A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI

2008. február

Következmények nélküli népszavazásra számít az ország

Az igenek várható győzelme nyomán a többség szerint Gyurcsánynak menni kellene de maradni fog.

A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2008 februárjában 1023 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg az otthonukban személyes módszerrel. A megkérdezésekre 2008. február 20. és 26. között került sor 64 elsődleges mintavételi ponton.

Felhívjuk a figyelmet a februári pártpreferencia adatok fokozott óvatossággal való értelmezésére. Egyfelől Orbán Viktor évértékelő beszéde közvetlenül a kérdezés előtt hangzott el másrészt a népszavazási kampány is körülbelül a kérdezési időszakban kapcsolt magasabb fokozatra.

Februárban Orbán évértékelő beszéde után a FIDESZ támogatói köre szignifikánsan tovább nőtt az elmúlt hónapokhoz képest is. Korábban a Gallup még soha nem mért még ilyen magas 43%-os FIDESZ támogatottságot a teljes felnőtt lakosság körében. Ugyan csak a hibahatáron belül de az MSZP is javította pozícióját és jelenleg 15% a támogatottsága a teljes populáció körében.

A biztos pártválasztóknál a különbség – az ellenzéki szavazók jelenlegi nagyobb részvételi elszántsága miatt – több mint kétharmados (70%) Fidesz támogatottságot jelentene az MSZP elbizonytalanodott egyötödnyi (21%) támogatottságával szemben.

2008 februárjában az MDF támogatottsága valamivel nagyobb mint az SZDSZ tábora a teljes népességen belül (3%-1%). A biztos szavazó pártválasztók között mindkét tábor támogatói a parlamenti küszöb alatt vannak az MDF-é kevéssel míg az SZDSZ-é jóval elmaradva attól (4%-1%)

A két vezető párt támogatottsága

Pártpreferencia a teljes lakosság körében

	A teljes mintában	A pártot választók között	A pártot választó biztos szavazók között
	N=1023 fő (a teljes minta hibája: +/- 3 1%)	N=664 fő (a teljes minta hibája: +/- 3 8%)	N=554 fő (a teljes minta hibája: +/- 4 2%)
Fidesz	43	67	70
MDF	3	4	4
MSZP	15	23	21
SZDSZ	1	1	1
Más párt	3	5	4
Nem szavazna	10
Nem tudja nem válaszol	25

A gazdasági közhangulat

A gazdasági közhangulat valamelyest javult a decemberi mélyponthoz képest de továbbra is a felnőtt lakosság döntő része meglehetősen rossznak (53%) vagy nagyon rossznak (33%) ítéli meg az ország gazdasági helyzetét.

Az ország gazdasági helyzetének megítélése a teljes lakosság körében

A családok saját anyagi helyzetüknek a változását valamivel optimistábban ítélik meg mint decemberben. A hangulat azonban még mindig nem a javulás hanem inkább a stagnálás felé mozdult. A következő évre vonatkozóan a lakosság közel fele számol további romlással (47%) javulásban továbbra is csak minden tizedik magyar felnőtt reménykedik (11%).

Prognózis a család anyagi helyzetének alakulását illetően a következő 12 hónapra vonatkozóan

A miniszterelnöki teljesítmény megítélése

December és február vége között tehát az elmúlt két hónapban nem változott a miniszterelnök munkájának megítélése a lakosság körében. Továbbra is száz ember közül csak tizenkilenc véli úgy hogy inkább jól mint rosszul teljesít és bő kétharmaduk (69%) véli úgy hogy inkább rossz a miniszterelnök teljesítménye.

Gyurcsány mint miniszterelnök inkább jól vagy inkább rosszul végzi a feladatát?

Más formában is megkérdeztük hogy az emberek mennyire bíznak Gyurcsány Ferencben mint miniszterelnökben. A kérdésre egy ötfokú skála szerint lehetett válaszolni ahol az 5 azt jelentette hogy teljesen megbíznak és 1 pedig azt hogy egyáltalán nem bíznak meg. A összességében a lakosság kétharmada (67%) inkább nem bízik meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökben (53% egyáltalán nem). A megkérdezetteknek csak 4%-a az aki nagyon megbízik benne és egy további 10% aki valamennyire bízik a miniszterelnökben.

