[A legfrissebb Kaposvári eredmények elemzését itt találják]

Bárki tud mondani olyan magyar városokat, ahol szívesen élne és mindenki tud mondani olyanokat is, ahova nem szívesen költözne. Vajon mitől van ez így? Mitől jobb, lakhatóbb az egyik város, mint a másik?

A település-statisztika kimutatásai csak részben adnak választ erre a kérdésre. A csatornázott háztartások aránya, vagy az ezer lakosra jutó osztálytermek száma persze fontos mutatók, de nem adnak számot azokról a részletekben, a miliőben rejlő, valamint viselkedési és mentalitásbeli különbségről, amelyek egy kellemes, lakható város és egy kevésbé vonzó település között van.

Ezeket a különbséget első közelítésben talán úgy foglalhatjuk össze, hogy az egyik város talán előrébb jár a polgárosultságban, míg egy másik – kevésbé vonzó – város kevésbé polgárosult.

Ha azonban csak ennyit mondanánk, nem mondanánk semmit. Azzal hogy találtunk egy megfelelőnek látszó szót ("polgárosultság") a továbbra is homályos és nehezen megfogható különbség megnevezésére, nem jutottunk semmivel sem közelebb a probléma gyökeréhez. Az igazi probléma továbbra is megmarad, csak egy kicsit átfogalmazva: mit jelent az, hogy az egyik város polgárosultabb, mint a másik?

A Gallup által kidolgozott kutatás és kérdőív alapvetően erre a kérdésre kíván választ találni. A Magyar Nemzettel közösen a Gallup olyan vizsgálatokat végez folyamatosan a magyar városokban, amelyek a városok polgárságának véleményét kívánják feltárni városi élet problémáiról és örömeiről, a város otthonosságáról, "lakhatóságáról".

Ezen sorozat második állomásaként a Gallup 1998. április 20. és 22. között 500-500 kaposvári és keszthelyi polgárt kérdezett meg az említett témákban.

A sorozat első állomásaként ez év március elején csaknem tucatnyi magyar városban végzett a Gallup előkészítő vizsgálatot, amelynek eredményeit a Nemzetben közzé is tettük.

A jelen írásban a Kaposvári eredményeket ismertetjük elsősorban. A Keszthelyi adatokra egy későbbi alkalommal térünk vissza részletesen. Azonban ahol érdekes lehet a két egymáshoz földrajzilag közel eső város összehasonlítása, ott ezt megtesszük.

Nos, a kaposváriak alapvetően jól érzik magukat városukban. Több, mint háromnegyedük (78 százalék) nem gondolt arra, hogy másik településen szeretne élni és mindössze 20 százalék gondolt erre már (2 százalék nem válaszolt a kérdésre). Keszthelyen pontosan ugyanezek az arányok alakultak ki.

Ezáltal a most vizsgálat két városban az eddig mért tizenkét város közül – Hévíz, Sopron és Székesfehérvár után – a negyedik legkisebb az elvándorlási szándék.

Figyelmet érdemel, hogy valamennyi említett város – de a sorban közvetlenül utánuk következő Pápa is – a Dunántúlon található. Úgy tűnik, hogy a dunántúli városokat otthonosabbnak, lakhatóbbnak, marasztalóbbnak érzik polgáraik, mint a Dunától keletre levő városokat, ahol a Dunántúli városokhoz képest észlelhetően többen gondoltak már arra, hogy máshol szeretnének élni.

A kaposváriak alapvetően elégedettek a városi önkormányzat munkájával is. Márciusban egy, az iskolai osztályzatokhoz hasonló ötfokú skálán a kaposváriak 56 százaléka adott négyes vagy ötös osztályzatot arra, hogy mennyire elégedett általában az önkormányzat tevékenységével. Most – egy másik, kifejezetten a Polgármesteri Hivatalra vonatkozó kérdésre – a város lakóinak 78 százaléka azt mondta, hogy összességében inkább kedvező a véleménye a Polgármesteri Hivatal munkájáról. Kedvezőtlen véleményt csak 15 százalék fogalmazott meg (7 százalék nem válaszolt a kérdésre).

A kaposvári polgárok 72 százaléka inkább elégedett volt azzal, ahogy a városi önkormányzat gazdálkodik, ahogy az önkormányzat a város pénzével sáfárkodik. Az elégedetlenek aránya mindössze 20 százalék, a kérdésre nem válaszolóké pedig 8 százalék volt Kaposváron. Keszthelyen ezzel szemben csak 32 százalék volt az elégedettek és 54 százalék az elégedetlenek aránya.

Az amerikai függetlenségi háború, azaz a tizennyolcadik század vége óta a polgári demokráciájának egyik alapelve, hogy az adófizetéshez jogok is kapcsolódnak: aki adót fizet, annak joga van beleszólni a közügyekbe.

