A Fidesz példátlan arányú győzelme mellett az MSZP és a Jobbik fej-fej mellett küzdhet a második helyért. Az LMP bejuthat a Parlamentbe.

Gallup választási felmérés, 2010 március 18-22.

2010. március

A Gallup 2010 március 18. és 22. között 1011 választópolgár megkérdezésével reprezentatív személyes kérdőíves vizsgálatot végzett az április 11-i választás kapcsán. A vizsgálatot 150 mintavételi ponton végeztük. A vizsgálat eredményeit a mintavétel torzulásait kiküszöbölendő nem, kor, településtípus, régió, iskolai végzettség és gazdasági aktivitás szerint súlyoztuk. A mintavételből fakadó hibahatár a teljes mintára vonatkoztatva legfeljebb +/- 3.2%, a biztos szavazók esetében pedig +/- 4.4%. A Gallup egy hét múlva, egy második felmérés alapján adja meg az általunk a választás általunk legvalószínűbbnek gondolt várható listás végeredményét.

A Gallup március harmadik hetében végzett felmérése szerint a kérdezettek 66%-a vesz majd részt biztosan a választáson, de csak 56%-uk gondolja, hogy akkor is leadná a voksát, ha valamilyen halaszthatatlan dolga akadna aznap: a korábbi tapasztalatok alapján a valós részvételi arány a két érték között várható (jelen elemzésben a "biztos szavazókat" a bővebb definícióval határozzuk meg).

A teljes népességben a Fidesz szavazóinak aránya 45%-os, az MSZP és a Jobbik iránti preferenciáját egyaránt 10-10% nyilvánította ki. Az LMP-re a kérdezettek 3%-a, az MDF-re 1% voksolna. A megkérdezettek 12%-a azzal hárította el a kérdést, hogy nem szavaz majd, a maradék 19% pedig nem közölt pártpreferenciáját: vagy megtagadta a választ vagy nem tudom-mal válaszolt.

A Gallup vizsgálata szokatlanul magas "gravitációs hatást" érzékelt a várható győztes irányába. A legtöbb közvélemény-kutatás, amikor a biztos szavazó pártválasztókra közöl eredményeket, akkor a véleményüket nem megosztó válaszadók csoportjáról általában azt feltételezi, hogy a belső megoszlásuk nagy mértékben hasonlít a véleményüket közlő csoportéra. Az ily módon nyert – a rejtőzködő szavazók arányosan elosztó – eredményeket a táblázatunk második oszlopa tartalmazza.

Azonban ma nem csak a józan ész, de a vizsgálati adatok elemzése is azt mutatja, hogy nagyon kevés várható Fidesz szavazó rejti el véleményét a kérdezőbiztosok elől, ám annál többen tesznek így a kisebb pártok szimpatizánsai közül. A Gallup más kérdések alapján kirajzolódó motivációk alapján a rejtőzködőket döntő többségben a Jobbikhoz és az MSZP-hez sorolta.

(A Jobbik szavazók a teljes népesség 26, az MSZP szavazók pedig az összes megkérdezett 39%-a szerint nem szívesen árulják el a szimpátiájukat másoknak. Ezt maguk a szimpatizánsok is megerősítik: a Jobbik szavazóinak 24%-a az MSZP szavazóinak pedig 42% vélte, hogy a saját táborukba tartozók nem feltétlenül szeretik kinyilvánítani a preferenciájukat mások számára.)

A Gallup számos olyan kérdést tett fel a kérdezetteknek, amelyek a rejtőzködő szavazók politikai preferenciáinak a megállapítását célozta. Ezek többváltozós elemzései nyomán állapítottuk meg a kérdéseket és döntési szabályokat, amelyek a preferenciájukat el nem áruló, ám a választáson állításuk szerint biztosan résztvevő választók párthoz sorolását meghatározta.

Az ily módon modellezett listás szavazati arányt a táblázatunk utolsó oszlopa tartalmazza. Eszerint a kampányfinis előtt a Fidesz a listás szavazatok 60%-át szerezheti meg, az MSZP 17%-ot, a Jobbik pedig 16%-ot kaphat április 11-én. Az LMP eszerint a számítás szerint a bejutást jelentő 5% környékén helyezkedik el, míg az MDF-nek, még ha végül tud is budapesti listát állítani, a 2%-os eredményével meglehetősen kevés esélye mutatkozik a parlamenti küszöb megugrására.

Az LMP-re továbbra is jellemző a rendkívül alacsony ismertség, listavezetőjüket a szavazótáboron belül is a kérdezettek körülbelül fele tudta megnevezni (az összes megkérdezettnek mindössze 13%-a tudta megnevezni a párt listavezetőjét), és az LMP-vel kapcsolatos különböző kérdésekkel kapcsolatban, amelyekkel a potenciális rejtőzködő szavazókat próbáltuk feltérképezni, az emberek több mint fele egyáltalán nem tudott véleményt nyilvánítani.

	teljes választókorú népesség	biztos pártválasztó, a bizonytalanok és válaszmegtagadók arányos elosztásával	biztos pártválasztó, a bizonytalanok és válaszmegtagadók más kérdésekre adott válaszok alapján történő elosztásával
FIDESZ-KDNP	45	67	60
MSZP	10	15	17
JOBBIK	10	14	16
MDF	1	1	2
LMP	3	4	4
MÁS PÁRT	1	0	0
NEM TUDJA, NINCS VÁLASZ	19	..	..
NEM SZAVAZNA	12	..	..
TOTAL	100	100	100

A rejtőzködő szavazók azonosítására használt kérdések:

Ha egy kérdezett az állítása szerint biztosan részt vesz, de állítása szerint még nem tudja hogy kire szavaz vagy megtagadta a választ a pártpreferencia kérdésre ÉS

igennel válaszol arra, hogy "Egyedül a Jobbik hozhat pozitív változást a magyar politikába, mert friss erőt képvisel." vagy "A Jobbiknak jobban ki kellene állnia Budaházy György mellett." – akkor őt rejtőzködő Jobbik szavazónak értékeltük.
igennel válaszol arra, hogy "A választásokra készülő MSZP levonta a megfelelő tanulságokat az elmúlt 8 év történéseiből, és ezért újra számíthat a baloldali érzelmű választók szavazataira." vagy "Akiknek fontos a demokrácia és a demokratikus értékek védelme, csak az MSZP-re számíthatnak." – akkor őt rejtőzködő MSZP szavazónak értékeltük.
igennel válaszol arra, hogy "Egyedül az LMP hozhat pozitív változást a politikában, mert semmilyen korrupciós ügy nem köthető a nevéhez és következetesen kiáll a tiszta, átlátható politikáért" – akkor őt rejtőzködő LMP szavazónak értékeltük.
igennel válaszol arra, hogy "Egyedül az MDF rendelkezik reális, gazdaságilag is megvalósítható programmal" vagy "A Bokros Lajos fémjelezte MDF-nek a parlamentben a helye" – akkor őt rejtőzködő MDF szavazónak értékeltük.