Vélemények az MSZP és a FIDESZ javaslatairól
Az elmúlt héten a sajtó sokat foglalkozott az MSZP és a Fidesz által felvetett javaslatokkal.
A Gyurcsány Ferenc által bejelentett törvényjavaslat indoka az volt hogy elfogadásával meg lehetne akadályozni hogy két párt képviselőiből álljon a következő Országgyűlés. Ezzel a problémával kapcsolatban kérdeztük meg a következő kérdést.
|
"Sokan felvetik hogy amennyiben a következő választáson a kisebb pártok kiesnének a Parlament nem tudná betölteni alapvető funkcióit míg mások szerint semmi problémát nem okozna a demokrácia számára ha csak kétpárti lenne a Parlament. Az Ön véleménye szerint: |
A megkérdezetteknek éppen a fele tartaná problémásnak ha csak kétpárti lenne a Parlament 41 százalék szerint nem lenne semmi probléma ha csak kétpárti Parlamentünk lenne és 9 százaléka a megkérdezetteknek nem tudott erre a kérdésre válaszolni.
Az MSZP szavazóinak 49 a FIDESZ szavazóinak a 41 százaléka tartja úgy hogy egy kétpárti parlament problémás lenne. Az SZDSZ szimpatizánsainak a 74 százaléka míg az MDF szimpatizánsainak csak az 50 százaléka vélekedett így igaz ez utóbbiaknak további 18 százaléka nem mondott véleményt ebben a kérdésben.
Okozna-e a demokrácia számára problémát
ha csak kétpárti lenne a Parlament?
Az Orbán Viktor által felvetett kétharmados törvényjavaslattal kapcsolatban
is megkérdeztük az emberek véleményét. A kérdést itt is csak általánosságban
fogalmaztuk meg
annak vizsgálata nélkül
hogy hallottak-e a javaslatokról
vagy tudják-e hogy ki javasolta őket.
A kérdés a következőképpen volt megfogalmazva:
|
"A továbbiakban olyan
javaslatokat olvasok fel
amelyeknél
ahhoz hogy ezekből a javaslatokból
törvények legyenek az Országgyűlési képviselők kétharmadának a támogatása
kell. |
A megkérdezettek 73 százaléka az energiaárak infláció mértékét meghaladó áremelkedését szeretné lefékeztetni egy ilyen kétharmados törvénnyel. A családi adókedvezmények megőrzését 71 százalék a 13. havi nyugdíj megőrzését 65 százalék míg a panel-felújítási program megőrzését csak a megkérdezettek 49 százaléka tartotta nagyon fontosnak egy ilyen kétharmados törvénnyel megerősítettni.
A 13. havi nyugdíjak megőrzése az MSZP szavazók 73 a FIDESZ szavazóinak csak 64 százaléka számára nagyon fontos. Ugyanakkor a családi adókedvezmény megőrzése a FIDESZ szavazók 81 és az MSZP szavazóknak csak 66 százaléka számára nagyon fontos.
A panel-felújítási program megőrzése a FIDESZ szavazók 53 az MSZP szavazók 51 százaléka számára nagyon fontos míg az infláció mértékét meghaladó energiaáremelkedés törvénybeiktatott korlátozásáról az MSZP szavazók 70 a FIDESZ szavazók 79 százaléka gondolja hogy nagyon fontos.
Az ábrákon az egyes iskolai végzettségű csoportokon belüli támogatottsági arányok látszanak.
Iskolai végzettség és egyetértés az egyes törvényjavaslatokkal [%]
Pártpreferencia
A vizsgálat során a megkérdezettek pártpreferenciáját is kérdeztük a szokásos módon. Az eredmények szerint ismét növekedett a teljes népességen belül a FIDESZ támogatóinak aránya (az előző havi alacsony 27 százalékhoz képest 4 százalékkal) és visszaállt a korábbi tartományba. Ezúttal az összes megkérdezettek 31 százaléka választotta volna egy most vasárnapi választáson a Fideszt ami egy százalékkal magasabb mint a szeptemberi érték és három százalékkal alacsonyabb a kiugró augusztusi értéknél. Az MSZP teljes népességen belüli aránya megegyezik az októberben személyes megkérdezés során talált 25 százalékos értékkel.
Az SZDSZ-t a teljes népességen belül 3 az összes többi pártot kevesebb mint 2 százalék választaná egy most vasárnapi választáson.
A megkérdezettek 19 százaléka nem tudja még hogy kire szavazna vagy nem akarja megmondani míg 15 százalék úgy válaszolt hogy nem menne el szavazni. Mindkét válasz alacsonyabb mint az utóbbi időkben személyes kérdezési módszerrel mért hasonló mutató és ebben közrejátszhat az is hogy telefonos módszerrel mindig valamivel magasabb választási részvételi hajlandóságot mérünk még a demográfiai tényezők korrekciójának figyelembevételével is.
Módszertan
2005. november 9-12-én 819 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg telefonon az ország 147 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 4%.
