|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI Növekvő érdeklődés mellett stabil Fidesz előny
A pártelnöki illetve miniszterelnöki beszédeket megelőző aktivizálódó politikai közegben a teljes választókorú népesség körében a kormányválság előtti szintre csökkent a politika vagy legalábbis a pártok iránt közömbösnek tűnő vagy egyszerűen elbizonytalanodott magyarok aránya (36%). Ugyanakkor ez nem hozott érdemi változást a pártpreferenciákban a különböző táborok az előző hónapban mért erőviszonyokat megtartva gyarapodtak: mind a Fidesz mind pedig az MSZP tábora 4 százalékponttal bővült februárra. Január után tehát februárban is 8 százalékpont a két vezető politikai erő támogatottságának a különbsége a Fidesz javára. Az MSZP és a Fidesz támogatói
valamint
a bizonytalanok a teljes mintában
az elmúlt két évben Az SZDSZ-nek 3 az MDF-nek 2 százalékos a tábora a Centrumpártra a MIÉP-re és a Munkáspártra a választópolgárok 1 százaléka szavazna. A többi párttal együttvéve a lakosság kevesebb mint 1 százaléka szimpatizál. Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt
népességben (2005. február
%) A valamilyen pártot választók körében a múlt havihoz képest sem a Fidesz sem az MSZP támogatottsági aránya nem nőtt szignifikánsan ismét jelezve hogy az újonnan (vagy újra) véleményt nyilvánítók nem különböznek a már eddig is aktív választóktól: a Fideszt a pártot választók 50 (-1 pont) az MSZP-t a pártot választók 37 (=) százaléka támogatja. A kis pártoknak és különösen az SZDSZ-nek némileg használt a korai politikai tavasz; a valamilyen pártot választani tudók körében az SZDSZ már a parlementi küszöb környékén jár. A parlamenten kívüli pártok közül a MIÉP és a Munkáspárt szavazótábora bővült kismértékben (1%-ról 2%). Az MDF ebben a válaszadói körben 4 helyett most 3 százalékot ért el. A pártot választó biztos szavazók aránya (vagyis azoké akik azt mondták hogy biztosan elmennének szavazni és meg is mondták melyik pártra szavaznának) szintén megnőtt: jelenleg 47% ez az arány. Egyébként 54% venne részt "biztosan" egy most vasárnapi választáson. A politikai aktivitás erősödése mellett az egyes pártok szimpatizánsainak
az elkötelezettsége nem egyformán változott: az MSZP jelenlegi bázisa
aktívabb
mint akár az egy hónappal ezelőtti
ezért a korábban mért 17
pontos különbség februárra valamelyest mérséklődött
jelenleg a különbség
ebben a körben 13 százalékpont. Pártok szavazótáborainak százalékos
aránya
Hanyatló gazdasági optimizmus Az elemzőket a kormányváltás óta élénken foglalkoztatják a vezető politikai erők vezető személyiségeinek szereplései média aktivitása. A kormányváltást közvetlenül követő időszakban a Gallup is úgy látta hogy Gyurcsány Ferenc és az általa vezetett kormány megítélését leginkább a médiaszereplések és a másik oldal reakciói tükrében ítélték meg a választók -- legalábbis erre engedett következtetni a szokatlanul mozgalmas pártpreferencia-görbe 2004 augusztusa és decembere között. Ez a hatás már múlni látszik és úgy tűnik a preferencia-görbék visszatérnek a kormányváltás előtti egy évet jellemző trendbe amely nyilván mélyebb strukturális okokra vezethető vissza. Ilyen kézenfekvő strukturális ok lehet a gazdasági helyzet illetve annak percepciója. Ha 2004 júniusa óta vizsgáljuk az eredményeket akkor szinte monotonon romló tendenciákat látunk az összes fontos gazdasági jellegű kérdés megítélésében. Februárra a választókorúak több mint háromnegyede vélekedett úgy hogy az ország gazdasági helyzete meglehetősen vagy nagyon rossz -- a kormányválság kirobbanása körül illetve azt megelőzően ez az arány jelentősen alacsonyabb volt (63%). Az érem másik oldala: 28 százalékról 18 százalékra csökkent az ország gazdasági helyzetét jónak ítélők aránya. Az ország gazdasági helyzete (2004 június - 2005 február
%) Hasonlóképpen a személyes kilátások is rosszabbra fordultak az elmúlt időszakban az emberek negyede helyett már a harmaduk pesszimista a rövid távú kilátásait illetően és kisebb mértékben csökkent azok aránya is akik pozitív változást várnak a következő egy évtől. A középtávú tendenciákat nézve hasonló kép tárul elénk: a júniusi 42% helyett ma 35% derülátó és az alig több mint fél évvel ezelőtti 16%-hoz képest ma 22% ítéli pesszimistán a következő négy év családi kilátásait. A család rövid távú gazdasági kilátásai (2004 június
- 2005 február
%) Mindemellett az abszolút többség úgy véli hogy a kormány nincs a helyzete magaslatán amikor a gazdasági problémák megoldásához nyúl: 12% szerint nagyon és 45% szerint meglehetősen rosszul kezeli a kormány a gazdasági problémákat. A választópolgárok 30%-a érzékeli úgy hogy a kormány inkább pozitív hatással van a gazdaságra és ezer emberből körülbelül 10 gondolja hogy nagyon jól kezeli azt. Hogyan kezeli a kormány a gazdaság kérdéseit? (2005
február) Gyurcsány Ferenc Természetesen mindezek nem hagyják érintetlenül a miniszterelnök tetszési mutatóit sem: az első néhány hónap után valamivel többen elégedetlenek a tevékenységével (44%) mint ahányan elégedettek (37%). Fontos mérföldkő hogy 2005 februárra a véleményt alkotni nem tudók vagy nem akarók 19%-os aránya Gyurcsány Ferencet "intézményesült" miniszterelnöknek mutatja; kampányidőszakon kívül a mindenkori miniszterelnökökről véleményt alkotó választópolgárok aránya az elmúlt évtizedben végig 80-85% volt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként
végzett tevékenységének értékelése Figyelemreméltó pozitív fejlemény lehet a kormányfő számára
hogy három
hónap stagnálás után a növekvő politikai érdeklődés mellett valamelyest
(4 százalékponttal) növelni tudta az őt pozitívan megítélők táborát. Kormánypárti
örömre kevésbé adhat okot
hogy ezzel párhuzamosan a tevékenységét kritizálók
aránya is közel ugyanennyit emelkedett: 41-ről 44 százalékra. Kapcsolódó oldalak: A
két legerősebb párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999
márciusa óta
Módszertan A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2005 februárjában 1018 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2005. február 10. és 15. között került sor 65 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A minta összetétele a nemek aránya
az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország
felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének
jellemzőitől való kisebb eltéréseket
amelyek a mintavételes eljárásból
óhatatlanul fakadnak
úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Főlap
| The Gallup Organization
| Copyright © 2004 - Magyar Gallup Intézet
The Gallup
Organization
|