Budapest Belváros - Lipótváros közvéleménye 2002 júniusában
Tartalom - Kerületi szolgáltatásminőség audit - People's Choice Award
Az általános elégedettség
Az általános elégedettséggel kapcsolatos véleményeket azzal a kérdéssel próbáltuk meg körbejárni hogy mennyire mennek jól a dolgok az országban a fővárosban illetve a kerületben. Válaszadóink ötfokú skálán értékeltek az eredményeket a jobb szemlélhetőség kedvéért olykor százfokú skálára is kivetítettük.
Jelenlegi vizsgálatunkban a tavaly novemberben mért elégedettségi átlagértékekhez képest lényegesebb elmozdulás történt a dolgok menetének megítélésben az országos ügyeket és a kerület ügyeit illetően mint a főváros általános megítélését tekintve ugyanakkor a főváros dolgaival való elégedettség jelenlegi - 100-as skálára vetített 52 pontos - eredménye az eddigi elégedettségi értékek maximumát jelenti. Ugyanez igaz az országos dolgokat illetően is a mostani 49 pont az eddig mért legmagasabb érték.
A korábbi vizsgálatokat is figyelembe véve kitűnik hogy míg az országos dolgok menetének megítélésében lassú de folyamatos elégedettség-növekedést regisztrálhatunk addig a főváros és a kerület dolgaival kapcsolatban inkább hullámzó a lakosok véleménye. Bár kétségtelen hogy a budapesti ügyekkel való elégedettség megítélése az utóbbi egy évben igen markánsan megnőtt (45 pontról jelenleg 52 ponton áll) vagyis a válaszadók több mint fele már inkább elégedett mint elégedetlen. A tavaly novemberben mért 50 pontos értékhez képest is az elégedettség az utóbbi fél évben 50 pontról 52 pontra nőtt.
A kerület dolgaival való elégedettség a legutóbbi felmérés óta szintén nőtt és így már szinte eléri a másfél évvel ezelőtt mért 60 pontos értéket.
Összességében mennyire mennek jól a dolgok … ?
(átlagok százas skálára vetítve)
Az értékeléseket összességében vizsgálva az látszik hogy az országos dolgok elégedettségi értéke elérte a közepes értéket (49 pont) a fővárosban kismértékben (52 pont) a kerületben pedig nagyobb mértékben haladja meg a közepest (59 pont) így a kerülettel kapcsolatban változatlanul a legelégedettebbek kérdezetteink.
Ez részben azt mutatja hogy az V. kerületiek lokálpatriotizmusa erős sokkal inkább kötődnek a kerületi eseményekhez mint más általánosabb fővárosi vagy országos ügyekhez másrészt pedig általános trend köszön vissza az adatokból miszerint az emberek a lakókörnyezetükhöz közelebb eső számukra konkrétabban megfogható dolgokban rendszerint jelentősen elégedettebbek mint az absztraktabb távoli dolgok esetében.
A kerülettel való általános elégedettség megítélése nem mutat jelentős eltérést a demográfiai csoportok között vagyis a kerülettel a megkérdezettek egyöntetűen elégedettek. Az előző méréshez képest ismét kissé közeledni látszik az ellenzéki és kormánypárti szavazók megítélése a kerület dolgai illetően a korábbi 6 pontos véleménykülönbség mostanra szinte teljesen megszűnt 1 pontra apadt.
Az életkor alapján a legfiatalabbak véleménye mindig kissé meghaladja az átlagértékeket a többi korcsoportba tartozó válaszadók értékei átlag körüliek.
A Kormány tevékenységével kapcsolatos elégedettség mint az országé is továbbra is követi az eddigi évek növekedését a tavaly novemberi 47 pontról 51-ra nőtt ezzel az eddig mért legmagasabb értéket érte el a kerületben. Ehhez hasonló mértékben a Fővárosi Önkormányzat tevékenységével való hullámzó elégedettség növekvő tendenciája kezd körvonalazódni az egy évvel ezelőtti felmérés óta folyamatosan nő. A tavaly novemberi 51 ponthoz képest újabb 6 pontos növekedést produkálva a mostani 57 ponttal meghaladja a másfél évvel ezelőtti csúcsértéket is (52 pont).
A kerületi önkormányzat tevékenységével való elégedettség egyedülálló módon 7 ponttal nőtt a fél évvel ezelőtti mérés óta 56-ről 63-ra amely az eddig mért legmagasabb érték Belváros - Lipótvárosban.
