A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2006. október
Gyurcsány miniszterelnöki megítélése újabb mélypontján
A pártpreferenciákban július óta nincs jelentős változás a szocialisták elvesztették támogatóik többségét Budapesten és az egyetemet végzettek körében.
Az önkormányzati választások után a Fidesz továbbra is jelentősen vezet az MSZP előtt.
Miközben 2006. májusi választások óta minden hónapban nő néhány százalékkal azoknak az aránya
akik úgy nyilatkoznak
hogy nem mennének el szavazni
a kormánypártokat és az ellenzéket támogatók tábora stabil. A teljes lakosság 23 százaléka szavazna a szocialistákra
32 százaléka pedig a Fidesz-re. Az MDF és az SZDSZ tartósan 2-3 százalékos támogatással rendelkezik. Az októberi adatok szerint a megkérdezettek 17 százaléka nem rendelkezik pártpreferenciával és 19 százaléka mondja
hogy nem menne el szavazni.
Minden korábbinál többen - a megkérdezettek 62 százaléka - itélik meg úgy
hogy a miniszterelnök rosszul látja el a feladatát
és ezzel párhuzamosan minden korábbinál kevesebben
- csak a megkérdezettek 24 százaléka - látják úgy
hogy inkább jól végzi a munkáját.
Az októberi
tehát az önkormányzati választások utáni pártpreferencia vizsgálatunkban
a 18 évesnél idősebb népességben az MSZP támogatóinak aránya 23 százalék
a Fidesz-é pedig 32 százalék. Az MSZP drasztikusan vesztett szavazóbázisából május és július között
de augusztus óta nem csökkent tovább a szocialista szavazóbázis. A Fidesz júniusra
az elvesztett választás után
növelte a táborát. Ez egy új jelenség volt a korábbi választásokhoz képest
hiszen általában az emberek inkább a győztesekhez csatlakoznak
vagy 'úgy emlékeztek utólag'
hogy a győztesre szavaztak.
A júniusi
választást közvetlenül követő
időszakban amikor nagyon alacsony volt a bizonytalanok aránya
a Fidesz-nek 11 százalékkal nagyobb volt a támogatottsága mint a szocialistáké. Ez a különbség ma 9 százalékos
a Fidesz tábor csökkenése leginkább a választási részvételi szándék visszaeséséből adódik.
A lakosság harmada (36%) nem tudna pártot választani
ha most vasárnap lennének a választások.
A kis pártok szavazóbázisának nagysága nem változott a választások óta eltelt időszakban.
Pártpreferencia a teljes lakosság körében
Településtípusok szerint a kisvárosokban a legalacsonyabb a szocialisták támogatottsága
de az elmúlt hetek politikai válsága és az önkormányzati kampány leginkább a fővárosban apasztotta a szocialista bázist. Budapesten minden korábbinál - az országos 23 százaléknál is egy százalékkal alacsonyabb szocialista támogatottságot találtunk októberben.
A szocialista szavazótábor átalakulásának másik fontos indikátora
hogy az egyetemet végzettek elfordultak a párttól. Egy mostani választáson a magasabb végzettségűek közül jóval kevesebben szavaznának rájuk
mint a kevésbé iskolázottak közül. A felsőfokú iskolai végzettségűek körében korábban még soha nem mértünk ekkora különbséget a Fidesz és az MSZP között - kétszer annyian támogatják a Fidesz-t (34%) mint az MSZP-t (17%).
Ahogy korábban is
az MSZP törzsszavazói az inaktív korosztályokból kerülnek ki. Míg a 18-29 évesek körében 44 százaléknyi Fidesz és csak 13 százalék szocialista szimpatizánst lehet találni
nyugdíjazás előtt álló 50-59 éveseknél kiegyenlített a két tábor támogatottsága (29-29 százalék)
míg a 70 év felettiek körében jelentősen többen vannak a szocialista szavazók (22% - 30 %).
A legalacsonyabb egy főre eső jövedelműek körében sokkal magasabb azoknak az aránya
akik a Fidesz-re szavaznának
mint a gazdagabbak körében.
A FIDESZ és az MSZP szavazóbázis nagysága
teljes népességen belül
demográfiai csoportonként
(2006. október)
Változatlanul csak minden tizedik magyar gondolja azt hogy az ország meglehetősen jó helyzetben van és 10 felnőttből kilenc úgy látja hogy a magyar gazdaság nagyon rossz illetve meglehetősen rossz állapotban van.
Az ország gazdasági helyzetének megítélése a teljes lakosság körében
Tovább csökkent azoknak az aránya akik szerint Gyurcsány Ferenc inkább jól végzi a feladatát mint rosszul. Októberben a lakosság negyede (24%) gondolja úgy hogy inkább jól és a lakosság kétharmada (62%) hogy inkább rosszul végzi a munkáját. A MSZP jelenlegi szavazókörének is csak a háromnegyede (71%) van meggyőződve arról hogy a miniszterelnök inkább jól dolgozik míg 18 százalék szerint inkább rosszul látja el feladatát és 11 százalékuk pedig nem tudja vagy nem akarja ezt megítélni.
Gyurcsány
mint miniszterelnök inkább jól
vagy inkább rosszul végzi a felaldatát?
A kampányidőszakot leszámítva 2004 óta mindig többen voltak azok akik a következő évre inkább anyagi helyzetük romlására mint javulására számítottak. Minden negyedik magyar kifejezetten pesszimista volt minden ötödik pedig optimista. 2006 január elején a kampány hatására megváltozott ez a tendencia és egészen májusig az optimisták kerültek többségbe - többen hittek abban hogy helyzetük javulni fog mint akik pesszimistán látták helyzetüket. Júniusra következett be a drasztikus változás a kilátásokban - ekkora minden második magyar látta úgy hogy a családja helyzete romlani fog és a nyári hónapokra mind többen adták fel a reményt . Őszre ez a tendencia tovább folytatódott és szeptember óta nagyjából 10 családból hatban helyzetük romlására számítanak a következő egy év során.
Prognózis a család anyagi helyzetének alakulását illetően a következő 12 hónapra vonatkozóan
a teljes lakósság körében
Az aktív korúak a gyermeket nevelők és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők és községekben élők a borúlátóbbak a közvetlen jövőt illetően.
Prognózis a család anyagi helyzetének alakulását illetően a következő 12 hónapra vonatkozóan
demográfiai bontásban
(2006. október)
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya
a korcsoportok aránya
valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2006 októberében 1001 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2006. október 8. és 12. között került sor az ország 64 településén.
A mintavétel a többlépcsős
rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya
az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket
amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak
úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb
mint +/- 3
1%.