Ezért alapvető jelentőségű, hogy az egyes városokban mit válaszolnak a polgárok a következő kérdésre: "A város lakosai által befizetett helyi adók felhasználása az Ön személyes véleménye szerint hatékonyan szolgálja, vagy nem szolgálja elég hatékonyan a város fejlesztését?"

Kaposváron a polgárság csaknem kétharmada (63 százaléka) szerint a polgárok által befizetett helyi adók hatékonyan szolgálják a város fejlesztését. Ezzel ellentétesen csak 20 százalék vélekedett. A többiek (17 százalék) nem vállalkoztak arra, hogy ezt a kérdést megítéljék.

Keszthelyen ellenben a polgárság abszolút többsége (54 százaléka) úgy véli, hogy befizetett adóik nem szolgálják elég hatékonyan a város fejlődését. Azok aránya, akik szerint adóikat hatékonyan használják fel a város fejlesztésére, Keszthelyen mindössze 25 százalék. A kérdést a keszthelyiek 21 százaléka nem tudta, vagy nem akarta megválaszolni.

A kaposvári városi aljegyző ellen nemrégiben korrupciós vádakkal eljárást kezdeményezett a Központi Bűnüldözési Igazgatóság. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a kaposvári polgárokat, hogy szerintük Kaposváron nagyobb arányú-e a korrupció, mint más hasonló városokban? A kaposváriak 55 százaléka szerint városukban a korrupció ugyanolyan arányú, mint más hasonló városokban, 16 százalék szerint kisebb arányú a korrupció, mint máshol. Tíz kaposvári közül csak egy (11 százalék) vélte mindössze úgy, hogy Kaposváron nagyobb korrupció uralkodik, mint más városokban.

Megkérdeztük a kaposváriakat arról is, hogy mit tartanak városuk legnagyobb gondjának, problémájának. A "nyitott" formában – tehát előre megadott válaszlehetőségek nélkül – feltett kérdésre a legtöbben a munkanélküliséget említették, annak ellenére, hogy Kaposváron lényegesen alacsonyabb a munkanélküliség, mint az országos átlag.

Ezen nincs okunk csodálkozni, hiszen az emberek nem élnek egyszerre több helyen. Nincs alkalmuk megtapasztalni, mi a különbség a 16-17 százalékos és a 6-7 százalékos munkanélküliség között. A kaposváriak számára még az ottani 6-7 százalék is túl magas; és ha ők így érzik, akkor ezt el kell fogadni. Nem valószínű, hogy megnyugtatná őket az a válasz, hogy máshol még magasabb a munkanélküliség.

A problémák rangsorában a második helyen a közlekedés, az úthálózat problémáit említették a kaposvári polgárok. Ezt az említések gyakorisági sorában a köztisztaság és a lakáshelyzet követte. A közbiztonsággal kapcsolatos problémák az ötödik helyen szerepeltek. A problémák "toplistáját" a mellékelt ábrán követhetjük nyomon.

Minden város egy olyan bonyolult szerkezet, gépezet, amelynek feladata, hogy biztosítsa a benne élők létfeltételeit. Kíváncsiak voltunk tehát arra is, hogy a kaposváriak mennyire elégedettek ezen "gépezet" egyes "alkatrészeivel", tehát megkérdeztük őket, hogy mennyire elégedettek a város meghatározott "szolgáltatásaival", mint amilyen például az egészségügyi ellátás, a közlekedés vagy a közbiztonság.

A hét dombra épült dél-dunántúli város lakói meglehetősen elégedettnek bizonyultak egymással is. A kaposváriak 61 százaléka azt mondta, hogy "elégedett" a városában lakó többi emberrel. Például Szolnokon csak 53 százalék, Keszthelyen pedig 54 százalék mondta ugyanezt.

Kaposvár az a város Magyarországon, ahol a polgárok már ma is mindennap érzékelhetik hétköznapi életük során az amerikai hadsereg jelenlétét. Az amerikai szenátus döntését követő napokban talán nem érdektelen megismerni azt a tényt, hogy a kaposvári polgárok 70 százaléka az amerikai katonák jelenléte a városban "inkább jónak" tartja és csak 16 százalék azok aránya, akik ezt "inkább rossznak" tartják (14 százalék nem vállalkozott arra, hogy megítélje ezt a kérdést).

Egy város lakhatóságának fontos kelléke az is, hogy vannak-e a városban jó éttermek, hangulatos cukrászdák, kávézók, jó színvonalú iskolák, kellemes lakókörnyezetek, jól menő vállalkozások, sikeres, népszerű emberek. Ezekkel kapcsolatban is megkérdeztük a kaposváriakat, arra kérve őket, mondják meg: szerintük melyik a legjobb iskola, étterem, cukrászda, kávézó, városukban, melyik a legjobban menő cég, melyik a legkellemesebb környék, illetve városrész, továbbá ki a legnépszerűbb helybéli ember.

A válaszok alapján összeállított "toplistákat" a mellékelt táblázatokban követhetjük nyomon