Az eddigi trendnek megfelelően természetesen a polgárok a kerülettel a legelégedettebbek ezt követi a fővárosi önkormányzat majd pedig a kormány tevékenységével való elégedettség.
A kerületi önkormányzat tevékenységével 'nagyon elégedettek' aránya kiemelkedő módon 6%-ról 14%-ra emelkedett.
Kérdezetteinket a kerülettel kapcsolatban az iskolai végzettség és a pártpreferencia
osztja meg lényegesebben. E kérdés tekintetében a felsőfokú végzettséggel
rendelkező legelégedetlenebbek (60 pont) és a szakközépiskolát végzett
legelégedettebbek (71 pont) között regisztrálható a legnagyobb
11 pontos
differencia. A jobb oldali preferenciával rendelkezők és a bizonytalan
szavazók körében találhatjuk a legmagasabb elégedettségi pontszámokat
(64 pont)
míg a nem szavazók a legkevésbé elégedettek (60 pont) a kerületi
önkormányzat tevékenységével.
Ismételten megkérdeztük a válaszadókat arról hogy miket tartanak a kerület legfőbb problémáinak és a három elsőként említett választ jegyeztük le. A válaszokat kódolási eljárással kategóriákba soroltuk és összesítettük. Így alakult ki a kerület problémáinak abszolút rangsora.
A kerület legnagyobb problémáját a lakók szerint még mindig a parkolási nehézségek jelentik. Jellemzően a fiatalok és középkorúak említették ezt a problémát első helyen. Második helyen stabilan a közterületek utcák tisztasága áll melyet a megkérdezettek több mint negyede (27%-a) tart fontos problémának. Ez a vélemény viszont leginkább a 60 éven felüli válaszadóinkra jellemző.
A kerületben a lakosok számára az alapvető problémát továbbra is a parkolási nehézségek és a közterületek utcák tisztaságának kérdése jelenti. Az előbbit a megkérdezettek 40%-a az utóbbit 27%-a említette.
Belváros-Lipótváros lakói szerint a harmadik legsürgetőbben megoldandó kerületi probléma jelenleg a kutyák illetve a kutyapiszok jelenléte. Minden negyedik megkérdezett említette ezt a problémát a három legfontosabb között. Míg a fél évvel ezelőtti vizsgálatkor válaszadóink valamivel több mint egy ötöde (22%) gondolta a kerület közbiztonsági helyzetét a bűnözés és a feketegazdaság jelenlétét igen aggasztónak mostanra ez a problémakör némileg veszített fontosságából és 20%-os említettséggel a negyedik helyen áll. Ez a vélemény akárcsak a köztisztaság vagy a kutyapiszok problémái az idősebbekre inkább a fiatalabbakra kevésbé jellemző válasz.
A kerületben fontossági sorrendben az ötödik helyen - a válaszadóink 16%-a szerint - a szociális problémák jelentik a legnagyobb gondot. Ezt követi az épületek lakóépületek állapota 13%-kal. Ez utóbbi kérdést illetően a lakók véleménye semmit sem változott hiszen fél évvel ezelőtt ez a probléma a megkérdezettek szintén 13%-ának jelentett problémát. Ugyanilyen arányban említették válaszadóink a közlekedési helyzetet mely fél évvel ezelőtt még csak 10%-os említettséget kapott.
Minden tizedik megkérdezett jelölte meg a zöldterület hiányát a kerület legnagyobb problémájaként.
