1998. október 27.

Győr: fejlődő nagyváros a Bécs-Budapest tengely mentén

A Magyar Nemzet és a Magyar Gallup Intézet város-sorozata arra keresi a választ, hogy mennyire érzi magát otthon a magyar polgárság azokban a városokban, ahol él.

Ezen sorozat legutóbbi állomásaként a Gallup 1998. október 20 és 24. között 519 véletlenszerűen kiválasztott győri lakost kérdezett meg otthonában az említett témákban. A megkérdezettek összetétele a nemek aránya és az életkori csoportok szerint pontosan reprezentálta Győr városa teljes felnőtt lakosságának összetételét.

elvandorlas.gif (17679 bytes)A győrieknek 14 százaléka gondolkodott már azon, hogy elköltözzön a Vizek Városából. Ez az arány megfelel a Dunántúli városokban az idei év során mért átlagnak. Veszprémben, Kerszthelyen és Kaposvárott a polgárok egyötöde fontolgatta elköltözését a városból, Székesfehérváron vagy Hévízen a Győrihez nagyon hasonló arányokat találtunk, az osztrák határ melletti Sopronból viszont a polgároknak csak 8 százaléka szeretetne elköltözni.

A nem-dunántúli városok lakosai a dunántúliaknál sokkalta nagyobb arányban fontolgatják elköltözésüket. A szolnokiaknak 41 százaléka, a miskolciaknak 36 százaléka, a karcagiaknak 32 százaléka, a makóiaknak 27 százaléka, a kiskunfélegyházaiaknak 23 százaléka fontolgatta elköltözését a városából.

Győr hagyományosan – már a dualizmus idejétől fogva – jelentős iparral rendelkezett. A szocializmus időszaka alatt a nyugati határ "túlzott közelsége" ugyan nagyobb részt távol tartotta a várostól a stratégiai jelentőségű "szocialista nagyberuházásokat", de a város iparának fejlődését ez nem vetette döntő mértékben vissza. Az utóbbi tíz évben a város gazdasága – kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően – igencsak nekilendült. Az ipar és a gazdaság fejlődésével párhuzamosan a város lakossága jelentősen felduzzadt.

Ennek eredményeképpen a győri polgároknak – saját bevallásuk szerint – csak egyharmada számít "tősgyökeresnek" a városban. Ehhez az arányhoz képest meglehetősen alacsonynak mondható az elvándorolni szándékozók aránya. Ez arra utal, hogy a győriek alapvetően elégedettek a városukkal.

Ezt a megállapítást a számok is alátámasztják.

A győriek 60 százaléka úgy gondolja, hogy a városban alapvetően "jól mennek a dolgok". Azok aránya, akik szerint a városban nem mennek igazán jól a dolgok, mindössze 9 százalék (a többek semleges véleményt tükröző válaszokat adtak).

Összehasonlításul jegyezzük meg, hogy a közvetlenül Győr előtt vizsgált városban, Szolnokon az ottaniaknak csak 12 százaléka gondolta úgy, hogy valamennyire is „jól mennek a dolgok” a városában. Hasonló kérdésre Kaposváron 39 százalék, Veszprémben 40 százalék, Székesfehérváron és Pápán pedig 42-42 százalék monda azt, hogy "jól mennek a dolgok". A győri arányok tehát kifejezetten magas elégedettségi szintet jeleznek.

A győri önkormányzat tevékenységével a győri polgároknak 13 százaléka volt "nagyon elégedett" és további 50 százalékuk "inkább elégedett" volt. A kifejezetten elégedetlenek aránya mindössze 10 százalék volt Győrött. nagygond.gif (16080 bytes)

Ismét csak érdemes Szolnokkal – mint egy másik típusú lakossági vélekedés és látásmód tipikus megnyilvánulásával – összevetni a Győrben tapasztaltakat. Szolnokon ugyanis – a győri 63 százalékkal szemben – az ottani polgároknak csak 28 százaléka volt elégedett az önkormányzatával, 31 százalékuk viszont kifejezetten elégedetlennek bizonyult.

Az alapvető elégedettség ellenére azért természetesen Győrben is vannak gondok. A győriek számára a legnagyobb problémát a városon belüli közlekedés gondjai okozzák: a több, mint ötszáz megkérdezett közül 146-an említették ezt spontán módon, a gondokat firtató kérdésünkre. Komoly problémának érzékelik a Győriek ezen kívül még a közbiztonság helyzetét (134 említés), az utak állapotát (119 említés) és a rossz lakáshelyzetet (97 említés).

A város által nyújtott "szolgáltatások" közül a Győriek a legelégedettebbek az oktatás színvonalával. Ezzel a vizsgált dunántúli nagyvárosok lakói közül csak a veszprémiek elégedettebbek a győrieknél. Az egészségügyi ellátás színvonalával ugyanakkor az eddig "aditált" dunántúli városok közül a győriek a leginkább elégedetlenebbek.

