A közvélemény kétharmada támogatja a légtér átengedését
Bizonytalanabb lett a világ
az Amerika elleni terrortámadás után
nyomtassa
ki ezt az oldalt
térképek Afganisztánról
Rendkívüli ülésén a nemzetbiztonsági kabinet szeptember 21-én délelőtt úgy döntött: javasolja az Országgyűlésnek hogy támogassa az Egyesült Államok kérését melyre a Világkereskedelmi Központ és más amerikai célpontok elleni terrortámadást követően számítani lehetett. A magyar Országgyűlés szeptember 24-én határozatot fogadott el arról hogy Magyarország nyissa meg légterét az amerikai harci gépek előtt és biztosítson földi kiszolgálást a hadseregnek.
E két esemény között szeptember 21-én és 22-én a Gallup telefonos kérdezéssel 1001 fős reprezentatív mintán tudakolta az emberek véleményét egyebek közt a terrorizmus elleni katonai akcióról és az abban való esetleges magyar részvételről valamint arról mit gondolnak a terrorizmusról a világról a jövőről az Amerikát ért borzalmas terrortámadás után.
Nőtt a félelem a terrortámadástól és a háborútól
Mostani felmérésünk során választ vártunk egyebek közt arra hogy egyetért-e a megkérdezett a következő állításokkal: "A jövőben hasonló terrortámadásokra kell számítani a világon". A megkérdezettek több mint háromnegyede (76%) szerint igen attól pedig hogy Magyarországot is érheti terrortámadás a következő egy-két évben a megkérdezettek több mint fele (56%) tart.
Ezekkel az állításokkal kapcsolatban a New Yorkot és Washingtont ért terrortámadás másnapján szeptember 12-én végzett felmérésünkkor jóval kevesebben válaszoltak így:
|
Egyetért-e
az alábbi állítással:
|
szept.
12.
|
szept.
21-22. |
|
A
jövőben hasonló terrortámadásra kell számítani
a világon. |
52%
|
76%
|
|---|---|---|
|
Félek
hogy Magyarországot is érheti majd terrortámadás a következő egy-két
évben.
|
27%
|
56%
|
A magyarázatot egy másik kérdésünkre adott válaszban találhatjuk meg. Amikor azt kérdeztük: "Egyetért-e a következő állítással: Félek hogy Magyarország belekeveredhet egy háborúba és féltem a családomat barátaimat" a megkérdezettek 70 százaléka egyetértően válaszolt. Vagyis az után a bejelentés után hogy az Egyesült Államok katonai akcióval kíván válaszolni a terrortámadásra és a hírek után hogy a világ országainak többsége az Európa Tanács és a NATO helyesli és támogatja a katonai akciót a megkérdezettek közel háromnegyede fél attól hogy Magyarország is belekeveredhet egy háborúba.
Aggodalom az emberi életért
Azok a válaszok melyeket további négy állítással kapcsolatban kaptunk hogy egyetért-e velük a megkérdezett vagy sem azt mutatják: a terrorizmussal összefüggésben kérdezve a közvéleménynek csaknem kétharmada bizonyos esetekben csaknem 90 százaléka kiszolgáltatottnak tehetetlennek érzi a világot az emberiséget.
|
Egyetért-e
az alábbi állítással:
|
igen
|
|
A
világ bizonytalanabb lett
|
82%
|
|
Nincs a világon már egyetlen olyan pont sem ahol biztonságban jólétben és békében élnének az emberek. |
62%
|
|
Az
emberi élet törékenyebb
|
89%
|
|
Az
emberiség tehetetlenebb a pusztítás erőivel szemben
|
83%
|
Az alábbi ábra együtt szemléltei az "Egyetért-e" típusú kérdéseinkre adott válaszokat.
A nők és a 40 fölötti korosztály aggódik erősebben
Az aggodalom mértékében különbségek vannak a népesség nagyobb csoportjai között. Míg azzal a kijelentéssel hogy "Magyarország belekeveredhet egy háborúba és ezért féltem a családomat" a megkérdezettek 70%-a ért egyet. A budapesti megkérdezettek között ez az arány csak 56% a vidéki nagyvárosokban élők között 64% míg a kisvárosi és községben élők 76-77 százaléka ért egyet az állítással.