| A kerület fő problémái |
2001. május
|
2001. november
|
2002. június
|
|
|
Említések % | Említések % |
Említések %
|
|
Parkolási problémák
|
37
|
35
|
40
|
|
Közterület
utcák tisztasága
|
35
|
29
|
27
|
|
Kutyák jelenléte
kutyapiszok
|
5
|
13
|
23
|
|
Közbiztonság helyzete
bűnözés
feketegazdaság
|
19
|
22
|
20
|
|
Szociális problémák (hajléktalanok
nyomor) kezelése
|
13
|
17
|
16
|
|
Épületek
lakóépületek állapota
|
22
|
13
|
13
|
|
Közlekedéssel kapcsolatos problémák
|
15
|
10
|
13
|
|
Zöldterület hiánya
|
8
|
7
|
10
|
|
Környezetszennyezés
levegőtisztaság
szmog
|
11
|
9
|
9
|
| Zsúfoltság | 4 | 5 | 7 |
|
Zajos szórakozóhelyek
éttermek
|
-
|
-
|
4
|
| Úthálózat javítása | 2 | 3 | 3 |
| A kerület előregedése | 3 | 2 | 3 |
| Játszóterek létesítése | - | - | 3 |
| Lakáshelyzet | 2 | 4 | 2 |
| Nyugdíjasok helyzete | 4 | 4 | 2 |
| Drága üzletek/ruházat... | - | 2 | 1 |
| Építkezések állandóan | - | 2 | 1 |
| Kirakodóvásár-jelleg megszüntetése (pl. Duna-part) | - | 2 | 1 |
| Alacsony / romló életszínvonal elszegényedés alacsony bérek | 2 | 2 | 1 |
| Korrupció állami vagyon elherdálása törvénytelenségek Munkanélküliség | 2 | 2 | 0 |
A kerületi önkormányzat gazdálkodását 4 fokozatú skálán osztályozták kérdezetteink vagyis elégedettségük vagy elégedetlenségük kifejezésére két-két fokozat állt rendelkezésre. Az önkormányzat pénzgazdálkodásával kapcsolatos elégedettség tekintetében nem történt lényegi változás:
Az önkormányzat gazdálkodásával inkább elégedettek aránya a novemberi 45%-ról 46%-ra nőtt ezzel párhuzamosan némileg (4%-kal) csökkent azok aránya akik inkább elégedetlenek ebben a kérdésben.
Emellett azonban 30%-ról 36%-ra nőtt azok aránya akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésre.
A leginkább elégedettek a 25-29 éves és a 60-69 éves korosztályba tartozók; előbbiek 83%-a utóbbiak 80%-a inkább elégedett az önkormányzat gazdálkodásával. A legelégedetlenebb korosztály a 40-49 év közöttiek akiknek 35%-a inkább elégedetlen ugyanakkor 65%-uk inkább elégedett.
Politikai beállítottság szerint a jobboldali és a baloldali pártpreferenciával rendelkezők között nincs jelentős eltérés ennek a kérdésnek a megítélésében. A legalacsonyabb elégedettségi értéket 40%-ot a politikailag passzívak a nem szavazók körében regisztráltuk.
Az önkormányzat gazdálkodásával való elégedettség
életkor
valamint politikai
beállítottság és lakóhely szerinti megoszlását ábráink szemléltetik.
A kerület 13 alapvető életminőséget befolyásoló paraméterét vizsgáltuk meg ebben a kérdéskörben. Válaszadóink - az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan - ötfokú skálán értékelték az egyes a kerület által biztosított életminőségi dimenziókat.
A legutóbbi 2001. novemberi mérésünkhöz képest szinte minden dimenzióban magasabb elégedettségi értékeket mértünk.
Jelenleg a 2001 novemberében végzett vizsgálatunkhoz képest jelentősen magasabb elégedettség-értékeket mértünk a következő paramétereknél: a szociális ellátás egészségügyi ellátás közbiztonság az utcák állapotával és hangulatával kapcsolatban. Kisebb mértékű de pozitív változás tapasztalható még a környezet egészségességét a kerületben élők embereket az oktatást kerületen belüli közlekedést illetve a munkalehetőségeket illetően. Ezek mai megítélése egytől egyig jobb a 2001. novemberi eredményeknél. Legutóbbi mérési eredményekhez képest a vásárlási lehetőségekkel a kerület megközelíthetőségével és a vállalkozási lehetőségekkel való elégedettség minimális mértékben csökkent.
Továbbra is a kerület megközelíthetőségét tartják a legkedvezőbbnek a kerületi polgárok ugyanakkor ez a dimenzió inkább a főváros mint a kerület közlekedési állapotára vonatkozó értékelés.