Ezt a megítélést tükrözik azok az adatok is, hogy az iskolai körülmények tekintetében a Rába parti város polgárainak 60 százaléka javulást érzékelt az eltelt négy éves ciklusban, és csak 7 százalék gondolja a győriek közül azt, hogy romlás következett be ezen a területen. Ezzel szemben az egészségügyi ellátást tekintve a győrieknek csak 24 százaléka érzékelte a helyzet javulását, 27 százalékuk ellenben az állapotok romlását érzékelte az eltelt négy év során.

edumed.gif (16221 bytes)Győr legfontosabb erénye a lakosság szempontjából a jelek szerint az, hogy a lehetőségek biztosítása tekintetében nagyon sokat ad polgárainak. Az eddig vizsgált megyei jogú városok közül Győrben voltak a legelégedettebbek a polgárok a vásárlási lehetőségekkel, a vállalkozási lehetőségekkel és a munkalehetőségekkel egyaránt. A lehetőségek biztosításában csak a közeli Sopron tudott lépést tartani Győrrel. A Bécs-Budapest tengelytől messzebb eső dunántúli városok (mint például Veszprém vagy Kaposvár), a Duna keleti partján fekvő városokról nem is beszélve, nem tudnak lépést tartani azokkal a lehetőségekkel, amelyeket Győr vagy Sopron képes biztosítani polgáraiknak.

A várossal, mint élettérrel, mint környezettel már kevésbé elégedettek a győriek. A szociális és épített környezettel ugyan semmi komoly gondjuk nsincsen, sőt a közterületek állapotával kifejezetten elégedettek. A közterületek hangulatával, vagy a város földrajzi fekvésével és megközelíthetőségével sincs semmi komoly bajuk, de a természeti környezet egészségességét és a levegő szennyezettségét tekintve kifejezetten nagyon rossznak ítélik meg a helyzetet a győriek. A vizsgált városok közül a legrosszabbnak.

safar.gif (10463 bytes)A győriek 12 százaléka "nagyon elégedett" és további 57 százaléka "inkább elégedett" azzal, ahogy a város önkormányzata gazdálkodik, ahogyan az önkormányzat a város pénzével sáfárkodik.

A Rába partján a polgárok 64 százaléka úgy véli, hogy a város lakói által befizetett helyi adóik hatékonyan szolgálják a város fejlesztését. Ezzel ellentétesen a győrieknek csak 18 százaléka vélekedik.

A győriek tehát nagyonis elégedettek városuk és önkormányzatuk gazdálkodásával. A város és az önkormányzat gazdálkodásáról alkotott véleményeket nézve az eddig vizsgált magyar városok közül csak a kaposváriak hasonlóképpen elégedettek.

Nem véletlen tehát, hogy az önkormányzati választásokon mind Győrben, mint Kaposváron újraválasztották a polgármestert. Győrben – ahol tavasszal jószerivel "tarolt" a Fidesz – a Szocialista Párthoz tartozó Balogh Józsefet választották újraado.gif (10977 bytes) (56 %). A hosszú ideig "vörös fészekként" számon tartott Somogy szívében, Kaposvárott pedig a Fideszes Szita Károlyt (80 %). Ezek az eredmények is alátámasztják azt a már-már közhelyessé vált megállapítást, hogy az emberek a helyi polgármesterük megítélése során nem elsősorban a párthovatartozást nézik, hanem a ténylegesen felmutatott személyes teljesítményt. Balogh József újraválasztása mögött is ilyen személyes teljesítményt, egy fejlődő és lakható nagyváros sikeres menedzselését sejthetjük.

Ezt támasztja alá az is, hogy a Polgármesteri Hivatal munkájával kapcsolatban "mindent egybe vetve" a győriek 65 százalékának kedvező véleménye volt. Kedvezőtlen véleménye mindössze 10 százaléknak alakult ki (a többiek nem válaszoltak a kérdésre).

Az újraválasztott polgármester, Balogh József elmúlt négy éves tevékenységére – az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelve – a kérdésre válaszoló győriek 28 százaléka adott ötöst és további 48 százalékuk négyest. Egyest vagy kettest mindössze 5 százalék adott. A polgármester munkáját összességében a győriek kerek négyes átlagosztályzattal értékelték.

A győriek tehát nem csak városukkal elégedettek, de városuk irányítóival, az önkormányzatukkal is relatíve elégedettek.

Ennek a kedvező megítélésnek része az is, hogy a győriek 36 százaléka szerint más városokhoz képest Győrben tisztább a közélet, kisebb arányú a korrupció. Ezzel ellentétesen mindössze a győrieknek 7 százaléka vélekedett (a többiek szerint Győrben ugyanolyan mértékű a korrupció, mint másutt).

A győriek 48 százaléka azt várja, hogy a következő ciklusban még kisebb mértékű lesz a korrupció, mint az elmúlt négy évben volt. A korrupció növekedését a győri polgároknak mindössze 6 százaléka prognosztizálja.

Egy virágzó, kellemes városhoz hozzá tartoznak a jó éttermek, kellemes cukrászdák, jó színvonalú iskolák, prosperáló vállalkozások és kellemes lakókörnyezetek is. Megkértük tehát a győrieket, hogy mondják meg: szerintük melyik a legjobb iskola, étterem, cukrászda, kávézó városukban, melyik szerintük a legjobban menő cég, melyik a legkellemesebb lakókörnyezet, továbbá ki a legnépszerűbb helybéli ember. A válaszok alapján összeállított "toplistákat" az alábbi táblázatokban közöljük.