A terrortámadás másnapján végzett gyorsvizsgálatunk azt találta hogy a különböző településeken élők között nagy különbségek voltak abban hogy milyen forrásból értesültek először a támadásról. Budapesten és a nagyvárosokban az először a TV-ből tájékozódók aránya 61-62 % volt míg a kisvárosokban és a községekben 75-76%. Ugyanakkor azt találtuk hogy az elsődlegesen a televíziókból tájékozódók között szignifikánsan magasabb az aggódók aránya.
A legnagyobb különbségeket azonban a jelenlegi vizsgálatainkban is - hasonlóan a korábbi veszélyhelyzetekben végzett vizsgálatainkhoz - a férfiak és nők reakciói között találjuk. Míg a férfiaknak 61%-a ért egyet azzal az állítással hogy "Magyarország belekeveredhet egy háborúba és ezért féltem a családomat" addig a nők esetében ugyanez az arány 78%. Jelentős különbség van férfiak és nők között minden hasonló állítás megítélésében.
A terrort követő napon végzett gyorsvizsgálat és a több mint egy héttel később végzett részletesebb vizsgálat eredményeinek összevetése azt mutatja hogy az intenzív tájékozódás hatására sem csökkent a magyar társadalom érintettsége. Más országokban végzett vizsgálatainkkal is összehasonlítva magas azoknak az aránya akik aggódnak és elképzelhetőnek tartják hogy maguk vagy családtagjaik is lehetnek terrortámadás áldozatai. A terrortámadás másnapján a megkérdezettek 51 százaléka egy héttel később -- sokkal részletesebb média tájékozódások után -- már 61 százaléka volt azoknak az aránya akik egyetértenek azzal hogy őket vagy családjukat is elérhetik a terrortámadások.
A nagyon vagy bizonyos mértékben aggódók aránya a negyven éven felüli korosztályok mindegyikében 65 százalék körüli negyvenen alul ennél tíz százalékkal kevesebb.
Magyarázatok
értelmezések
A megkérdezettek döntő többségének a döbbeneten kívül természetesen van valamilyen preferált magyarázata is a személyes életét is befolyásoló esemény mélyebb okaira. A megkérdezettek négyötöde ért egyet azzal a megállapítással hogy "megbomlott a világban az erkölcsi rend". Sokan értenek egyet azzal a filozofikus megállapítással is hogy magában az "emberi természetben rejlik benne a rombolás és pusztítás ösztöne". (Négy megkérdezettből három (75%) ért az állítással egyet -- az egyház tanításait követő vallásosoknak csak a 67% míg a nem vallásosoknak a 74% az ateisták pedig 79%-a).
Gyakorlatilag minden megkérdezett úgy látja hogy "megengedhetetlenül nagy különbségek vannak a gazdag és a szegény országokban élők életszínvonala között" (94 %; csak 4 % nem ért egyet az állítással és 2% nem tud rá válaszolni).
Nagyon magas (28%) a kérdésre válaszolni nem tudók - vagy válaszmegtagadók aránya arra a sokkal absztraktabb állításra hogy "A nemzetközi pénzügyi tőke nem volt tekintettel arra hogy milyen társadalmi következményei lesznek tevékenységének". A megkérdezettek 57%-a a véleménnyel rendelkezőknek pedig 79%-a ért egyet az állítással.
Az Amerikai Egyesült Államok világpolitikai szerepével viselkedésével (is) kapcsolatosnak tartja a terrorcselekményeket a megkérdezettek nagyobbik része.
Az ezzel kapcsolatos kérdésünk az esemény másnapján is és egy héttel később is a következőképpen szólt:
Sok álláspont fogalmazódik meg a terrorizmus mélyebb okaival kapcsolatban. Mennyire ért egyet a következő állításokkal:
- Bizonyos mértékig Amerika is tehet róla hogy a terroristák célpontjává vált mert a Közel-keleti konfliktusban egyoldalú politikát folytat:
- Amerika túlzottan gőgös volt hatalmára erejére nem csoda hogy a terroristák célpontjává vált
A két állítással egyetértők aránya számottevően nőtt.