|
Mennyire elégedettek
|
2001 nov. | Változás 2001 nov.-hez |
Változás 2001 májushoz
|
|
a kerület megközelíthetőségével
|
76 | -2 |
0
|
|
az egészségügyi ellátással
|
75 | +8 |
+4
|
|
az oktatással
|
73 | +1 |
+1
|
|
a kerületen belüli közlekedéssel
|
71 | +1 |
-1
|
|
a kerületben élő emberekkel
|
66 | +2 |
+2
|
|
a vásárlási lehetőségekkel
|
66 | -2 |
-4
|
|
a szociális ellátással
|
61 | +10 |
+8
|
|
az utcák hangulatával
|
57 | +6 |
+5
|
|
a munkalehetőségekkel
|
56 | +1 |
+1
|
| a vállalkozási lehetőségekkel | 56 | -1 |
-1
|
|
a közbiztonsággal
|
48 | +7 | +2 |
| az utcák állapotával | 47 | +7 |
+5
|
| a környezet egészségességével | 34 | +4 | +3 |
Az egy évvel ezelőtti 2001. májusi vizsgálat eredményeihez viszonyítva az egyetlen kiemelendő változás a vásárlási lehetőségekkel való elégedettség további lassú csökkenése.
Az egészségügyi ellátás színvonalával való elégedettség mértéke drasztikusan javult az elmúlt fél év során ugyanakkor az egy évvel ezelőtti értéknél is magasabb 4 ponttal.
Hasonló mértékű javulás állapítható meg a szociális ellátás területén is. Itt a fél évvel ezelőtti eredményhez képest 10 míg a 2001. májusi értékhez viszonyítva 8 pontos javulás tapasztalható.
Csekélyebb mértékű de szintén pozitív változás figyelhető meg az utcák terek hangulatának értékelésénél is. A legutóbbi felméréshez képest 6 pontos javulás azt jelenti hogy a lakóknak már stabilabb többsége 57%-a pozitív véleménnyel van ezen közterek hangulatáról.
A kerületi lakosok értékelése alapján már csak három területen rosszabb az eredmény a közepesnél. Ezek pedig: az erőteljes javulás ellenére is a közbiztonságot az utcák állapotát és a környezet egészségességét érintő kérdések.
Az önkormányzat és a lakosság
kapcsolata
Az önkormányzat és a lakosság kapcsolatának vizsgálatánál a lakosok véleményét arról kérdeztük hogy a polgármesteri hivatal milyen mértékben ismeri illetve veszi figyelembe a kerületi problémákat és a polgárok véleményét.
Azok aránya akik szerint a Belváros-Lipótvárosi Önkormányzat nagy- vagy teljes mértékben ismeri a kerület gondjait a fél évvel ezelőtti felmérés óta jelentősen emelkedett (most 68% a novemberi 57%-kal szemben). Ezzel szemben nem történt változás a lakosok véleménye szerint a tekintetben hogy az önkormányzat mennyire ismeri a lakosok véleményét (44%) és hasonló mondható el avval kapcsolatban is hogy az önkormányzat mennyire veszi figyelembe a lakosok véleményét (32%). A novemberi és a mostani vizsgálat eredményei egy százalékot változtak e két kérdést illetően (44% a novemberi 43%-hoz képest illetve 32% a tavalyi 33%-hoz képest). Ugyanakkor megjegyzendő hogy e két utóbbi kérdésre a lakók 24%-a illetve 25%-a nem adott választ.
A három kérdés együttes vizsgálatával arra következtetésre juthatunk hogy a kerületi polgárok most inkább úgy érzik hogy az önkormányzat már jobban ismeri a kerület problémáit de még kevés változást észlel abban az irányban hogy véleményüket az önkormányzat ismeri-e és hogy figyelembe is veszi azt.
A lakosság tájékoztatása az
önkormányzati munkáról
Az eddigi vizsgálatainkban megfigyelhető volt hogy egyre csökken azok aránya akiket érdekel hogy milyen döntéseket hoz az önkormányzat. Ez a tendencia a mostani felmérésben megfordulni látszik: a tavaly májusi 50%-ról novemberre 47%-ra csökkent ez az arány ám a most mért 54% már lényeges javulást jelent. Ezzel párhuzamosan most csökkent azok aránya a válaszadóink körében akiket kismértékben vagy egyáltalán nem érdekelnek az önkormányzat által hozott döntések.
Életkor szerint vizsgálva a válaszadókat kitűnik hogy a középkorúak érdeklődnek a leginkább közülük is legnagyobb arányban 64%-ban a 40-49 éves korosztály.
Annak ellenére hogy a potenciálisan érdeklődők aránya 89% a teljes mintán belül a válaszadóknak még mindig csupán 79%-a bír valamilyen ismerettel az önkormányzat által hozott döntésekkel kapcsolatban.
