|
|
||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
Alig van változás a kedvezménytörvény megítélésében A Magyar Gallup Intézet először 2002. január 19-20-án majd február 8-10-én is telefonos közvélemény-kutatást végzett a státustörvénnyel és a magyar-román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban. A megkérdezettek száma januárban 720 fő februárban pedig 1134 fő volt. A kedvezménytörvény és a magyar-román miniszterelnöki megállapodás a kezdődő választási kampány egyik fő témájává alapvető vitapontjává vált. A román kormánnyal kötött megállapodást a kormányoldal és a baloldali ellenzék gyökeresen eltérően ítélték meg és ez a téma a belpolitikai viták egyik leginkább hevesen vitatott kérdésévé vált. Januárban a megkérdezettek 14 százaléka nem tudta megmondani hogy végső soron inkább ellenzi vagy inkább helyesli-e a kedvezménytörvényt februárban pedig az embereknek 16 százaléka nem tudott választ adni erre a kérdésre. A véleménnyel rendelkezőknek januárban 53%-a februárban pedig 55%-a helyeselte a kedvezménytörvényt. Ennek ellentéteként a véleménnyel rendelkezők körében a törvényt ellenzők aránya sem változott lényegesen: a januári 47%-ról 45%-ra csökkent. (A jelzett különbségek nem szignifikánsak.) 1. ábra: Helyesli
vagy ellenzi-e a státusztörvényt? Továbbra is azt tapasztaltuk hogy a kedvezménytörvény kérdésében a párt-kötődés az a legfontosabb tényező amely alakítja a véleményeket. Az MSZP szavazótáborának januárban kétharmada (65%) míg februárban 59%-a inkább ellenezte a státustörvényt - annak ellenére hogy az általuk támogatott párt képviselői megszavazták a törvényt a Parlamentben. A Fidesz-MDF lista szavazóinak ellenben januárban 70%-a februárban pedig már 78%-a inkább helyeselte a státustörvényt. A bizonytalanok körében valamivel többen vannak a státustörvény helyeslői mint ellenzői. Januárban a bizonytalanok közül 37% ellenezte és 43% helyeselte a kedvezménytörvényt. Ugyanez az arány februárban 37% ellenzőre és 47% helyeslőre módosult. A magyar-román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban a legfontosabb tendencia hogy az emberek egy része január és február között elbizonytalanodott. Általában a legtöbb témával kapcsolatban az a "szokásos" tendencia hogy az idő előrehaladtával ahogyan egyre több információhoz jutnak a témával kapcsolatban az emberek általában csökken a véleménynélküliek a "nem tudom" választ adók aránya. Ez esetben azonban - feltehetően az egymásnak gyökeresen ellentmondó politikai értelmezések miatt - ennek az ellenkezője történt. A miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban januárban a megkérdezettek 14 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Egy hónappal később a megkérdezetteknek már 21 százaléka nem foglalt állást. Ez arra utal hogy az elmúlt időszakban az erről a kérdésről folyó viták nem segítették az emberek tisztánlátását sokkal inkább növelték a bizonytalanságot. A legtöbben pártállásuk alapján foglalnak állás. Az MSZP szavazóinak túlnyomó többsége hibás lépésnek sőt a magyar érdekek elárulásának tartja a két kormányfő által aláírt megállapodást. A Fidesz-MDF lista szavazóinak ezzel gyökeresen ellentétes az álláspontja: meghatározó többségük ésszerű kompromisszumnak sőt a magyar külpolitika sikerének értékeli a megállapodást. A bizonytalanok körében többen vannak akik negatívan vélekednek a magyar-román egyezményről (januárban 52% februárban pedig 43%) mint akik pozitívnak gondolják a megállapodás tényét (januárban 27% februárban pedig 31%). 2. ábra: Mi az Ön véleménye a magyar-román miniszterelnöki
megállapodásról? Megfogalmaztunk egy olyan kérdést is amely azt firtatta hogy a magyarok mennyire aggódnak amiatt hogy a miniszterelnökök megállapodás negatív hatással lehet a magyar munkavállalók helyzetére lehetőségeire. Ez esetben is egyértelműen politikai elköteleződések szerint alakulnak az álláspontok. A Fidesz-MDF lista szavazóinak januárban 68 százaléka februárban pedig 72 százaléka azt mondta hogy ő nem aggódik amiatt hogy tömegesen fognak külföldiek hivatalosan munkát kapni Magyarországon. Az MSZP szavazói közül ellenben januárban 67% februárban pedig 64% kifejezett aggodalmát fejezte ki emiatt. A pártpreferenciájukban bizonytalanok közül januárban még jóval többen voltak azok akik aggódtak (51%) mint akik nem aggódtak emiatt (36%). Februárra valamelyest kiegyenlítettebbé vált az aggódok (47%) és a nem aggódók (41%) aránya a bizonytalanok körében. 3. ábra: Ön mennyire aggódik amiatt
A jelek tehát arra utalnak hogy a kormány megnyugtatónak szánt döntései és intézkedései csak korlátozottan érték el szándékolt hatásukat. Az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége továbbra is negatívan értékeli nem csak a magyar-román miniszterelnöki megállapodást de magát a kedvezménytörvényt is. A politikailag elkötelezetlen bizonytalanok körében pedig a többséget továbbra is kifejezett aggodalom tölti el a külföldi munkavállalók magyarországi jelenlétével kapcsolatban.
|
|||||||||||||||||||
| 2002. január [%] | 2002. február [%] | |
|
13 33 24 17 |
16 32 26 13 |
Mint bizonyára hallott róla a magyar és a román miniszterelnök a közelmúltban nyilatkozatot írt alá a határon túli magyarokat érintő úgynevezett Kedvezménytörvény alkalmazásáról amely komoly vitákat váltott ki. Mi az Ön személyes véleménye a Kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban:
| 2002. január [%] | 2002. február [%] | |
|
18 32 30 6 |
15 34 30 7 |
Vannak akik szerint a magyar-román miniszterelnöki megállapodás kedvezőtlenül fogja befolyásolni a magyar munkavállalók helyzetét. Mások szerint ilyen veszély a megállapodás miatt nem fenyegeti a magyar munkavállalókat. Ön mennyire aggódik amiatt hogy tömegesen fognak külföldiek hivatalosan munkát kapni Magyarországon:
| 2002. január [%] | 2002. február [%] | |
|
21 25 31 15 |
20 24 29 21 |
|
Főlap
| The Gallup Organization
| Copyright © 2001 - Magyar Gallup Intézet
The Gallup
Organization
|