Mennyire bízik Gyurcsány Ferencben mint miniszterelnökben?

- iskolai osztályzatok szerinti skála a teljes népesség körében -

Ha a politikusok iránti lakossági bizalmat leíró adatokat összesítjük aszerint hogy milyen arányban kaptak pozitív (4-es és 5-ös osztályzatok) illetve negatív értékelést (1-es 2-es osztályzatok) a következő rangsor alakul ki

Bizalom a politikusokban

- iskolai osztályzatok szerinti skála a teljes népesség körében -

Orbán Viktor Sólyom László és Kósa Lajos vezeti a bizalmi listát az általunk felsorolt helyi és országos politikusok közül leginkább bennük bízik a felnőtt lakosság és csak az esetükben több azoknak a száma aki bíznak bennük mint akik nem. Navracsics Tibor és Tarlós István estében megközelítőleg azonos a pozitív és a negatív válaszok aránya. A legrosszabb értékelést Kóka János kapta akinél a benne nem bízók és az iránta bizalommal lévők megoszlása 68 % illetve 5% .

Népszavazás

A köztársasági elnök által március 9-ére kiírt népszavazásról a felnőtt lakosság egésze (99%) hallott. A magyarok többsége (65%) arra számít hogy a referendumon elegendő lesz a részvétel ahhoz hogy az eredményes legyen.

A népszavazás iránti egyre nagyobb érdeklődésre jellemző hogy a felnőtt lakosság több mint a fele (54%) úgy gondolja hogy biztosan el fog menni még abban az esetben is ha valamilyen nagyon sürgős vagy fontos dolga akad éppen a népszavazás napján. A Fidesz szimpatizánsok háromnegyede (73%) míg a szocialista szavazókör csupán kétötöde (44%) szándékozik minden körülmények között elmenni szavazni. Budapesten valószínűleg kisebb részvételre lehet számítani mint vidéken.

Biztos szavazók aránya

- Az összes megkérdezett % -

- % "biztosan elmegy + egészen biztosan úgy szervezném és intézném a dolgaimat hogy mindenképpen el tudjak menni" -

Azoknak akiknek a részvételére lehet számítani a népszavazáson elsősorban a felvetett kérdésekben kívánnak vélemény nyilvánítani (59%) míg kisebb részüknél az elsődleges motiváció a kormány politikájának véleményezése (13%). Minden ötödik (19%) potenciális szavazó úgy gondolja egyszerre nyilvánít véleményt a feltett kérdésekben de egyben a kormány politikájával kapcsolatban is. Tehát a népszavazáson résztvevők harmada (32%) a konkrét kérdéseken túl a kormány politikájáról is akar üzenetet küldeni. A távolmaradás indokai között ezzel szemben éppen az a leggyakoribb indok hogy ezek a kérdezettek nem óhajtanak véleményt mondani a kormány munkájáról a népszavazás apropóján (27%) vagy a felvett kérdésekben nem akarnak állást foglalni (10%) illetve mindkettő (16%).

Tíz felnőttből nyolc (81%) érzi úgy hogy megfelelően tájékozott eleget tud a március 9-i népszavazási kérdésekkel kapcsolatban. Az idősebbek és a kisebb településeken élők inkább érzik úgy hogy tájékozottak a kérdésekben.

A népszavazás eredménye nem lenne kérdéses a mostani szándékok alapján. A tandíj visszavonását az embereknek 75 a vizitdíj és a kórházi napidíj semmissé tételére 76-78 százaléka szeretné . Ha csak a népszavazáson a részvételüket biztosra ígérők körében nézzük ugyanezeket az arányokat akkor a szavazók 80-82 százaléka vetné el a tandíjak vizitdíjak és kórházi napidíjak bevezetését.

