A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2005. január
 

Ismét szétnyílt a két vezető párt közötti olló a miniszterelnök tevékenységével a relatív többség elégedetlen


A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2005 januárjában 1022 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2005. január 19. és 27. között került sor 66 elsőleges mintavételi ponton.

A teljes választókorú népesség körében változatlanul szokatlanul alacsony a pártot választók és választásokon részt venni kivánók száma. A korábbi három hónapban mért tartózkodás januárban sem csökkent jelentősen. A politikai érdeklődéssel rendelkezők táborán belül viszont szignifikáns átrendeződést mértünk január folyamán.

A Fideszt szignifikánsan három százalékkal többen választották mint előző hónapban mig az MSZP tábora ugyanilyen szignifikáns mértékben három százalékkal csökkent.

A két ellentétes irányú változás hatására a decemberi 2 százalékos Fidesz előny a teljes népességen belül 8 százalékra nőtt. A többi párt támogatottságában nem volt jelentősebb elmozdulás.

Az MSZP és a Fidesz támogatói valamint a bizonytalanok a teljes mintában az elmúlt két évben

Az SZDSZ-nek és az MDF-nek egyaránt 2-2 százalékos a tábora a Centrumpártra 1 százalék szavazna. A MIÉP-nek és a Munkáspártnak a fél százalékot sem érte el a szavazótábora míg valamennyi más párttal együttvéve a lakosság 1 százaléka szimpatizál.

 

Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben (2005. január %)

A valamilyen pártot választók aránya változatlan. Decemberhez hasonlóan most is a teljes népesség több mint a fele 54 százaléka nevezett meg valamilyen pártot hogy egy feltételezett most vasárnapi parlamenti választáson arra adná a voksát.

Ebben a körben a múlt havihoz képest a Fidesz és az MSZP támogatottsági aránya azonban átalakult: a Fideszt a pártot választók 51 az MSZP-t a pártot választók 37 százaléka támogatja. Novemberben még 46:41 volt ugyanez az arány.

A valamilyen pártot választók között az SZDSZ-t és az MDF-et 4-4 százalék támogatja. A parlamenten kívüli pártok közül a MIÉP és a Munkáspárt a Centrum Párt és együttvéve minden más párt is 1-1 százalék támogatót mondhat magáénak.

A pártot választó biztos szavazók aránya (vagyis azoké akik azt mondták hogy biztosan elmennének szavazni és meg is mondták melyik pártra szavaznának) a teljes választókorú népességen belül most is az előző hónappal megegyező -- és nagyon alacsony -- 41 százalék.

Az ezen a táboron belüli átrendeződés éppen a nagyon kicsi bázis miatt is kiugróan nagy különbséget eredményezett a két nagy párt között. Az ebben a körben mért előző hónapi hat százalékos Fidesz előny (ami 2003 nyara óta a legkisebb volt) most újra 17 százalékos: a legnagyobb ellenzéki párt 54 az MSZP 37 százalékos aránnyal bir ezen a legszűkebb körön belül.


Pártok szavazótáborainak százalékos aránya
2005 januárjában

  A teljes mintában A pártot választók között A pártot választó biztos szavazók között
  N=1003 fő
(a teljes minta hibája:
+/- 3 2%)
N=574 fő
(a részminta hibája:
+/- 4 2%)
N=407 fő
(a részminta hibája:
+/- 5 0%)
MSZP 20 37 37
SZDSZ 2 4 3
Munkáspárt 0 1 0
Fidesz 28 51 54
MDF 2 4 3
MIÉP 0 1 0
Centrum Párt 1 1 1
Más pártok 1 1 1
Nem szavazna 22    
Nem tudja nem válaszol 23    

Egyre kevesebben hezitálnak a miniszterelnök munkájának megítélésében: az év elejére kialakult kép meglehetősen kedvezőtlen

A kormányfő megítélésében bizonytalanok aránya október eleje óta dinamikusan csökken. Az emberek nagy többsége a kormányfő kinevezése után egy jó ideig nem vállalkozott arra hogy a rövid ismerkedési periódus alapján elhamarkodott ítéletet mondjon a munkáját illetően. Ez az arány hónapról hónapra csökken: az októberi 51 százalékról november elejére 44 majd december elejére 35 százalékra zsugorodott a miniszterelnök megítélésére nem vállalkozók aránya.

Az év végi és év eleji intenzív a bulvársajtót is igénybevevő ismerkedési kampány hatására januárra 26 százalékra esett le azok aránya akik nem rendelkeztek kialakult véleménnyel a kormányfő munkáját illetően ami már megközelíti a korábbi miniszterelnökök munkájának megitélése során tapasztalt kb. 15-20 százaléknyi "bizonytalansági szintet".

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként végzett tevékenységének értékelése

A fenti ábrán jól látható hogy a vélemények kikristályosodásával párhuzamosan emelkedett a teljesítményt rossznak tartók aránya. Novemberben a teljes népesség 23 százaléka decemberben 32 százaléka most pedig már a megkérdezettek 41 százaléka szerint a miniszterelnök inkább rosszul látja el feladatát. Azok aránya akik szerint Gyurcsány Ferenc mint miniszterelnök inkább jól látja el feladatát a novemberben elért 33 százalékos arányról nem mozdult tovább. Az azóta véleményt formálók az elégedetlenek táborát gyarapították.

Pártpreferenciák szerint a megítélés természetesen élesen különbözik; a Fidesz szimpatizánsoknak 77 százaléka ítéli úgy meg hogy a miniszterelnök rosszul végzi feladatát míg az MSZP szimpatizánsainak 82 százaléka látja úgy hogy inkább jól végzi csak 9 százaléka úgy hogy rosszul végzi feladatát. A teljes népesség közel fele (45%) akik nem nyilvánítottak pártszimpátiát a miniszterelnöki teljesítmény megítélésére is sokkal kisebb arányban vállalkoznak (csak 55 százalékuk). A közöttük véleménnyel rendelkező körében másfélszer akkora a negatívan mint a pozitívan értékelők aránya. (32% vs. 22% )

A legidősebb korosztály kivételével minden korosztályban szignifikánsan többen vannak a teljesítményt negatívan értékelők mint a pozitívan értékelők.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki tevékenységének megítélése a különböző életkori csoportokban

A kormányfő és a vezető kormánypárt megítélésének a romlása nem független attól a ténytől hogy a magyarok abszolút többsége ismét pesszimista a jövőt illetően. A decemberi 59 százalékról 62 százalékra nőtt azok aránya akik szerint Magyarországon ma inkább rossz irányba mennek a dolgok míg a lakosság 28 százaléka érzékeli csak úgy hogy a dolgok inkább jó irányba mennek.

Kapcsolódó oldalak:

A két legerősebb párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta

A mindenkori miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta


Módszertan

A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.

2005 januárjában 1022 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2005. január 19. és 27. között került sor 66 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.

A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 5 4%.


 

FőlapThe Gallup Organization | gallup

Felhasználói jogok

Copyright © 2004 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2005-01-28 18:39