1998. április 20.

A Gallup választási kampánysorozata holnaptól napi suruséggel jelentkezik. Választási sorozatunk közben egy új sorozatot is elindítunk, amely mindig a városok helyi szintjén zajló polgári életet igyekszik a közvélemény-kutatás sajátos eszközeivel bemutatni. Ábránk azt mutatja: ha viszonylag jobban mennek a városban a dolgok, az átlagosan a Fidesz - Magyar Polgári Pártra szavazók arányának a relatív növekedésével jár együtt. Az elégedetlenség egyrészt azoknak az arányát növeli, akik nem tudják, hogy kikre szavazzanak a választásokon, másrészt inkább az MSZP választótáborát gazdagítja.

A pápaiak és a miskolciak többsége is egyetért abban, hogy jobb Pápán élni, mint Miskolcon. Vajon mitol van ez így? Mitol jobb, lakhatóbb az egyik város, mint a másik? A településstatisztika kimutatásai nem vagy csak részben adnak választ erre a kérdésre. A csatornázott háztartások aránya vagy az ezer lakosra jutó osztálytermek száma persze fontos mutatók, de nem adnak számot arról a milioben rejlo és mentális különbségrol, amely a példánkban szereplo Pápa és Miskolc között van.

Ezt a különbséget elso közelítésben talán úgy foglalhatjuk sösze, hogy Pápa elorébb jár a polgárosultságban, míg Miskolc a proletarizáltságát nem heverte még ki. Ha azonban csak ennyit mondanánk, nem mondanánk semmit. Azzal, hogy találtunk egy megfelelonek látszó szót a homályos és nehezen megfogható különbség megnevezésére, nem jutottunk közelebb a probléma gyökeréhez.Az igazi probléma továbbra is megmarad, csak egy kicsit átfogalmazva: mit jelent az, hogy Pápa polgárosultabb, mint Miskolc?

A Gallup által kidolgozott városi életminoség-audit erre a kérdésre kíván választ találni.

Az a sorozat, amelyet a Magyar Nemzetben mindig egy-egy városra koncentrálva be fogunk mutatni, figyelembe véve azokat a közvetlen régióba tartozó más városokat is, amelyekhez viszonyítva a város polgárai leginkább meghatározzák magukat, különbözo információkat összegeznek majd. Ami közös bennük: mindig az adott város lakóinak a reprezentatív mintájából választott polgárok véleményét fogja tükrözni.

Az 1990 utáni politikai változások közül a közép-európai keményebb vagy puhább diktatúrákat felváltó rendszerek minden bizonnyal legörvendetesebb jelensége a különbözo közösségek önkormányzása politikai kereteinek megvalósulása.

Ezt igyekszünk tükrözni azokkal a mutatókkal, amelyek a városi lét különbözo területeivel való lakossági elégedettséget jelzik összehasonlító formában. Azokat próbáltuk kiválasztani, amelyekre a helyi önkormányzatoknak ráhatásuk van, így szubjektív mutatókat fogunk sorba állítani az oktatás, egészségügy, a szociális ellátás, a helyi közbiztonság, az egészséges környezet vagy az utcák, közterek állapotáról. Ezek mellett természetesen igyekszünk a helyi gazdasági életlehetoségek, vásárlási lehetoségek, közlekedés megítélését is bemutatni.

Újfajta szolgáltatás, hogy az év második felétol a többi közép-európai városokra is kiterjesztve a mérést, a Gallup a városi élet egyes színtereinek "toplistáját" is eloállítja. Így megkérdezzük, hogy a polgárok szerint melyik a város legjobb alsófokú iskolája, középiskolája, a legsikeresebb, legjobban meno cég, a legjobb étterem, pékség vagy kávézó. A közszolgálat minoségén túl szeretnénk azt is bemutatni, hogy a közvélekedés szerint ki a város legjobb ügyvédje, orvosa vagy melyik a város legjobb könyvesboltja, lemezboltja, butikja, divatüzlete. Az, hogy a polgárok nem hivatalos rangsora szerint ki a legsikeresebb ember a városban vagy melyik a város legszebb utcája, legdivatosabb városrésze, mind-mind olyan fontos információ, amely a városi élet minoségének a bemutatásához - a Gallup szerint - hozzátartozik. Sorozatunk, reméljük, a maga szerény módján hozzá tud járulni ahhoz, hogy városaink polgársága otthon érezhesse magát, és több információval felvértezve javíthasson életkörülményein.