A NYÁRI POLITIKAI KÖZHANGULAT JELLEMZŐI
2008. július
A Gallup kérdezői 1023 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztek meg az otthonukban, személyes módszerrel. A megkérdezésekre 2008 június 20. - július 2. között került sor 64 elsődleges mintavételi ponton az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán.
A Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül nem változott május vége és július eleje között, változatlanul tíz felnőttből négyen tartoznak a legnagyobb ellenzéki párt szavazói körébe (39%). Az MSZP a május végi 13% után stabilizálódott és ismét 15%-on áll.
A biztos pártválasztóknál a támogatottságbeli különbség - az ellenzéki szavazók jelenlegi nagyobb részvételi elszántsága miatt - ennél nagyobb. A Fideszt ebben a körben a potenciális választók kétharmada (65%) támogatná . Az MSZP-t jelenleg a biztos pártválasztók egynegyede (25%) támogatná.
Jelenleg az MDF támogatóinak nagysága megegyezik az SZDSZ táborának nagyságával a teljes népességen belül (2%-2%). A biztos szavazó pártválasztók között az MDF tábora minimálisan nagyobb, de mindkét tábor támogatóinak aránya a parlamenti küszöb alatt van (3%-2%).
A két vezető párt támogatottsága
| A teljes mintában | A pártot választók között | A pártot választó biztos szavazók között | |
| N=1023 fő (a teljes minta hibája: +/- 3,1%) |
N=614 fő (a teljes minta hibája: +/- 3,95%) |
N=470 fő (a teljes minta hibája: +/- 4,52%) |
|
| Fidesz | 39 | 64 | 65 |
| MDF | 2 | 4 | 3 |
| MSZP | 15 | 25 | 25 |
| SZDSZ | 2 | 3 | 2 |
| Más párt | 3 | 4 | 5 |
| Nem szavazna | 20 | ||
| Nem tudja
nem válaszol | 20 |
A gazdasági közhangulat
A felnőtt lakosság döntő része meglehetősen rossznak (52%) vagy nagyon rossznak (31%) ítéli meg az ország gazdasági helyzetét. A megítélésen belül minimális, néhány százaléknyi elmozdulást lehet regisztrálni. A tavalyi év második felében a mostaninál valamivel többen ítélték meg az ország gazdasági helyzetét nagyon rossznak.
Az ország gazdasági helyzetének megítélése a teljes lakosság körében
Ettől nem függetlenül, február óta lassan növekszik azoknak az aránya is, akik családjuk anyagi helyzetének alakulásában pozitív változásra számítanak a következő egy évben: februárban 11%, májusban 15%, júniusban már 18% ebben a tekintetben optimista. Ennek ellenére a lakosság túlnyomó része még mindig inkább pesszimista anyagi kilátásait illetően és a következő évre vonatkozóan tízből négyen (44%) számítanak még mostani helyzetükhöz képest is további romlásra.
Prognózis a család anyagi helyzetének alakulását illetően a következő 12 hónapra vonatkozóan
A miniszterelnöki teljesítmény megítélése
A miniszterelnök munkájának megítélése a lakosság körében, a legutolsó hetekben elmozdult az előző hónapokat jellemző mélypontról. Minimális mértékben, de valamivel többen elégedettek a munkájával mint korábban. Jelenleg a lakosság ötöde (22%) véli úgy, hogy inkább jól mint rosszul teljesít, miközben bő kétharmaduk (69%) véli úgy hogy inkább rossz a miniszterelnök teljesítménye.
Gyurcsány, mint miniszterelnök inkább jól, vagy inkább rosszul végzi a feladatát?
A miniszterelnöki feladatok jó vagy rossz megoldásának megítélésén túl azt is megkérdeztük , hogy az emberek mennyire bíznak Gyurcsány Ferencben mint miniszterelnökben. A kérdésre egy ötfokú skála szerint lehetett válaszolni, ahol az 5 azt jelentette, hogy teljesen megbíznak és 1 pedig azt, hogy egyáltalán nem bíznak meg. A összességében a lakosság kétharmada (67%) nem bízik meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökben (47% egyáltalán nem). A megkérdezetteknek csak 6%-a az, aki nagyon megbízik benne, és egy további 9%, aki valamennyire bízik a miniszterelnökben, tehát összességében a lakosság 15 százaléka bízik valamennyire a kormányfőben. Ez a májusi eredményhez hasonlítva mintegy 2 százalékkal magasabb bizalmi szintet jelent.
Orbánban mint a FIDESZ elnökében a teljes népesség 15%-a nagyon bízik és egy további 20% bízik. Orbán esetében 40% azok aránya akik nem bíznak benne meg, (26% az, akik egyáltalán nem). Az előző hónaphoz képest a bizalmi szint az ő esetében is együttesen két százalékkal emelkedett.
Bizalom Gyurcsány és Orbán iránt
% a teljes népesség körében
A volt miniszterelnök, Orbán Viktor iránti bizalom fontos jellemzője, hogy vele kapcsolatban a bizalmi skála két oldala nem szimmetrikus. Az iránta táplált bizalmatlanság inkább életkorfüggő, míg a vele szemben kifejezett bizalomnal lévők aránya gyakorlatilag nem különbözik az egyes korosztályok között. Azok együttes aránya, akik bíznak vagy nagyon bíznak bennek, a 40 alattiaknál 34%, 40-59 évesek között 36%, és a 60 évesnél idősebbek körében is 34%. Ezzel szemben a jelenlegi kormányfő iránti bizalom a legnagyobb az idősebbek körében (29%), ott majd minden harmadik felnőtt bízik benne, míg a 40-59 éveseknek már csak a 15 %-a és a 40 alattiak körében pedig mindössze 7 % az, aki teljesen vagy részben megbízik benne.
