|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI Ismét szétnyílt a két vezető párt közötti olló a miniszterelnök tevékenységével a relatív többség elégedetlen
A teljes választókorú népesség körében változatlanul szokatlanul alacsony a pártot választók és választásokon részt venni kivánók száma. A korábbi három hónapban mért tartózkodás januárban sem csökkent jelentősen. A politikai érdeklődéssel rendelkezők táborán belül viszont szignifikáns átrendeződést mértünk január folyamán. A Fideszt szignifikánsan három százalékkal többen választották mint előző hónapban mig az MSZP tábora ugyanilyen szignifikáns mértékben három százalékkal csökkent. A két ellentétes irányú változás hatására a decemberi 2 százalékos Fidesz előny a teljes népességen belül 8 százalékra nőtt. A többi párt támogatottságában nem volt jelentősebb elmozdulás. Az MSZP és a Fidesz támogatói
valamint
a bizonytalanok a teljes mintában
az elmúlt két évben Az SZDSZ-nek és az MDF-nek egyaránt 2-2 százalékos a tábora a Centrumpártra 1 százalék szavazna. A MIÉP-nek és a Munkáspártnak a fél százalékot sem érte el a szavazótábora míg valamennyi más párttal együttvéve a lakosság 1 százaléka szimpatizál.
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt
népességben (2005. január
%) A valamilyen pártot választók aránya változatlan. Decemberhez hasonlóan most is a teljes népesség több mint a fele 54 százaléka nevezett meg valamilyen pártot hogy egy feltételezett most vasárnapi parlamenti választáson arra adná a voksát. Ebben a körben a múlt havihoz képest a Fidesz és az MSZP támogatottsági aránya azonban átalakult: a Fideszt a pártot választók 51 az MSZP-t a pártot választók 37 százaléka támogatja. Novemberben még 46:41 volt ugyanez az arány. A valamilyen pártot választók között az SZDSZ-t és az MDF-et 4-4 százalék támogatja. A parlamenten kívüli pártok közül a MIÉP és a Munkáspárt a Centrum Párt és együttvéve minden más párt is 1-1 százalék támogatót mondhat magáénak. A pártot választó biztos szavazók aránya (vagyis azoké akik azt mondták hogy biztosan elmennének szavazni és meg is mondták melyik pártra szavaznának) a teljes választókorú népességen belül most is az előző hónappal megegyező -- és nagyon alacsony -- 41 százalék. Az ezen a táboron belüli átrendeződés
éppen a nagyon kicsi bázis miatt
is
kiugróan nagy különbséget eredményezett a két nagy párt között. Az
ebben a körben mért előző hónapi hat százalékos Fidesz előny (ami 2003
nyara óta a legkisebb volt) most újra 17 százalékos: a legnagyobb ellenzéki
párt 54
az MSZP 37 százalékos aránnyal bir ezen a legszűkebb körön belül.
Pártok szavazótáborainak százalékos
aránya
Egyre kevesebben hezitálnak a miniszterelnök munkájának megítélésében: az év elejére kialakult kép meglehetősen kedvezőtlen A kormányfő megítélésében bizonytalanok aránya október eleje óta dinamikusan csökken. Az emberek nagy többsége a kormányfő kinevezése után egy jó ideig nem vállalkozott arra hogy a rövid ismerkedési periódus alapján elhamarkodott ítéletet mondjon a munkáját illetően. Ez az arány hónapról hónapra csökken: az októberi 51 százalékról november elejére 44 majd december elejére 35 százalékra zsugorodott a miniszterelnök megítélésére nem vállalkozók aránya. Az év végi és év eleji intenzív a bulvársajtót is igénybevevő ismerkedési kampány hatására januárra 26 százalékra esett le azok aránya akik nem rendelkeztek kialakult véleménnyel a kormányfő munkáját illetően ami már megközelíti a korábbi miniszterelnökök munkájának megitélése során tapasztalt kb. 15-20 százaléknyi "bizonytalansági szintet". Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként
végzett tevékenységének értékelése A fenti ábrán jól látható hogy a vélemények kikristályosodásával párhuzamosan emelkedett a teljesítményt rossznak tartók aránya. Novemberben a teljes népesség 23 százaléka decemberben 32 százaléka most pedig már a megkérdezettek 41 százaléka szerint a miniszterelnök inkább rosszul látja el feladatát. Azok aránya akik szerint Gyurcsány Ferenc mint miniszterelnök inkább jól látja el feladatát a novemberben elért 33 százalékos arányról nem mozdult tovább. Az azóta véleményt formálók az elégedetlenek táborát gyarapították. Pártpreferenciák szerint a megítélés természetesen élesen különbözik; a Fidesz szimpatizánsoknak 77 százaléka ítéli úgy meg hogy a miniszterelnök rosszul végzi feladatát míg az MSZP szimpatizánsainak 82 százaléka látja úgy hogy inkább jól végzi csak 9 százaléka úgy hogy rosszul végzi feladatát. A teljes népesség közel fele (45%) akik nem nyilvánítottak pártszimpátiát a miniszterelnöki teljesítmény megítélésére is sokkal kisebb arányban vállalkoznak (csak 55 százalékuk). A közöttük véleménnyel rendelkező körében másfélszer akkora a negatívan mint a pozitívan értékelők aránya. (32% vs. 22% ) A legidősebb korosztály kivételével minden korosztályban szignifikánsan többen vannak a teljesítményt negatívan értékelők mint a pozitívan értékelők. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki tevékenységének
megítélése a különböző életkori csoportokban A kormányfő és a vezető kormánypárt megítélésének a romlása nem független
attól a ténytől
hogy a magyarok abszolút többsége ismét pesszimista a
jövőt illetően. A decemberi 59 százalékról 62 százalékra nőtt azok aránya
akik szerint Magyarországon ma inkább rossz irányba mennek a dolgok
míg
a lakosság 28 százaléka érzékeli csak úgy
hogy a dolgok inkább jó irányba
mennek. Kapcsolódó oldalak: A két legerősebb párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta A mindenkori miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
Módszertan A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2005 januárjában 1022 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2005. január 19. és 27. között került sor 66 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A minta összetétele a nemek aránya
az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország
felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének
jellemzőitől való kisebb eltéréseket
amelyek a mintavételes eljárásból
óhatatlanul fakadnak
úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Főlap
| The Gallup Organization
| Copyright © 2004 - Magyar Gallup Intézet
The Gallup
Organization
|