A vélemények csak kis mértékben függnek a válaszadók pártpreferenciáitól
Azzal a vélekedéssel hogy Amerika terror célponttá válása a Közel-keleti konfliktusban való politikájával függ össze valamennyi munkáspárti és MIÉP-szimpatizáns egyetértett az MSZP-szimpatizánsoknak pedig 83%-a FIDESZ/MDF- és az SZDSZ-szimpatizánsoknak 74-74%-a gondolkodik így.
Amerika világpolitikai "stílusával" tartotta az eseményeket összefüggésben lévőnek a munkáspárti szimpatizánsok 87%-a a MIÉP-szimpatizánsok 80%-a az MSZP 71%-a a FIDESZ/MDF 63%-a és az SZDSZ-szimpatizánsok 47%-a.
A magyar kormány - pártpreferencia szerinti bontásokban is - a megkérdezettek nagyobb része szerint megfelelően reagált a vészhelyzetre. Ez a megállapítás igaz az SZDSZ szimpatizánsainak 68 a MIÉP és az MSZP szimpatizánsainak a 75 ill. 76%-ára és a kormánypárti FIDESZ/MDF-szimpatizánsok 88%-ára.
Összességében a megkérdezettek 76 %-a a terrortámadás után tíz nappal is pozitívan ítéli meg azt ahogy a magyar kormány kezeli a helyzetet.
Nagyobb arányban vannak a katonai akciót ellenzők
A magyar közvélemény erősen megosztott azt illetően hogy "az USÁ-nak és szövetségeseinek katonai akciókat kell-e folytatniuk azon országok ellen melyek segítették a múlt heti terroristákat": a többség a megkérdezettek csaknem fele (48%) nemmel válaszolt a kérdésre és csak 40 százalék helyeselte a terroristákat támogató országok elleni katonai akciót.
Ennek ellenére a magyar légtér átengedését a megkérdezettek csaknem kétharmada (58%) támogatja és kevesebb mint egyharmad (29%) az ellenzők aránya. Azt viszont hogy Magyarország is küldjön katonákat Afganisztánba vagy a terrorizmust támogató más országba az emberek kilenc tizede ellenzi: 91 százalék nem ért egyet ezzel és csak 8 százalék mondta hogy egyetért azzal hogy magyar katonák is részt vegyenek ezekben az országokban a katonai akcióban.
Amikor kérdésünkben a polgári áldozatokat fenyegető jelentős veszély is szerepelt lényegesen megnőtt a megtorló akciók támogatását ellenzők aránya: csak 12 százalék támogatná 85 százalék viszont ellenezné az ilyen akciókat. Annál a kérdésünknél pedig hogy akkor is támogatná-e a katonai akciót ha magyar katonák élete is veszélyben lenne az ellenzők száma már 94 százalék volt és csak 5 százalék mondta azt hogy ebben az esetben is támogatna katonai akciót.
Figyelemre méltó bár nem meglepő hogy a "nem tudom" válaszok aránya elenyésző (mindössze 1 százalék) volt amikor a magyar katonák küldésére és a magyar katonák életének vagy épségének veszélyeztetettségére vonatkozott a kérdésünk.
Módszertan
A Gallup 2001. szeptember 21-én és 22-én telefonos megkérdezéssel végzett felmérést egy 1001 fős mintán.
A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel különböző településekről véletlenszerűen kiválasztott - lakossági telefonszámán elért - családokon belül (legközelebbi születésnap módszerrel) kiválasztott felnőttek kérdezési módszerével történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok iskolai végzettség és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) telefonnal rendelkező lakosságának összetételét. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2 %.
Kapcsolódó linkek:
Az
amerikaiak háborús cselekménynek tartják a terrortámadást -
Gallup Organization
2001. szeptember 11.
Az Amerika elleni terrortámadás híre végigsöpört
az országon -
Magyar Gallup Intézet
2001. szeptember 12.
Műhely rovatunkban:
Pontos volt a gyorsjelentés