Népszavazási válaszok a biztos szavazók körében

A kormány javaslatainak elvetése nemcsak az ellenzéki pártok híveire jellemző. Függetlenül attól hogy elmennének-e szavazni vagy sem a szocialista párt támogatóinak 47 45 48 százaléka ellenzi a tandíjak és a vizitdíjak és a kórházi napidíjak bevezetését. A biztos szavazó szocialista szimpatizánsok között hasonló arányban (51 43 46) vannak a potenciális "igen"-nel voksolók.

A lakosság döntő többsége nem számít arra hogy a népszavazás után a belpolitikai helyzet alapvetően változni fog (48%) míg minden negyedik felnőtt alapvető változásokra számít (22%). Tízből ketten (19%) arra számítanak hogy ha nem is alapvetően de változni fog a belpolitika helyzet a népszavazás következtében.

A FIDESZ szimpatizánsok közül minden harmadik ember (32%) számít alapvető változásokra míg a szocialista szavazók sokkal kevésbé látják úgy hogy a népszavazás a belpolitikai következménnyel járhat (12% szerint lesz alapvető változás míg 60 % szerint nem lesz változás).

A belpolitikai helyzet változása a népszavazás nyomán

- Az összes megkérdezett % -

Mint láthatjuk a népszavazás várhatóan azt eredményezi majd hogy a lakosság a kormány vitatott intézkedései ellen foglal állást és a többség úgy gondolja hogy az igenek sikere esetén ezeket az intézkedéseket vissza kellene vonnia a kormánynak. A lakosság kétharmada ugyanakkor látja az egészségügyi reformok szükségességét és minden második felnőtt a felsőoktatásban is szükségesnek lát reformokat.

A reformok szükségessége

- Iskolai osztályzatoknak megfelelő skála az összes megkérdezett % -

Az egészségügyi intézményeket az egészségügyi struktúrát érintő reformok	A felsőoktatási intéményeket az oktatási rendszert érintő reformok

A politikai közéletet foglalkoztató másik fontos kérdés a kormányfő sorsa A magyar felnőttek fele (52%) van azon az állásponton hogy a kormányfőnek le kellene mondani amennyiben az igenek győznének a népszavazáson. Tíz kormánypárti emberből egy (14%) míg tíz ellenzékkel szimpatizáló lakosból nyolc gondolkodik így. Csak minden harmadik felnőtt szerint azonban a népszavazási kudarc nem kell hogy Gyurcsány távozásához vezessen (32%) míg a lakosság 16 százaléka nem tud a kérdésben állást foglalni.

Amennyiben a népszavazáson leszavazzák a kormány intézkedéseit akkor Ön szerint mit kellene tennie a kormányfőnek?

- Az összes megkérdezett % -

Azon 52% jelentős többsége (74%) szerint akik úgy gondolják hogy a kormányfőnek távoznia kellene az esetleges népszavazási kudarc esetén új választások kiírását tartaná szükségesnek és csak egy kisebbség (20%) az aki szerint a jelenlegi kormánykoalíciónak kellene új miniszterelnököt választania.

Azon 32% körében pedig akik nem tartják szükségesnek a kormány távozását 60% gondolja hogy a népszavazás üzenete alapján a kormánynak alapvetően változtatnia kellene a politikáján. Mindössze Minden harmadik (34%) véli úgy hogy a kormánynak ebben az esetben sem kell alapvetően módosítania a jelenlegi átalakítások irányán.

A fenti adatok a teljes lakosságra vetítve a következő eredményt adják: az igenek győzelme esetén a magyar lakosság 39%-a szerint új választásokat kellene kiírni 11% szerint a jelenlegi kormánypártoknak új miniszterelnököt kellene jelölniük 19% szerint maradni kellene a kormányfőnek de alapvetően változtatnia kellene a politikáján és végül 11% szerint ilyen változtatásokra sincs szükség. Minden ötödik (20%) magyar lakos nem tud vagy nem akar ebben a kérdésben állást foglalni.

Módszertan

A kutatás során 1023 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2008 február 20-26. között került sor 64 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.

A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.

Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 1 % a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 88%.