A Magyar Nemzet és a Magyar Gallup Intézet város-sorozata arra keresi a választ, hogy mennyire érzi magát otthon a magyar polgárság azokban a városokban, ahol él.
Ezen sorozat legutóbbi állomásaként a Gallup 1998. november 10 és 14.
között 516 véletlenszerűen kiválasztott zalaegerszegi lakost kérdezett meg
otthonában az említett témákban. A megkérdezettek összetétele a nemek aránya és
az életkori csoportok szerint pontosan reprezentálta Zalaegerszeg város teljes felnőtt
lakosságának összetételét.
A vizsgálat eredményeit egy váratlan esemény esetleg befolyásolhatta. Ugyanis a vizsgálat ideje alatt történt a nagylengyeli olajmező Gellénháza határában levő, 282/A jelű kútjánál az a gázkitörés, amely közvetlenül fenyegette Zalaegerszeget is. A gázkitörés ténye, a közvetlen fenyegetettség érzése esetleg befolyással lehetett a zalai megyeszékhely lakóinak válaszaira. Hogy ez a befolyás mekkora lehetett és milyen irányú
, azt nehéz megbecsülni.Mindenesetre a gázkitörést a város legfontosabb problémái között a több, mint ötszáz megkérdezett zalaegerszegi polgár közül mindössze csak 19 említette a vizsgálat idején.
Arra az előre megadott válaszlehetőségek nélkül feltett kérdésre, hogy melyek Zalaegerszeg legfontosabb problémái, a legtöbben (124 említés) a munkanélküliséget említették. Általában a közlekedéssel kapcsolatos problémákat 109-en említették. Ezen túl az utak állapotát 81-en, a várost elkerülő út problémáját még 45-en, a parkolási gondokat 18-an külön is kiemelték. Ha ezeket a válaszokat összegezzük, akkor megállapítható, hogy a város lakossága a közlekedéssel összefüggő feladatok megoldását tartja a legsürgetőbb kérdésnek. A munkanélküliség ezen összegzés után a második helyre szorul a problémák fontossági rangsorában. Ezen két kiemelkedő problémától messze „leszakadva” harmadik helyen a közbiztonság helyzete (46 említés) és a lakáshelyzet következik (40 említés).
A lakosok által áldatlannak tartott
közlekedési helyzet ellenére a zalaegerszegiek alapvetően nem érzik rosszul magukat a
városukban. A zalai megyeszékhely polgárainak ugyanis csak 21 százaléka gondolkodott
el már azon, hogy esetleg máshová költözzön a zalai dombok közül. Ez az arány
természetesen magasabb, mint néhány
kedvezőbb adottságú, fekvésű város esetében, de alacsonyabb, mint az országos
átlag.
Az átlag természetesen a városok közötti jelentős különbségeket takar. Például Sopronból az ottani polgároknak csak 8 százaléka szeretetne elköltözni, ellenben a miskolciaknak 36 százaléka, a szolnokiaknak pedig már 41 százaléka fontolgatta hogy elköltözzön a városából.
Zalaegerszeg a század közepétől kezdődően rendkívül gyorsan nőtt, lakossága jelentősen felduzzadt. Ennek következménye az, hogy a Zalaegerszegi polgároknak csak alig valamivel több, mint egyharmada (34 százaléka) mondta azt, hogy édesapja, vagy édesanyja tősgyökeres zalaegerszeginek számít.
Ennek ellenére a zalaegerszegiek többsége szereti városát és otthonának érzi a zalai dombok között meghúzódó nagyvárost.
A zalaegerszegiek 40 százaléka úgy gondolja, hogy a városban alapvetően "jól mennek a dolgok", azaz négyes vagy ötös osztályzatot adtak egy iskolai osztályozáshoz hasonló ötfokú skálán. Azok aránya, akik szerint a városban nem mennek igazán jól a dolgok (egyes vagy kettes osztályzat), mindössze 14 százalék volt. A többek semleges véleményt tükröző „közepes” értékelést adtak.
Zalaegerszeg ezzel a lakossági értékeléssel az eddig vizsgált városok közül a középmezőnyben helyezkedik el. Figyelmet érdemel, hogy Zalaegerszeget csak dunántúli városok előzik meg ebben a tekintetben.
A zalaegerszegi önkormányzat tevékenységével a polgároknak 12 százaléka volt "nagyon elégedett" és további 46 százalékuk "inkább elégedett" volt. A városi önkormányzat tevékenységét tehát összességében a zalaegerszegiek 58 százaléka értékelte „négyesre” vagy „ötösre”. A kifejezetten elégedetlenek aránya mindössze 11 százalék volt Zala megye „fővárosában”.
Ismét csak érdemes az eddig vizsgált többi várossal összevetni a Zalaegerszegen tapasztaltakat. Ebben a tekintetben csak Kaposváron, Hévízen, Győrött és Pápán nagyobb a polgárok elégedettsége önkormányzatukkal, mint Egerszegen. Zalaegerszeg ebben a tekintetben megelőzi Veszprémet, Székesfehérvárt vagy Sopront is.
A város által nyújtott "szolgáltatások" közül a Zalaegerszegiek a vásárlási lehetőségekkel és az oktatás színvonalával a legelégedettebbek. A legkevésbé elégedettek ugyanakkor a közbiztonsággal és a szociális ellátás színvonalával.
