A Gallup és a Magyar Nemzet város-sorozata

A Magyar Nemzet és a Magyar Gallup Intézet idén tavasszal elindított egy sorozatot, amelynek keretében a Nemzet és a Gallup közösen arra keresik a választ, hogy mennyire érzi magát otthon a magyar polgárság azokban a városokban, ahol él.

A Gallup által kidolgozott kutatás és kérdőív alapvetően arra a kérdésre kíván választ találni, hogy mitől jobb az egyik városban élni, mint egy másikban, mitől érzik magukat otthon az egyik város lakói és miért akarnak elköltözni egy másiké. Mit jelent az, hogy az egyik város polgárosultabb, mint a másik?

A Magyar Nemzettel közösen a Gallup olyan vizsgálatokat végez folyamatosan a magyar városokban, amelyek a városok polgárságának véleményét kívánják feltárni városi élet problémáiról és örömeiről, a város otthonosságáról, "lakhatóságáról".

Ezen sorozat állomásaként a Gallup 1998. április 20. és 22. között 500 keszthelyi polgárt kérdezett meg az említett témákban.

A keszthelyiek alapvetően jól érzik magukat városukban. Több, mint háromnegyedük (78 százalék) nem gondolt arra, hogy másik településen szeretne élni és mindössze 20 százalék gondolt erre már (2 százalék nem válaszolt a kérdésre).

Ez azt jelenti, hogy a Gallup által e sorozat keretében eddig vizsgált tizenkét város közül – Hévíz, Sopron és Székesfehérvár után, Kaposvárral holtversenyben – a negyedik legkisebb az elvándorlási szándék Keszthelyen.

Keszthely és Hévíz – két alapvetően az idegenforgalomból élő város – igen közel esik egymáshoz. Egyazon országgyűlési választókerületbe is tartoznak. Bizonyos tekintetben versenytársai is egymásnak.

A Gallup idén márciusban Hévízen is végzett vizsgálatot. Ennek a vizsgálatnak a keretében 310 hévízi polgárt kérdeztünk meg arról, hogyan érzi magát városában. A hévízi és a keszthelyi vizsgálatnak az összevetéséből roppant érdekes képet nyerhetünk a két "szomszéd vár" polgárainak közérzetéről és városukról alkotott véleményeikről. Érdekes összehasonlításokra ad módot az is, hogy a keszthelyi vizsgálattal egy időben egy közeli dél-dunántúli nagyvárosban, Kaposváron is feltettük nagyjából ugyanazokat a kérdéseket, amelyeket Keszthelyen.

Keszthelyen az embereknek mindössze kevesebb, mint egy százaléka vélte csak úgy, hogy "nagyon jól mennek a dolgok" a városban, további 19 százalék pedig úgy, hogy "jól mennek a dolgok". Kifejezetten elégedetlen "a dolgokkal" a városban Keszthelyen a polgárok 31 százaléka volt. (A többieknek vagy nem volt véleménye, vagy "közepes" választ adtak.)

Hévízen ezzel szemben a lakosoknak már 21 százaléka mondta azt, hogy városukban "nagyon jól mennek a dolgok" és további 53 százalék azt, hogy "jól mennek a dolgok". Kifejezetten elégedetlen "a dolgokkal" mindössze 4 százalék volt Hévízen.

Amíg a hévízieknek 29 százaléka nagyon elégedett és további 48 százalékuk elégedett volt a helyi önkormányzat tevékenységével, addig a keszthelyieknek mindössze 1 százaléka volt "nagyon elégedett" és 17 százaléka "elégedett" a város önkormányzat tevékenységével. Kifejezetten elégedetlen a város önkormányzatával a hévízi polgároknak csak 6 százaléka, a keszthelyieknek viszont már kereken egyharmada (33 százaléka) volt. A Balaton parti város polgárai között tehát több, mint ötször annyian vannak az elégedetlenek, mint a Hévízi polgárok között.

Összességében tehát Hévízen sokkal elégedettebbek az emberek városukkal és annak önkormányzatával, mint Keszthelyen. A keszthelyiek nem csak a hévíziekhez képest, de az átlag magyar városlakónál is egy kicsit elégedetlenebbek városuk állapotával és a város vezetésével. A hévíziek ellenben az összes eddig vizsgált város polgárai közül a leginkább elégedettek.

A Polgármesteri Hivatal munkájával "mindent egybe vetve" a keszthelyiek 44 százalékának volt inkább kedvező a véleménye, 43 százaléknak ellenben inkább kedvezőtlen véleménye alakult ki. A kérdésre a keszthelyieknek 13 százaléka nem válaszolt.

Összehasonlításképpen említjük meg, hogy a keszthelyi vizsgálattal egy időben végzett kaposvári felmérés során (az erről készült elemzést hűséges olvasóink a Magyar Nemzet 1998. május 4-i számában olvashatták) a kaposvári polgárok 78 százaléka azt mondta, hogy összességében inkább kedvező a véleménye a város Polgármesteri Hivatalának munkájáról. Keszthelyen tehát csak alig több, mint a fele ilyen arányban voltak elégedettek a polgárok.

A keszthelyi lakosoknak csak kevesebb, mint egyharmada (32 százaléka) volt inkább elégedett azzal, ahogy a városi önkormányzat gazdálkodik, ahogy az önkormányzat a város pénzével sáfárkodik. Az elégedetlenek aránya ezzel szemben már 54 százalék volt (a többiek nem válaszoltak a kérdésre).

