Amiről a mese szól

Amiről a mese szól

A földkérdés múltba vesző gyökerei

A Magyar Gallup Intézet 1997. október 20-tól 23-ig személyes meg kérdezéssel kérdőíves közvélemény-kutatást folytatott az ország teljes felnőtt (17 évesnél idősebb) lakosságát reprezentáló mintán. A megkérdezettek száma 1004 fő volt.
Minden egyes Gallup-vizsgálat során más és más embereket keresnek fel a kérdezők, de a minta összetétele nem, életkor és a lakóhely településtípusa szerint minden egyes alkalommal pontosan követi az ország felnőtt lakosságának az említett jellemzők szerinti összetételét.
A minta úgynevezett sztenderd hibája ekkora mintanagyság esetén legfeljebb +&nbsp3,2&nbspszázalék. Ez azt jelenti, hogy az általunk közölt adatok a teljes mintára vonatkozóan biztos, hogy csak ennél kisebb mértékben térnek el attól az eredménytől, amit abban az esetben kaptunk volna, ha minden egyes felnőtt magyar állampolgárt megkérdeztünk volna.

A Magyar Gallup Intézet a Népszava megbízásából kutatás-sorozatot folytat a magyar lakosság körében, amelynek keretében egyebek mellett olyan kérdéseket is felteszünk, amelyeket legutóbb 1993 őszén kérdeztünk meg az emberektől egy nagyszabású, azóta sem publikált közvélemény-kutatás keretében.
A mostani vizsgálatban olyan kérdéseket ismételtünk meg a négy évvel ezelőtti vizsgálatból, amelyek összefüggésbe voltak hozhatóak a földtulajdonlásról folyó politikai vitákkal és az Alkotmánybíróságnak ebben a kérdésben hozott ítéletével.

A föld, a külföldiek és a termelőszövetkezetek

"Mostanában éles vita van a kormány és az ellenzék között a termőföld-tulajdonlás kérdésében. Ez egy elég bonyolult kérdés. Mégis mit mondana, általánosságban ebben a kérdésben inkább a kormánynak van igaza, vagy inkább az ellenzéknek van igaza?" -- tettük fel a kérdést az embereknek.
Október végén a véleménnyel rendelkezők 47 %-ának az volt a véleménye, hogy inkább az ellenzéknek van igaza és csak 22 % vélte úgy, hogy inkább a kormány oldalán van az igazság. A maradék 31 % szerint mindkét fél álláspontjában van igazság, illetve egyiknek sincs igaza. (A választópolgárok 30&nbsp%-ának ugyanakkor egyáltalán nem volt semmilyen véleménye erről a témáról.)
Nem meglepő, hogy az erről a kérdésről alkotott vélemények erősen összefüggenek azzal, hogy az emberek mely pártokat támogatják, melyekre szavaznának akkor, ha most lennének az országgyűlési választások.
Az ellenzéki pártok potenciális szavazóinak 69 százaléka úgy véli, hogy földkérdésben az ellenzéknek van igaza és csak 6 százalékuk gondolja azt, hogy a kormány oldalán áll az igazság.
A kormánypártok szavazóinak azonban csak alig több, mint a fele (52 százalék) gondolja azt, hogy az általa támogatott pártok alkotta kormánynak van igaza, viszont 18 százalékuk egyenesen azt gondolja, hogy ebben a ebben a konkrét kérdésben inkább az ellenzéknek van igaza.

A földtulajdonlással és a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos véleményekben meglepő stabilitás mutatkozik a négy évvel ezelőtti és a mostani adatokban. A kutatás azt mutatja, hogy a közvélemény álláspontja négy éves távlatban is változatlan: a magyarok meggyőző többsége nem termelőszövetkezet-ellenes, de a földtulajdonlást csak annak engedélyeznék, aki maga műveli a földet. A külföldi tulajdon térnyerését ugyanakkor a többség "túlzottnak" tartja.

Miközben a közvélemény egészének álláspontja a földügy alapkérdéseivel kapcsolatban négy év távlatában is változatlannak bizonyult, aközben jelentős átrendeződések zajlottak le az egyes pártok szavazótáborainak véleményeiben.

Mint azt a mellékelt ábrán is láthatjuk, annak a véleménynek az erőssége, hogy csak annak kell engedélyezni földtulajdon szerzését, aki maga műveli a földet, valamennyi párt szavazótáborában csökkent beleértve még a kisgazdákat is (ezt a vízszintes irányú elmozdulás reprezentálja az ábrán).
Ez a csökkenés kimagaslóan nagy volt a Szocialista Párt szavazói között, de az SZDSZ táborában is jelentősnek mondható. Az MDF szavazótáborában 1997 őszére meglehetősen nagy mértékűvé vált a TSZ-ellenesség (ezt az ábrán a függőleges irányú elmozdulás reprezentálja). A Demokrata Fórum szavazói azonban ezzel az attitűdjükkel meglehetősen egyedül maradtak a politikai szintéren.
A Kisgazdapárt és a Fidesz szavazótábora változtatta meg legkevésbé álláspontját az elmúlt négy év során. E két párt szavazói nagyjából ugyanúgy vélekednek ezekről a kérdésekről ma, mint ahogy négy évvel ezelőtt vélekedtek. (A KDNP tábora napjainkra olyan kicsinnyé zsugorodott, és a mai párt annyira nem azonos négy év előtti önmagával, hogy a Kereszténydemokratákra vonatkozó adatokat kénytelenek voltunk kihagyni az ábrából.)