Május óta a 60 felettiek körében nőtt meg leginkább a Gyurcsány iránti bizalom: 22%-ról 29%-ra, míg Orbán esetében ez leginkább a 40-59 évesek körében történt -- 31%-ról 36%-ra. Az Orbánnal szembeni bizalom az elmúlt hónap során polarizálódott a legidősebb korosztályon belül. Nemcsak azok aránya növekedett 5 százalékponttal, akik egyáltalán nem bíznak benne, de ezzel szemben további 5 százalékkal tudta tovább növelni a legidősebb korcsoporton belül azoknak az arányát is, akik épp ellenkezőleg, nagyon bíznak benne.
Bizalom Gyurcsány és Orbán iránt májusban és júniusban - korcsoportok szerint (%)
% a teljes népesség körében
A kormánykoalíció felbomlásának értelmezései
A kormánykoalíció felbomlásának értelmezésében átalakult a lakosság véleménye május óta. Két hónappal ezelőtt nagyjából egyenlő arányban voltak azok, akik ezt egy valódi váltásnak (42%) tekintették és azok, akik azt gondolták, hogy csak egy politikai színjátékot látunk (40%). Júniusban már jóval kevesebben (29%) gondolják azt, hogy itt az SZDSZ valódi váltásáról van szó. Jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik a korábbihoz képest elbizonytalanodtak, és most már nem tudnak erre a kérdésre válaszolni (18%-ról 27%-ra) és azt is többen gondolják , hogy csak egy látszólagos szakításról van szó (44%).
A kormánykoalícióból való kilépés megítélése a politikai táborokon között nem különbözik nagyon élesen -- a kormánypárti szavazóknak a bő harmada is úgy gondolja, hogy "valójában nem szakított a két párt és ez csak egy megrendezett politikai színjáték".
Az SZDSZ kormánykoalícióból való kilépése
% a teljes népesség körében
| 2008. május | 2008. június |
 |
|
A lakosság kétharmada tudta segítség nélkül júniusban, hogy az SZDSZ új elnöke Fodor Gábor. Különösen a felsőfokú végzettségűek, a budapestiek és a 40 feletti lakosság, valamit a baloldali szavazók voltak tájékozottak.
Fodor Gábor elnöksége alatt az SZDSZ népszerűségének növekedésére tízből hárman számítanak, négyen nem számítanak változásra, egy fő csökkenést vár és két fő nem tudja a kérdést megítélni. A baloldali szavazók és a budapestiek fele a szabaddemokraták népszerűségének növekedésére számít az elnökváltás következtében.
Mi lenne az ország érdeke: előrehozott választások, vagy kisebbségi kormányzás?
A lakosság több mint fele szerint lenne az az ország érdeke, hogy mielőbb új választásokat írjanak ki (55%), míg minden harmadik lakos (30%) azon a véleményen van, hogy az MSZP-nek kell végigvinnie a kormányzást ebben a ciklusban. Ezen a téren nem változott a lakosság véleménye májushoz képest.
Gyakorlatilag minden társadalmi csoportban többségben vannak azok, akik az ország számára a legjobb megoldásnak az új választások kiírását tartják.
Azokon belül, akik az MSZP kisebbségi kormányzását tartják a jó megoldásnak, a májusi 68%-al szemben most 73% gondolja úgy, hogy az lenne a legjobb, ha Gyurcsány vezetné a kisebbségi kormányzást egészen 2010-ig.
A jelenlegi helyzetben az ország érdeke ...
% a teljes népesség körében
Mi várható?
A lakosság szkeptikusságát mutatja, hogy jóval kevesebben valószínűsítik, hogy még 2010 előtt új választásokat fognak kiírni (33%), mint ahányan az előrehozott választások mellett vannak . Majdnem ugyanennyien (31%) tartják azt valószínűbbnek a jelenlegi helyzetben, hogy egy Gyurcsány vezette kisebbségi kormányzás marad fenn a következő választásokig. Május óta nem változtak az egyes forgatókönyvek valószínűsítőinek arányai, noha a két mérés közötti hetekben sok minden történt ebben a vonatkozásban is.
A lakosság 7 százaléka számít arra, hogy ugyan kisebbségi kormányzás lesz, de Gyurcsány miniszterelnöksége nélkül, és ennél valamivel többen (9%) vélekednek úgy, hogy egy megújult MSZP-SZDSZ koalíció fogja vezetni az országot.
A magasabb végzettséggel rendelkezők és a 60 felettiek körében lényegesen többen vannak azok, akik szerint Gyurcsány egészen 2010-ig vezeti a kormányt (41-42%).
A jelenlegi helyzetben mi a legvalószínűbb ...
% a teljes népesség körében
| 2008. május | 2008. június |
 |
|
A májusi 38%-al szemben most a teljes népesség 40 százaléka gondolja úgy, hogy egy FIDESZ vezette kormány jobb kormányzati teljesítményt nyújtana a jelenlegi kormánynál, evvel párhuzamosan pedig 15%-ról 19%-ra emelkedett azoknak az aránya is, akik szerint egy jobboldali kormány gyengébb teljesítményt nyújtana.
Módszertan
A kutatás során 1023 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2008 június 20. - július 2. között került sor 64 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözi. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak, úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb, mint +/- 3,1 %.
