A megkérdezettek ugyanakkor nagyon szkeptikusak a NATO akciójának eddigi hatásaival kapcsolatban. Egy nappal a budapesti vizsgálat előtt a Gallup Amerikában is feltette a következő kérdést “Az alapján, amit hallott vagy olvasott, mit gondol, a NATO akció hatására a régióban a helyzet javult vagy romlott?” az amerikaiak 37 százaléka kifejezetten sikeresnek minősitette az eddigi akciókat, és csak 41 százaléka lát kudarcot. A budapesti megkérdezettek túlnyomó többsége (84 százaléka) ezzel szemben úgy látja, hogy a helyzet a beavatkozás hatására romlott.

Ugyanakkor, a budapestiek és az amerikaiak nagyon hasonlók a katonai beavatkozás hosszabb távú hatásainak megitélésében. Kérdésünkre, hogy ‘ ‘ Ha a NATO akció hosszabb távú hatására gondol, mit gondol a katonai beavatkozás végén a helyzet jobb lesz, vagy rosszabb lesz ?’ az amerikai megkérdezettek 50 százaléka, a budapestiek 54 százaléka véli úgy, hogy a katonai beavatkozás hosszabb távon javit a helyzeten. A budapestiek 32 százaléka gondolja úgy, hogy az akció eredményeképpen hosszabb távon a helyzet rosszabb lesz.

A közvéleményt mindenhol foglalkoztatja a kéthetes bombázások után, hogy amennyiben ezek eredménytelenül járnak a NATO számára, akkor - a politikusok ezzel ellentétes nyilatkozatai ellenére - szárazföldi csapatok bevetésére is sor kerülhet,. Az amerikaiak 47 százaléka támogatná a szárazföldi csapatok bevetését, amennyiben a légi bombázások sikertelenek maradnak. Ez az arány Budapesten csak 37 százalék, mig a többség (54 százalék) kifejezetten ellenezné a háború ilyen kiterjesztését.

A háború elhúzódásával kapcsolatban mind többen gondolják hogy hosszabb időkkel kell számolni, ha egyáltalán lehet számolni azzal, hogy a NATO a bombázásokkal elérheti szándékait . Két héttel ezelőtt a megkérdezettek 37, most 41 százaléka nem vállakozott arra hogy megbecsülje azt, hogy a bombázás hány nap alatt érheti el szándékát. Azok aránya, akik egy hónapnál hosszabb időre becsülik 10 százalékról 20 százalékra nőtt, ugyanakkor 11 százalékról 26 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint ilyen eszközökkel soha sem fogják a célokat elérni.

A célokra vonatkozóan a budapesti megkérdezettek sokkal inkább úgy gondolják, hogy a NATO világos politikai elképzelésekkel rendelkezik Koszovoval kapcsolatban mint az amerikaiak. (Az amerikai kerdes megfogalmazasaban a NATO helyett a Clinton-adminisztrációra vonatkozóan fogalmaztuk meg a kérdést). A magyar megkérdezettek többsége (62 százaléka) véli úgy, hogy a NATO-nak van világos politikai elképzelése, és csak 26 százalék mondja hogy véleménye szerint nincs ilyen elképzelés. Az amerikai megkérdezettek az alapján amit hallanak vagy olvasnak, csak kisebb arányban (39 százalékban) gondolják, hogy Koszovoval kapcsolatban egy világos és végiggondolt politikával rendelkezik a Clinton kormányzat, mig 50 százalékuk szerint nincs ilyen politika.

Nagy különbség van a NATO bombázást támogató és ellenző magyar megkérdezettek között abban hogy hogyan itélik meg a felelősséget a koszovói menekültáradatért. Az összes megkérdezett nagy többsége, (68 százaléka) szerint a szerb kormány akciói a felelősek a helyzetért, mig a ksiebbség (29 százalék) szerint ebben a bombázások is felelősek. A bombázások ellenzőinek nagyobb része a menekülthelyzet kialakulásáért a bombázásokat teszik felelőssé.

Az eltelt két hét során valamelyest csökkent a félelem attól, hogy a konfliktus kiterjedhet Magyarországra is. Az első napi reakciók szerint a megkérdezettek 54 százaléka, két héttel később 45 százaléka fél attól, hogy a konfliktus kiterjedhet Magyarországra.

Módszer
A vizsgálat véletlenül kiválasztott 509 budapesti, telefonos háztartásban élő felnőtt körében április 8-án, csütörtök este készült telefonos interjú módszerrel. A véletlen mintaválasztás hibája plusz.minusz 4 százalék.