Alig van változás a kedvezménytörvény megítélésében

nyomtassa ki ezt az oldalt

A Magyar Gallup Intézet először 2002. január 19-20-án majd február 8-10-én is telefonos közvélemény-kutatást végzett a státustörvénnyel és a magyar-román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban. A megkérdezettek száma januárban 720 fő februárban pedig 1134 fő volt.

A kedvezménytörvény és a magyar-román miniszterelnöki megállapodás a kezdődő választási kampány egyik fő témájává alapvető vitapontjává vált. A román kormánnyal kötött megállapodást a kormányoldal és a baloldali ellenzék gyökeresen eltérően ítélték meg és ez a téma a belpolitikai viták egyik leginkább hevesen vitatott kérdésévé vált.

Januárban a megkérdezettek 14 százaléka nem tudta megmondani hogy végső soron inkább ellenzi vagy inkább helyesli-e a kedvezménytörvényt februárban pedig az embereknek 16 százaléka nem tudott választ adni erre a kérdésre.

A véleménnyel rendelkezőknek januárban 53%-a februárban pedig 55%-a helyeselte a kedvezménytörvényt. Ennek ellentéteként a véleménnyel rendelkezők körében a törvényt ellenzők aránya sem változott lényegesen: a januári 47%-ról 45%-ra csökkent. (A jelzett különbségek nem szignifikánsak.)

1. ábra: Helyesli vagy ellenzi-e a státusztörvényt?

Továbbra is azt tapasztaltuk hogy a kedvezménytörvény kérdésében a párt-kötődés az a legfontosabb tényező amely alakítja a véleményeket. Az MSZP szavazótáborának januárban kétharmada (65%) míg februárban 59%-a inkább ellenezte a státustörvényt - annak ellenére hogy az általuk támogatott párt képviselői megszavazták a törvényt a Parlamentben.

A Fidesz-MDF lista szavazóinak ellenben januárban 70%-a februárban pedig már 78%-a inkább helyeselte a státustörvényt.

A bizonytalanok körében valamivel többen vannak a státustörvény helyeslői mint ellenzői. Januárban a bizonytalanok közül 37% ellenezte és 43% helyeselte a kedvezménytörvényt. Ugyanez az arány februárban 37% ellenzőre és 47% helyeslőre módosult.

A magyar-román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban a legfontosabb tendencia hogy az emberek egy része január és február között elbizonytalanodott. Általában a legtöbb témával kapcsolatban az a "szokásos" tendencia hogy az idő előrehaladtával ahogyan egyre több információhoz jutnak a témával kapcsolatban az emberek általában csökken a véleménynélküliek a "nem tudom" választ adók aránya.

Ez esetben azonban - feltehetően az egymásnak gyökeresen ellentmondó politikai értelmezések miatt - ennek az ellenkezője történt. A miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban januárban a megkérdezettek 14 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Egy hónappal később a megkérdezetteknek már 21 százaléka nem foglalt állást.

Ez arra utal hogy az elmúlt időszakban az erről a kérdésről folyó viták nem segítették az emberek tisztánlátását sokkal inkább növelték a bizonytalanságot.

A legtöbben pártállásuk alapján foglalnak állás. Az MSZP szavazóinak túlnyomó többsége hibás lépésnek sőt a magyar érdekek elárulásának tartja a két kormányfő által aláírt megállapodást. A Fidesz-MDF lista szavazóinak ezzel gyökeresen ellentétes az álláspontja: meghatározó többségük ésszerű kompromisszumnak sőt a magyar külpolitika sikerének értékeli a megállapodást.

A bizonytalanok körében többen vannak akik negatívan vélekednek a magyar-román egyezményről (januárban 52% februárban pedig 43%) mint akik pozitívnak gondolják a megállapodás tényét (januárban 27% februárban pedig 31%).

2. ábra: Mi az Ön véleménye a magyar-román miniszterelnöki megállapodásról?

Megfogalmaztunk egy olyan kérdést is amely azt firtatta hogy a magyarok mennyire aggódnak amiatt hogy a miniszterelnökök megállapodás negatív hatással lehet a magyar munkavállalók helyzetére lehetőségeire.

