A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2004. november
Hosszú idő után újra szorosabb a pártok versenye
Erősödött az MSZP
de továbbra is vezet
a Fidesz
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2004 novemberében 1025 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2004. november 3. és 11. között került sor 65 elsőleges mintavételi ponton.
A felnőtt lakosság körében a múlt havi felmérésünk eredményeihez képest jelentős mértékű elmozdulások tapasztalhatók a két vezető párt támogatottságában: a szocialisták szimpatizánsainak aránya a statisztikai hibahatárt jóval meghaladóan 7 százalékponttal nőtt a Fideszé 2 százalékponttal csökkent. A különbség így most már csak 3 százalékpont a Fidesz javára: a polgári párt 28 a szocialista 25 százalékos támogatottsággal rendelkezik. A 18 évesnél idősebb lakosság körében a Fidesz szimpatizánsi köre utoljára 2003 júliusában volt csaknem ilyen alacsony (29%) a szocialisták viszont az idei júliusi értékre kapaszkodtak vissza.
Az összes többi párt együttesen mindössze 8 százalékot mondhat magáénak a felnőtt népesség körében: az SZDSZ 3 százalékot az MDF a MIÉP a Munkáspárt a Centrum Párt és együtt más pártok 1-1 százalékot.
A bizonytalanok aránya 39 százalék ami 6 százalékponttal alacsonyabb mint volt októberben. (Nem szavazna 20% nem tudja vagy nem válaszol: 19%.)
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt
népességben (2004. november
%)
A változások egyik forrása hogy a teljes népesség nagyobb arányát tudták a pártok elérni.
A valamilyen pártot választók aránya a teljes népességen belül 7 százalékponttal nőtt októberhez képest: most 61 százalék de ez azért ebben a ciklusban így is a legalacsonyabb értékek közé tartozik.
A pártválasztók körében tapasztalható változás kedvezőbb az MSZP javára mint amit a teljes népesség körében láttunk: a pártot választók körén belül az MSZP most 8 százalékponttal nagyobb támogatottsággal a Fidesz pedig 8 százalékponttal kisebb támogatottsággal rendelkezik mint októberben. A Fidesz azonban még így is 5 százalékponttal vezet a szocialisták előtt - a támogatottságok aránya: 46 százalék szemben 41 százalékkal.
Továbbra is a pártot választók körében nézve az arányokat: az SZDSZ-nek 5 az MDF-nek és a MIÉP-nek 2-2 a Munkáspártnak és a Centrum Pártnak 1-1 százalék minden egyéb pártnak pedig együttesen 2 százalék a támogatottsága.
A legaktivabban politika iránt érdeklődők a pártot választó biztos szavazók aránya is magasabb mint októberben volt: 41 százalék. De itt is jeleznünk kell hogy a múlt havit leszámítva az előző országgyűlési választás óta ez a legalacsonyabb érték.
Ezen a körön belül tehát azok közt akik választottak valamilyen pártot és biztosra mondták hogy egy most vasárnapi parlamenti választáson elmennének szavazni a szocialisták támogatottsága 5 százalékponttal nőtt a Fidesz - Magyar Polgári Szövetségé ugyanennyivel csökkent október eleje óta. Augusztushoz képest még jelentősebb a különbség: három hónap alatt az MSZP 9 százalékpontnyit erősödött a Fidesz támogatottsága 10 százalékponttal csökkent. A Fidesz azonban így is 8 százalékponttal több támogatóval rendelkezik ebben a körben mint a szocialisták: 48 százalékkal 40-nel szemben.
A szabad demokraták támogatottsága a pártot választó biztos szavazó körében 4 az MDF-é 3 a MIÉP-é 2 százalék. A Munkáspárt és a Centrum Párt valamint együttvéve a többi párt 1-1 százalékos támogatottsággal rendelkezik.
Pártok szavazótáborainak százalékos
aránya
2004 novemberében
| A teljes mintában | A pártot választók között | A pártot választó biztos szavazók között | |
| N=1025 fő (a teljes minta hibája: +/- 3 2%) |
N=627 fő (a részminta hibája: +/- 4 1%) |
N=418 fő (a részminta hibája: +/- 4 9%) |
|
| MSZP | 25 | 41 | 40 |
| SZDSZ | 3 | 5 | 4 |
| Munkáspárt | 1 | 1 | 1 |
| Fidesz | 28 | 46 | 48 |
| MDF | 1 | 2 | 3 |
| MIÉP | 1 | 2 | 2 |
| Centrum Párt | 1 | 1 | 1 |
| Más pártok | 1 | 2 | 1 |
| Nem szavazna | 20 | ||
| Nem tudja nem válaszol | 19 |
Ha a két vezető párt biztos szavazóinak arányát a teljes választókorú népességhez viszonyítva vizsgáljuk azt látjuk hogy a Fidesz biztos szavazóinak tábora 2002 augusztusa és októbere kivételével mindig nagyobb volt mint most októberben és novemberben bár továbbra is többen tartoznak ide mint az MSZP biztos szavazói közé (20% szemben 16%-kal).
A két nagy párt biztos szavazóinak
valamint a bizonytalanoknak az aránya
a teljes felnőtt néprességben 2004 novemberében (%)
Novemberi felmérésünk során arra is választ kértünk a megkérdezettektől hogy szavazott-e az előző parlamenti választás alkalmával s ha igen mely pártra szavazott. Most a Fideszre közel a háromnegyede (72%) szavazna azoknak akik 2002-ben a Fidesz-MDF közös listára szavaztak az MSZP a két évvel ezelőtti szavazóinak nagyjából kétharmadára (64%) számíthat. Az utóbbi szám részben a vezető kormánypártot győzelemhez juttató valamikori választók továbbra is fennálló csalódottságát kiábrándultságát jelzi de ugyanakkor jelzi azt is hogy a kampányok által mozgósított bizonytalanok lojalitását nehéz a pártoknak hosszabb távon megtartani.
