közbiztonság
szavatolását említették. (Megjegyezzük: 1996-ban a siófokiak a legnagyobb
gondként a romló közbiztonságot említették.)
Mire költsön az önkormányzat? - tették fel a kérdést a közvélemény-kutatók.
A legtöbb válaszoló szerint további munkahelyek teremtésére kellene
több pénz
az egészségügyi és oktatási kiadásokat is növelnie kellene
az önkormányzatnak
és több pénzt kellett volna tartalékolnia egy
városi tanuszoda építésére is. Az önkormányzat szándékával ellentétben
a városlakók tíz százaléka nem helyesli a gyógyvíz-hasznosításra
vonatkozó terveket.
Az önkormányzat munkájával a siófoki polgárok túlnyomó hányada
elégedett. Úgy látják: a képviselő-testület ismeri a város gondjait
problémáit. A megkérdezettek 57 százaléka elégedett az önkormányzat
gazdálkodásával
az egytől ötig terjedő skálán pedig a polgármesteri
hivatal négyes osztályzatot kapott. Az üdülőváros lakói úgy tapasztalják:
a hivatal munkatársai udvariasak
segítőkészek
az ügyintézés gyorsasága
hatékonysága viszont hagy még kívánnivalót maga után. Ez utóbbira
négyesnél kissé rosszabb osztályzatot adtak a siófokiak.
A város polgármesterét
Balázs Árpádot a válaszadók 94 százaléka
név szerint ismeri
és 82 százalékuk tudja
hogy az önkormányzat
első embere a Fidesz tagja. Siófok köztestülei üléseit nem jellemzik
a politikai csatározások
így feltehetően ennek is tulajdonítható
hogy a képviselők párt szerinti összetételére vonatkozó válaszok
bizonytalanságokat tükröztek. A városlakók 46 százaléka tudja
hogy
a város képviselő-testületében a Fidesz tagjai vannak többségben
és csak tíz százalékuk vélte úgy
hogy az MSZP-sek lennének többen.
Kapcsolódó oldal:
Siófok
1996
|