Összevetve más dunántúli nagyvárosokkal, Zalaegerszeg lakói relatíve
elégedettebbek az egészségügyi ellátás színvonalával mint a többi dunántúli
városok lakosai – csak a soproniak elégedettebbek náluk. Az oktatás színvonalával
vagy a városon belüli tömegközlekedéssel kapcsolatos elégedettség tekintetében is
az élcsoporthoz tartozik Zalaegerszeg.
A városi oktatás eme kedvező közmegítélését tükrözik azok az adatok is, hogy az iskolai körülmények tekintetében a város polgárainak 42 százaléka javulást érzékelt az eltelt négy éves ciklusban, és csak 12 százalék gondolja az egerszegiek közül azt, hogy romlás következett be ezen a területen. Ezzel szemben például az egészségügyi ellátást tekintve a polgároknak csak 37 százaléka érzékelte a helyzet javulását, 22 százalékuk ellenben az állapotok romlásáról számolt be, ha az eltelt négy évet számba vette.
A vállalkozási és munkalehetőségeket tekintve a vizsgált dunántúli nagyvárosok közül Sopron és Győr biztosítja kiemelkedően a legjobb lehetőségeket polgáraik számára. A munkalehetőségeket tekintve Veszprém következik a harmadik helyen. Zalaegerszeg ezekből a szempontokból nagyjából Kaposvárral van egy szinten. Azt láthatjuk tehát, hogy a Bécs-Budapest „aranytengelytől” messzebb eső dunántúli v
árosok – mint például Zalaegerszeg vagy Kaposvár – nem tudnak lépést tartani azokkal a lehetőségekkel, amelyeket Győr vagy Sopron képes biztosítani polgárainak.A várossal, mint élettérrel, mint környezettel való elégedettség érdekes képet mutat. Egyrészről a vizsgált dunántúli nagyvárosok közül mind a város megközelíthetőségével, mind pedig az utcák, közterületek hangulatával a legkevésbé elégedettek a zalai megyeszékhely polgárai. Ugyanakkor a környezet egészségessége és a közterületek hangulata tekintetében a zalaegerszegi eredmények „belesimulnak” a dunántúli átlagba.
A részletes számokat és összehasonlításokat itt találja.
A Zala folyó partján élők 14 százaléka "nagyon elégedett" és további 52 százaléka "inkább elégedett" azzal, ahogy a város önkormányzata gazdálkodik, ahogyan az önk
ormányzat a város pénzével sáfárkodik.
A zalaegerszegi polgárok 56 százaléka úgy véli, hogy a város lakói
által befizetett helyi adóik hatékonyan szolgálják a város fejlesztését. Ezzel
ellentétesen a csak város lakóinak 22 százaléka vélekedik. (A többiek „nem
tudom” választ adtak a kérdésre.) A zalaegerszegiek tehát alapjában véve
elégedettek városuk és önkormányzatuk gazdálkodásával.
A város Polgármesteri Hivatalának munkájával kapcsolatban a zalai megyeszékhely lakóinak kereken kétharmada (67 százaléka) „összességében, mindent egybe vetve” inkább kedvező véleményt fogalmazott meg. A Hivatallal kapcsolatban kedvezőtlen véleménye mindössze 10 százaléknak volt. A többieknek vagy nem volt közvetlen tapasztalata a Polgármesteri Hivatallal kapcsolatban, vagy nem válaszoltak a kérdésre.
Az önkormányzattal és a Polgármesteri Hivatallal kapcsolatos alapvetően kedvező vélemények kivetülnek a város polgármesterének személyére is. Az önkormányzati választásokon meglehetősen nagy fölénnyel újraválasztották a város addigi polgármesterét, Dr. Gyimesi Endrét: a régi-új polgármester több, mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint legerősebb riválisa.
Az újraválasztott polgármester elmúlt négy éves tevékenységére – az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelve – a kérdésre válaszoló egerszegiek 26 százaléka adott ötöst és további 47 százalékuk négyes osztályzatot. Egyest vagy kettest mindössze 5 százalék adott. A polgármester munkáját összességében a zalai megyeszékhely polgárai 4,0 átlagosztályzattal értékelték.
Az, hogy Dr. Gyimesi Endrét újraválasztották, a zalaegerszegiek 81 százaléka szerint inkább jó dolog, és mindössze 10 százalékuk gondolja azt, hogy ez inkább rossz dolog (9 százalék nem vállalkozott arra, hogy ezt a kérdést megítélje).
Egy jól lakható, kellemes városhoz hozzá tartoznak a jó éttermek, kellemes cukrászdák, jó színvonalú iskolák, prosperáló vállalkozások és kellemes lakókörnyezetek is. Megkértük tehát a zalaegerszegieket – ahogy korábban a többi vizsgált város polgárait is – hogy mondják meg: szerintük melyik a legjobb iskola, étterem, cukrászda, kávézó városukban, melyik szerintük a legjobban menő cég, melyik a legkellemesebb lakókörnyezet, továbbá ki a legnépszerűbb helybéli ember. A válaszok alapján összeállított "toplistákat" a mellékelt táblázatokban közöljük.