Az Alkotmánybírósági döntés
A földkérdéssel kapcsolatos viták egyik döntő fejleménye volt az Alkotmánybíróság döntése arról, hogy a népi népszavazási kezdeményezések mindenkor elsőbbséget élveznek a kormány, vagy bármely más szerv által kezdeményezett népszavazásokkal szemben. Mint köztudott, ezen Alkotmánybírósági döntés következtében a kormány földüggyel kapcsolatos kérdései nem kerülhettek fel a novemberi népszavazás szavazólapjaira.
Arra kérdésre, hogy, egyet ért-e az Alkotmánybíróságnak ezzel a döntésével a magyarok mintegy egyharmada nem tudott válaszolni, mert nem ismerte a döntést és annak körülményeit. A véleménnyel rendelkezők háromnegyede (74&nbsp%-a) egyet értett az alkotmány őreinek állásfoglalásával, és csak az emberek egynegyede nem értett ezzel egyet. Az előzmények és körülmények ismeretében nem meglepő, hogy a taláros testület egyhangú döntésével egyet nem értők aránya az MSZP szavazói között 42 %, míg az SZDSZ szavazótáborában már 52&nbsp% volt.
Az embereknek mintegy egyharmada gondolja úgy, hogy az Alkotmánybíróságnak ez a döntése befolyásolhatja az ellenzék, illetve a kormánypártok választási esélyeit az 1998 tavaszi parlamenti választásokon. További egyharmad szerint a döntés nem lesz kihatással a jövő évi választási esélyekre, míg az emberek harmadik egyharmada nem tudott, vagy nem kívánt választ adni erre a kérdésre.

Akik szerint az Alkotmánybíróság ítélete befolyással lehet a jövő évi választásokra, azok háromnegyede úgy gondolja, hogy a döntés az ellenzéki pártok esélyeit növelheti.

Az intézményekbe vetett bizalom
A négy évvel ezelőtti helyzethez képest az Alkotmánybíróságba vetett állampolgári bizalom nőtt meg a legnagyobb mértékben. Egy nullától százig terjedő skálán mérve 59 pontról 67 pontra nőtt az Alkotmánybíróság iránti bizalmi index. Figyelemre méltó tény, hogy a Szocialista Párt szavazóinak véleménye az alkotmány legfőbb őreinek testületéről milyen nagy mértékben eltér a többi párt szavazóinak véleményétől. Az MSZP szavazói inkább a kormányban bíznak, és nem az alkotmánybírákban (lásd a táblázatot).
A köztársasági elnök intézményébe vetett bizalom lényegében ugyanolyan szilárd, mint négy évvel ezelőtt. Az állampolgári jogok biztosába, az Ombudsmanba vetett bizalom is meglehetősen magas.
Az Országgyűlésbe és a kormányba vetett bizalom ugyan magasabb a négy évvel ezelőtti mértéknél, de összességében és általánosságban most is, ahogy akkor is, inkább a bizalmatlanság mértékéről, mintsem a bizalom fokáról beszélhetünk ezen intézmények esetében.

A nem direkten és közvetlenül politikai intézményeket sorra véve a leginkább feltűnő jelenség, hogy milyen jelentős mértékben csökkent a magyarok bizalma az eltelt négy év során a sajtó, az újságok iránt: az újságokba vetett bizalom indexe 55 pontról 46 pontra csökkent. Ennél kisebb arányban csökkent az elektronikus médiumokba, a rádióba és a televízióba vetett bizalom.

Figyelmet érdemel a hadsereg iránti bizalom csökkenése is, de ennél sokkal nagyobb mértékben fogyott el a szakszervezetek iránti, korábban sem túlságosan magas bizalmi tőke. Adataink alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy manapság a magyarok pártállástól függetlenül -- kifejezetten bizalmatlanok a szakszervezetekkel szemben. Az egyházak iránti bizalom ugyanakkor észrevehető mértékben növekedett 1993 őszéhez képest.

Az öt vezető párt szavazóinak a politikai és társadalmi

intézmények iránti bizalom-pontszáma ( 0 és 100 között )

Mennyire bízik
MSZP

szavazók
SZDSZ szavazók
Fidesz szavazók
FKGP szavazók
MDF szavazók

A kormányban
71
58
39
24
34

Az Országgyűlésben
57
56
43
32
45

A köztársasági elnökben
77
82
64
57
64

Az Alkotmánybíróságban
58
72
70
70
71

Az Ombudsmanban
65
62
67
62
74

A bíróságokban
60
66
60
61
61

Az egyházakban
48
43
46
56
64

Az újságokban
50
52
48
51
43

A tévében és a rádióban
53
58
57
56
42

A hadseregben
58
59
56
57
58

A szakszervezetekben
45
44
39
34
41

Mennyire bízik	MSZP szavazók	SZDSZ szavazók	Fidesz szavazók	FKGP szavazók	MDF szavazók
A kormányban	71	58	39	24	34
Az Országgyűlésben	57	56	43	32	45
A köztársasági elnökben	77	82	64	57	64
Az Alkotmánybíróságban	58	72	70	70	71
Az Ombudsmanban	65	62	67	62	74
A bíróságokban	60	66	60	61	61
Az egyházakban	48	43	46	56	64
Az újságokban	50	52	48	51	43
A tévében és a rádióban	53	58	57	56	42
A hadseregben	58	59	56	57	58
A szakszervezetekben	45	44	39	34	41