[The Gallup Kosovo Page]

A. Naplója Novi Sad-ról, az
oral history iránt érdeklődőknek...

A Gallup a NATO bombázása után, március 25-én csütörtökön 500 véletlen kiválasztott telefonos háztartásban élő Budapesti felnőttől kérdezte első reakcióit.

A Koszovói helyzet alakulását a megkérdezettek többsége nagy figyelemmel követte nyomon. A férfiak 72, a nők 65 százaléka az, aki saját bevallása szerint követi az események alakulását. Az érdeklődés intenzitása minden társadalmi csoportban elsősorban az életkortól függ. A legfiatalabbak, a harminc év alattiaknak majd fele, 45 százaléka, az ötven év felettieknek viszont csak 25 százaléka az, akik nem nagyon, vagy egyáltalán nem követték figyelemmel az eseményeket.

A Magyar Gallup Intézet éppen egy évvel ezelőtt, 1998 márciusában kérdezte először Magyarországon azt a kérdést, hogy támogatja e a magyar közvélemény a koszovói albánok politikai autonómiatörekvését. Akkor a megkérdezettek 61 százaléka támogatta és 29 százalékának nem volt véleménye a kérdésről. Mostanra a Budapestiek 70 százaléka támogatja és csak 19 százalékának nincs véleménye a kérdésről. Egy évvel ezelőtt is, most is, valamivel óvatosabb a magyar közvélemény, ha a Vajdaság autónómiájáról van szó.

Abban az esetben, ha Koszovo autonómiát kapna, a megkérdezettek csak 64 százaléka gondolja hogy Vajdaságot is megilleti a politikai autonómia.

A NATO-nak és szerepének megitélésével kapcsolatban is meglehetősen stabilan kialakultnak tekinthetők a magyar társadalmon belüli vélemények. Akkor a budapesti megkérdezettek 60 százaléka mondta, hogy “ha a koszovói helyzet tovább romlik, akkor egyetért a NATO beavatkozásával”.

Egy nappal a NATO beavatkozása, a kiválasztott célpontok bombázása után éppen a megkérdezetteknek 60 százaléka ért egyet, mig 31 százalék nem ért egyet a NATO bombázással.

A bombázás támogatásában markáns különbség van férfiak és nők között. A férfiak 72, a nőknek csak 52 százaléka ért egyet a Jugoszlávia elleni bombázással.

A véleményekben életkor szerint is vannak különbségek -- az ötven évnél idősebbek az átlagnál inkább ellenzik a bombázásokat.

Arról, hogy a bombázások mennyi idő alatt érik el a szándékolt hatásukat, a megkérdezettek több mint egyharmada nem tudott még becslést sem adni. A budapestiek több mint egytizede úgy gondolja hogy sohasem érik el céljukat, a becslésre vállalkozók nagyobb része pedig arra számit, hogy néhány nap, maximum egy hétre van ehhez szükség.

A megkérdezettek megosztottak abban, hogy mennyire félnek attól, hogy a konfliktus kiterjedhet Magyarországra is. Azok között akik saját bevallásuk szerint intenziven figyelemmel követték az események alakulását és azok között akik nem, gyakorlatilag nincs különbség. Mindkét csoporton belül valamivel többen vannak azok, akik félnek a konfliktus Magyarországra való kiterjedéséről mint azok, akik ettől nem tartanak. Csak a harminc év alattiak körében vannak többségben azok, akik nem félnek.

A férfiaknak csak 37 százaléka, mig a nőknek kétharmada, 68 százaléka az, aki saját bevallása szerint fél attól, hogy a konfliktus kiterjedhet Magyarországra.

1998 márciusi vélemények egy akkori lehetséges NATO beavatkozásról