Azok aránya akik nem tudják kire szavaznának most azonos a 2002-es Fidesz-MDF közös lista és a 2002-es MSZP szavazók között (13-13%) de azok aránya akik 2002-ben szavaztak és most nem mennének el szavazni nagyobb a múltkori MSZP szavazók közt mint az akkori Fidesz-MDF-lista szavazói közt (13% szemben 9%-kal).
Összességében azok közül akik állításuk szerint részt vettek az előző kimagasló részvétel mellett zajlott parlamenti választáson most csak alig több mint minden második ember mondta hogy biztosan részt venne egy most vasárnapi választáson.
Azok körében akik azt mondják hogy számukra a politika és a kormányzás rendszeresen vagy gyakran olyan bonyolultnak tűnik hogy emiatt nehezen tudják követni az eseményeket több a Fidesz-szimpatizáns mint a potenciális MSZP-szavazó: 26 százalék szemben 17 százalékkal. Ámde azok között akiknek soha nincs vagy csak ritkán van problémájuk a politikai történések megértésével lényegében azonos a Fidesz- és az MSZP-szimpatizánsok aránya: 32 illetve 31 százalék. Az egyes pártok szimpatizánsai körében vizsgálva az arányokat azt látjuk: az MSZP-sek körében nagyobb arányban (76%) a Fideszesek körében kevesebben (67%) vannak azok akiknek sosem vagy csak ritkán okoz problémát a politika a kormányzás megértése és fordítva ez az MSZP-sek körében 25 százalék a Fidesznél viszont 33 százalék számára rendszeresen vagy gyakorta problémát jelent.
Figyelemre méltó összefüggés emellett az is hogy azok között akik véleményformálóknak tartják magukat a Fidesz erősebben vezet az MSZP-vel szemben (35:29) mint azok közt akik nem tartják magukat véleményformálóknak. Azok között akik csak ritkán vagy sosem kapják magukat azon hogy meg akarnák győzni barátaikat rokonaikat ismerőseiket ha valamilyen kérdésben kialakult állásponttal rendelkeznek a két tábor aránya szorosabb (27:24). A számszerűen is nagyobb Fidesz-szimpatizánsi körön belül valamivel nagyobb a magukat véleményformálóknak tartók aránya mint amekkora arányt a véleményformáló MSZP-sek képviselnek az MSZP szimpatizánsi körén belül.
Kis mértékben nőtt Gyurcsány elfogadottsága
ugyanakkor a nagy többség
továbbra is elégedetlen az ország helyzetével
Magyarország gazdasági helyzetét a lakosságnak továbbra is a túlnyomó többsége rossznak tartja (71%) és kisebb arányban de szintén a többség gondolja hogy a gazdasági helyzet inkább romlik mint javul (59%). Ezek az arányok azonban az előző havinál 3-3 százalékponttal alacsonyabbak.
A dolgok általános menetével elégedettek aránya 4 százalékponttal (24 %-ra) emelkedett októberhez képest az elégedetleneké valamelyest csökkent de így is 60 százalék mondja hogy a dolgok inkább rossz irányba mennek.
Augusztushoz képest 3 százalékponttal csökkent azok aránya akik nagyon vagy inkább elégedetlenek azzal ahogy most élnek és ugyanennyivel 3 százalékponttal nőtt a részben vagy teljesen elégedettek aránya - ámde most is a helyzetükkel elégedetlenek vannak abszolút többségben (56%).
A miniszterelnök munkájának megítélésében nagyon magas a bizonytalanok aránya: 44 százalék. 33 százalék szerint látja el jól a feladatát és 23 százalék van ezzel ellenkező véleményen; a kedvező véleményen lévők aránya 9 százalékponttal magasabb a negatív véleményeké két százalékponttal alacsonyabb mint volt október elején. (A bizonytalanok aránya 7 százalékponttal lett kisebb.)
Az ország felnőtt lakosságának 31 százaléka inkább nem örül annak hogy Medgyessy Péter távozott és Gyurcsány Ferenc váltotta fel őt a miniszterelnöki székben - a múlt hónaphoz képest ez az arány nem változott - de most már ugyancsak 31 százalékos azok aránya akik inkább örülnek ennek. A bizonytalanok aránya 39 százalék.
Összességében
Ön inkább örül
vagy
inkább nem örül annak
hogy Medgyessy Péter távozott
és Gyurcsány Ferenc váltotta fel ot a miniszterelnöki székben?
Figyelemre méltó azonban hogy az MSZP szimpatizánsok körében (tehát azok között akik azt mondták hogy egy feltételezett most vasárnapi választáson az MSZP-re szavaznának) októberhez képest kissé csökkent a Medgyessy-Gyurcsány váltást örömmel fogadók és nőtt az ennek nem örülők aránya.
A kormányfőváltás értékelése az MSZP-szimpatizánsok
körében
A kormányfőváltás értékelése a Fidesz-szimpatizánsok
körében
Kapcsolódó oldalak:
A két legerősebb párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta
A mindenkori miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
A többség egyelőre bizonytalan Gyurcsány megítélésében
Gyurcsány:
egy nem várt jelölt
aki megosztja a baloldalt
A Gallup pártpreferencia adatai (2004. október)
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2004 novemberében 1025 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2004. november 3. és 11. között került sor 65 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya
az életkori csoportok
és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven
felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való
kisebb eltéréseket
amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak
úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága
a teljes mintára vonatkoztatva kisebb
mint +/- 3
2%
a pártot választó
biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb
mint +/- 4
9%.