Kaposváron például ugyanebben az időpontban 72 százalék volt inkább elégedett és csak 20 százalék elégedetlen a város gazdálkodásával.

A polgármester munkájával, tevékenységével Keszthelyen a polgároknak csak 5 százaléka "nagyon elégedett", és további 23 százalékuk "elégedett". Kifejezett elégedetlenséget kifejező választ a polgármester munkájával kapcsolatban a keszthelyieknek 22 százaléka adott.

Hévízen ezzel szemben az ottani polgárok 45 százaléka volt "nagyon elégedett" , 41 százaléka pedig "elégedett" a polgármesterrel. Elégedetlen a polgármesterrel mindössze a helyieknek csak 5 százaléka volt. Kaposváron az ottani polgármesterrel 36 százalék volt "nagyon elégedett" és 42 százalék "elégedett" , elégedetlen a kaposváriaknak mindössze 3 százaléka volt városa vezetőjével.

Ezeknek az adatoknak a fényében nem meglepő, hogy Keszthelyen a kérdésre válaszoló polgároknak 51 százaléka azt mondta, hogy az őszi önkormányzati választásokon a jelenlegi polgármester újraválasztása ellen fog szavazni.

Ezt Hévízen és Kaposváron is a válaszolóknak csak 11 százaléka mondta, azaz ebben a két városban a kérdésre válaszoló polgároknak 89 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi polgármester újraválasztására fog szavazni az őszi önkormányzati választásokon.

Keszthelyen a város és a Festetics kastély viszonya évszázadokra visszatekintve is problematikus volt és az jelenleg is az. A város polgárainak 46 százaléka szerint ez a viszony az elmúlt négy év során nem változott, 41 százalékuk szerint a viszony javult, 13 százalékuk szerint viszont romlott ez a viszony.

A kérdésre válaszoló keszthelyiek 79 százaléka szerint egyébként az eltelt négy évben a kastélyt a városnál jobban menedzselték. A polgároknak mindössze 21 százaléka gondolja azt, hogy a várost jobban menedzselték az utóbbi években, mint a kastélyt.

Keszthely közvéleményét régen megosztja a Festetics kastély ősparkját átszelő Pál utca kérdése. Ezzel kapcsolatban is kikértük a keszthelyi polgárok véleményét. A keszthelyi polgárok abszolút többsége (51 százalék) azzal értett egyet, hogy "a nemzetközi jelentőségű őspark helyreállítása a város idegenforgalmi vonzerejét is növeli, ezért a turizmusból származó előnyök megérik azt a kényelmetlenséget, ami a Pál utca megszüntetéséből a város lakói számára származna". Ezzel ellentétesen vélekedett a keszthelyiek mintegy egyharmada (35 százaléka), szerintük ugyanis "a város elsősorban az itt lakóké, ezért fontosabb az, hogy kényelmesen közlekedhessünk, mint az, hogy az Őspark megosztottsága megszűnjön". A megkérdezett keszthelyiek 14 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Megkérdeztük a keszthelyieket arról is, hogy mit tartanak városuk legnagyobb gondjának, problémájának. A "nyitott" formában – tehát előre megadott válaszlehetőségek nélkül – feltett kérdésre a legtöbben a köztisztaságot említették.

A problémák rangsorában a második helyen a közbiztonságot említették a keszthelyi polgárok. Ezt az említések gyakorisági sorában a parkolási gondok, és a munkanélküliség követte. A problémák "toplistáját" a mellékelt ábrán követhetjük nyomon.

Minden város egy olyan bonyolult szerkezet, gépezet, amelynek feladata, hogy biztosítsa a benne élők lehetőségekhez képest minél kellemesebb létfeltételeit. Megkérdeztük tehát azt is, hogy a keszthelyiek mennyire elégedettek ezen "város-gépezet" egyes "alkatrészeivel", tehát arról faggattuk őket, hogy mennyire elégedettek a város meghatározott "szolgáltatásaival", mint amilyen például az egészségügyi ellátás, a közlekedés vagy a közbiztonság.

A keszthelyiek városukban leginkább a vásárlási lehetőségekkel elégedettek. A legkevésbé ugyanakkor a város közbiztonságával, az egészségügyi ellátás színvonalával, az utcák, közterek állapotával, a szociális ellátással és a munkalehetőségekkel voltak a elégedettek a keszthelyiek.

Keszthely lakhatóságának, idegenforgalmi központként is, fontos kelléke, hogy vannak-e a városban jó éttermek, hangulatos cukrászdák, kávézók.

A polgárok jó közérzetéhez hozzá kell hogy tartozzanak a jó színvonalú iskolák, kellemes lakókörnyezetek, jól menő vállalkozások, sikeres, népszerű emberek is. Ezekkel kapcsolatban is megkérdeztük a keszthelyieket, arra kérve őket, mondják meg: szerintük melyik a legjobb iskola, étterem, cukrászda, kávézó városukban, melyik szerintük a legjobban menő cég, melyik a legkellemesebb lakókörnyezet, továbbá ki a legnépszerűbb helybéli ember.

A válaszok alapján összeállított "toplistákat" a mellékelt táblázatokban követhetjük nyomon