Csökkent a különbség azok aránya között akik leginkább illetve legkevésbé ismerik az önkormányzat döntéseit. Legkevésbé a 24 éven aluliak (jelenleg 60% a novemberi 49%-hoz képest) leginkább pedig a 40-49 év közöttiek (89% a korább 83%-kal szemben!) ismerik az önkormányzat által hozott döntéseket.
Arról is kérdeztük válaszadóinkat
hogy milyen forrásokból szerzik
információikat az önkormányzat döntéseivel kapcsolatban. A legtöbben
89%-uk
a Belváros-Lipótváros című lapból szereznek tudomást az
önkormányzat döntéseiről
emellett magas még azok aránya
akik az országos
lapokból
TV-ből
rádióból szerzik ezirányú információikat (41%).
A helyi City TV műsorából - a tavalyi 33%-kal szemben - most a lakosok
38%-a tájékozódik.
Jelentősebb növekedést egyik forrás tekintetében sem mértünk viszont némileg csökkent azok aránya akik barátoktól ismerősöktől illetve az ingyenes hirdetési lapokból szerzik ismereteiket (28 és 27%-ról 25%-ra).
A polgármester és az önkormányzati
tisztségviselők ismertsége
tevékenységük megítélése
2001 novemberében válaszadóink 58% tudta helyesen hogy mely párt delegáltja Karsai Károly jelenleg némileg többen a megkérdezetteknek 61%-a adott helyes választ a polgármester pártállását firtató kérdésre. A polgármestert név szerint a lakosok 80%-a tudta megnevezni ami sem a tavalyi sem a májusban mért adatokhoz képest nem mutat lényegi változást. Legkevésbé a fiatalok ismerik a polgármester nevét (42%).
Karsai Károly polgármester teljesítményét a kerület polgárai lényegesen jobbra értékelték mint tavaly novemberben: 65 ponthoz képest most hét ponttal magasabban 72 ponton áll az elégedettség. Ezzel Karsai Károly polgármester újra elérte a 2000. novemberében mért 72 pontos legmagasabb értéket. A polgármestert a kerületiek fele újraválasztaná.
A polgármester teljesítményével kapcsolatos véleményeket ötös skálára vetítve az állapítható meg hogy lakóhelyi bontásban a legkevésbé az 1054-es leginkább pedig az 1056-os körzetben elégedettek a lakók előbbi elégedettségi átlaga: 3 69 utóbbié pedig 4 03. A többi körzetben nincs kiugró az átlagtól (3 86) jelentősen eltérő elégedettségi mutató a Gallup jelen vizsgálata alapján.
Pártpreferencia szerint a polgármester értékelése a jobboldali választóknál (4 13 pont) és a nem szavazók körében (4 26) is magasabb mint a baloldali (3 57) illetve a bizonytalan szavazók (4 08) körében.
A polgármestert a kerület polgárainak 13 százaléka nem választaná újra az esedékes önkormányzati választásokon 22 százaléka az ellenfél ismeretében alakítja ki majd az álláspontját és a válaszadók közel fele (49%) pedig azt mondja újraválasztaná.
A kerületi önkormányzat alpolgármesterének frakcióvezetőinek ismertsége nem összehasonlítható a polgármesterével: az alpolgármestert dr. Bartal Sándort válaszadóink 12%-a tudta helyesen megnevezni. Az ő véleményüket tekintetbe véve az alpolgármester teljesítményével való elégedettség 63 pontos ami a százas skálán mindössze 2 pontos növekedést jelent a legutóbbi novemberi felméréshez képest.
Mérsékelt javulás figyelhető meg az önkormányzat más vezető személyiségei esetében. Varga Sándorné munkájának megítélése az őt ismerő válaszadók körében most 2 ponttal marad el - 64 pont - a fél évvel ezelőtti értékhez képest. A Fidesz-rakció vezetőjét a megkérdezetteknek csupán 12%-a ismerte név szerint és a tevékenységével kapcsolatos elégedettség még mindig a második legmagasabb a polgármester értékelése után.
Az MSZP-rakció vezetőjének Dr. Steiner Pál munkájával való elégedettség 3 ponttal nőtt 57 pontról 60 pontra ugyanakkor ismertsége 19%-ról 32%-ra emelkedett ami a legnagyobb arányú ismertség-növekedés az elmúlt fél év alatt az önkormányzati tisztségviselők körében.