Ez esetben is egyértelműen politikai elköteleződések szerint alakulnak az álláspontok. A Fidesz-MDF lista szavazóinak januárban 68 százaléka februárban pedig 72 százaléka azt mondta hogy ő nem aggódik amiatt hogy tömegesen fognak külföldiek hivatalosan munkát kapni Magyarországon. Az MSZP szavazói közül ellenben januárban 67% februárban pedig 64% kifejezett aggodalmát fejezte ki emiatt.

A pártpreferenciájukban bizonytalanok közül januárban még jóval többen voltak azok akik aggódtak (51%) mint akik nem aggódtak emiatt (36%). Februárra valamelyest kiegyenlítettebbé vált az aggódok (47%) és a nem aggódók (41%) aránya a bizonytalanok körében.

3. ábra: Ön mennyire aggódik amiatt
hogy tömegesen fognak külföldiek hivatalosan munkát kapni Magyarországon?

A jelek tehát arra utalnak hogy a kormány megnyugtatónak szánt döntései és intézkedései csak korlátozottan érték el szándékolt hatásukat.

Az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége továbbra is negatívan értékeli nem csak a magyar-román miniszterelnöki megállapodást de magát a kedvezménytörvényt is.

A politikailag elkötelezetlen bizonytalanok körében pedig a többséget továbbra is kifejezett aggodalom tölti el a külföldi munkavállalók magyarországi jelenlétével kapcsolatban.


Módszertan

Az első vizsgálat 2002. január 19-20-án zajlott telefonos kérdezéssel. A megkérdezettek száma 720 fő volt. A második vizsgálat 2002. február 8-10-én történt. A megkérdezettek száma februárban 1134 fő volt.

A megkérdezettek a lakóhely településtípusa a nemek aránya és a megkérdezettek kora szerint mindkét vizsgálatban tükrözte a magyar felnőtt lakosság összetételét. A közölt adatok úgynevezett konfidencia intervalluma a januári vizsgálatban a teljes mintára vonatkozólag ± 3 9% a februári vizsgálatban a teljes mintára vonatkozólag ± 2 9%.

A kutatásoknak nem volt megrendelője azokat a Gallup saját kezdeményezésére és saját költségére végezte.

A kérdések pontos szövege és a válaszok aránya a megkérdezettek körében:

A Parlament a közelmúltban elfogadta a környező országokban élő magyaroknak bizonyos kedvezményeket biztosító úgynevezett Státusztörvényt vagy másképpen Kedvezménytörvényt. Ön összességében hogyan értékeli ezt a törvényt:

  2002. január [%] 2002. február [%]
  1. kifejezetten helyeslem ezt a törvényt nagyon egyet értek vele
  2. inkább helyeslem egyet értek vele
  3. inkább ellenzem nem értek vele egyet
  4. kifejezetten ellenzem ezt a törvényt egyáltalán nem értek vele egyet.
13
33
24
17
16
32
26
13

Mint bizonyára hallott róla a magyar és a román miniszterelnök a közelmúltban nyilatkozatot írt alá a határon túli magyarokat érintő úgynevezett Kedvezménytörvény alkalmazásáról amely komoly vitákat váltott ki. Mi az Ön személyes véleménye a Kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban:

  2002. január [%] 2002. február [%]
  1. súlyos hiba a magyar érdekek elárulása volt
  2. hibás lépés volt de nem veszélyezteti komolyan Magyarország érdekeit
  3. ésszerű kompromisszum volt amely lehetővé tette hogy a romániai magyarok igénybe vehessék a kedvezményeket
  4. a magyar külpolitika egyértelmű sikere volt.
18
32

30

6
15
34

30

7

Vannak akik szerint a magyar-román miniszterelnöki megállapodás kedvezőtlenül fogja befolyásolni a magyar munkavállalók helyzetét. Mások szerint ilyen veszély a megállapodás miatt nem fenyegeti a magyar munkavállalókat. Ön mennyire aggódik amiatt hogy tömegesen fognak külföldiek hivatalosan munkát kapni Magyarországon:

  2002. január [%] 2002. február [%]
  1. nagyon aggódom emiatt
  2. inkább aggódom emiatt
  3. nem különösebben aggódom emiatt
  4. egyáltalán nem aggódom emiatt.
21
25
31
15
20
24
29
21

 

 

FőlapThe Gallup Organization | gallup

Copyright © 2001 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2002-02-12 16:45