Az SZDSZ frakcióvezető asszony ismertsége visszaesett jelenleg 6%-os. Munkájának elégedettségi értéke november óta 6 ponttal csökkent 53 ponton áll ami az eddigi mérések legalacsonyabb értéke alatt marad.
A Fórum a Belvárosért Egyesület első emberét Takács Ákost tavaly novemberben a válaszadók mindössze 5 százaléka nevezte meg helyesen. Ez az arány alig változott most a kérdezettek csupán 3%-a nevezi meg helyesen őt a frakció vezetőjeként. Azok körében viszont akik őt név szerint ismerik az átlagos elégedettségi pontszáma a novemberi 52 pontról most júniusra 56 pontra nőtt.
Választói magatartás - pártpreferencia
Az elmúlt hónapok történései erősen éreztették a hatásukat a kerületi pártpreferenciák alakulásán amely most az országos tendenciákhoz nagyon hasonlóan alakult és leképezte annak változásait az V. kerületben is. Ugyanakkor a válaszadók megosztottak abban a kérdésben hogy vajon a szokatlanul intenzív országgyűlési választási kampány valóban szétszakította-e a politikai véleménnyel rendelkező társadalmat. A válaszadók 45 százaléka szerint annyira blokkosodott az ország hogy nem képzelhető el blokkokon kívüli szavazás a helyi választásokon sem. 41 százalék ezzel szemben úgy gondolja hogy helyi ügyekben nem számítanak az országos politikában kifejeződött elkötelezettség hanem a helyi személyiségek a helyi teljesítményeik alapján ítéltetnek majd meg a választásokon. 14 százalék nem tudta eldönteni hogy melyik állítást tartja inkább igaznak.
A blokkosodással egyetértők inkább a baloldal szavazótáborából kerülnek ki. (Azok közül például akik Pető Ivánra adták a voksukat az országgyűlési választásokon 50 százalék gondolja hogy a "lövészárkok" valóban kettészelik a társadalmat míg Rubovszky György támogatói közül ennél kevesebb: 42%.)
Az országos pártpreferenciák - a kerület politikai hagyományait figyelembe véve az országos trendekhez hasonlóan - az elmúlt egy évben a következőképpen alakultak: A Fidesz MPP-re 2001. májusában az összes megkérdezet körében a válaszadók 31%-a novemberében 33%-a míg most a Fidesz - MDF listára 30%-a szavazna.
Az MSZP 2001 májusában az összes választó korú polgár 20 százalékának a szavazatára számíthatott tavaly novemberben ez az arány 21%volt míg most júniusban jelentősen megerősödve 33% az országgyűlési választásokat illetően. A két párt között különbség így néhány százalékpontra csökkent jelenleg mindössze 3 százalékpont körüli az MSZP javára.
Az SZDSZ-re 2001 májusában az összes megkérdezett 7%-a szavazott volna és 2001 novemberében is ezt az érték mértük addig most júniusban az SZDSZ szavazóbázisa 13%-ra ugrott.
A MIÉP szavazói stabilan 2%-ot tesznek ki akárcsak az MDF szavazói. A többi pártra a válaszadók 2%-a adná a voksait. Azok aránya akik nem mennének el szavazni a 2001. novemberi 11%-ról most júniusra sem változott lényegesen: 9%-ra módosult. A bizonytalanok - akik még nem tudták eldönteni hogy kire szavaznának - aránya az elmúlt fél év alatt óriási mértékben változott 22%-ről 10%-ra módosult.
Egy elképzelt önkormányzati választáson a Fidesz MPP-re
tavaly májusban a válaszadók 28%-a
novemberben 35%-a voksolt volna. Jelenleg
a Fidesz-MDF-re az összes megkérdezett 29%-a adná a szavazatát
vagyis a Fidesz az országos trenddel párhuzamosan vesztett pozíciójából
önkormányzati szinten is.
Az MSZP egy mostani önkormányzati választáson a válaszadók 25%-ának a szavazatát szerezné meg ami 8%-os növekedést jelent a novemberi felmérés eredményéhez képest. A bizonytalanok aránya november óta jelentősen csökkent és mára 20%-ra módosult de továbbra is jelentős tömeget képvisel.
Tartalom
- Az általános elégedettség - Kerületi
szolgáltatásminőség audit - People's Choice
Award
