A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2004. október
A Fidesz szavazói elbizonytalanodtak
A többség nem vár javulást családja helyzetében a következő
négy évben
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2004. szeptember legvégén és október első hetében 1011 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2004. szeptember 30. és október 6. között került sor 66 elsőleges mintavételi ponton.
A felnőtt lakosság körében szeptember legvégén és október első hetében tíz megkérdezett közül hárman mondták (30%) hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre szavaznának egy most vasárnapi országgyűlési választáson. A Magyar Szocialista Pártra valamennyivel több mint feleannyian (18%) adnák a voksukat. Két hónappal ezelőtti augusztus eleji felmérésünk óta tehát 7 százalékponttal csökkent a Fidesz és 2 százalékponttal az MSZP szimpatizánsainak köre.
A Szabad Demokraták Szövetségére a teljes felnőtt népesség körében most
2
a Magyar Demokrata Fórumra kevesebb mint 2 százalék szavazna. A Munkáspártnak
1
a MIÉP-nek közel 1 százalékos a szimpatizánsi köre. A Centrum Pártnak
ennél is kisebb a támogatottsága
az egyéb pártokra pedig együttesen szavazna
közel 1 százalék. Nem menne el szavazni 21 százalék
és csaknem minden
negyedik megkérdezett (24%) nem tudja
vagy nem mondja meg
kire szavazna.
A bizonytalanok és nem szavazók aránya tehát augusztus eleje óta 34 százalékról
45 százalékra nőtt.
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt
népességben (2004. október
%)
Három hónappal ez európai parlamenti választás után és egy hónappal a kormányválság kezdete után amikorra éppen csak bizonyossá vált hogy Medgyessy Pétert Gyurcsány Ferenc váltja majd a kormányfői székben az új miniszterelnök megítélésével és az új kormánytól várható változásokkal kapcsolatban igen magas a bizonytalanok aránya. A valamilyen pártot választók aránya is lényegesen csökkent a korábbiakhoz képest. A 2002-es választás óta most mértük ebből a szempontból a legalacsonyabb értéket: a valamilyen pártot választók köre alig haladja meg a felnőtt lakosság felét (54%).
A valamilyen pártot választók körében vizsgálva a támogatottsági arányokat azt látjuk hogy a két vezető párt szimpatizánsainak arányában augusztus elején tapasztalt 26 százalékpontos különbség 21-re csökkent: ebben a körben a Fideszt most 54 az MSZP-t 33 százalék választotta.
Az SZDSZ támogatottsága ebben a körben 4 százalékra csökkent az MDF-é 3 százalék maradt. A Munkáspárt támogatottsága közel 2 a Magyar Igazság és Élet pártjáé magasabb mint 1 százalék. A Centrum Pártot ebben a körben közel 1 az összes többi pártot másfél százalék választotta.
Most minden ötödik felnőtt a Fidesz biztos szavazója
Jelentősen 10 százalékponttal 38 százalékra csökkent a pártot választó biztos szavazók aránya is. Ezen a körön belül tehát azok körében akik választottak maguknak pártot és azt is mondták hogy biztosan elmennének szavazni 53 százalék a Fidesz 35 százalék az MSZP biztos szavazója.
A teljes felnőtt lakosságon belül vizsgálva a két vezető párt biztos szavazóinak arányát azt látjuk hogy a szocialisták a 2002 óta történelmi mélypontot jelentő augusztusban mért 15 százalékhoz képest nem veszítettek támogatást a biztos szavazók körében. A Fidesz most a választókorú népességből 20 százalékot tekinthet biztos szavazójának ami jelentősen 8 százalékponttal alacsonyabb mint augusztusban volt. A Fidesz biztos szavazóinak a teljes felnőtt népességen belül mért aránya 2002 augusztusában és októberében volt a mostanival megegyező (20%) és 2002 decemberében 21 százalékot mértünk különben minden hónapban magasabb támogatottságot regisztráltunk.
Visszatérve a biztos szavazók körén belül tapasztalható arányokhoz
az
SZDSZ ebben a körben 4
az MDF 3
a MIÉP 2 százalékos támogatottságot
mondhat magáénak. A Munkáspárt
a Centrum Párt és az egyéb partok támogatottsága
1-1 százalék.
Pártok szavazótáborainak százalékos
aránya
2004 októberében
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1011 fő |
N=545 fő |
N=382 fő |
|
|
MSZP |
18 |
33 |
35 |
|
SZDSZ |
2 |
4 |
4 |
|
Munkáspárt |
1 |
2 |
1 |
|
Fidesz |
30 |
54 |
53 |
|
MDF |
2 |
3 |
3 |
|
MIÉP |
1 |
1 |
2 |
|
Centrum Párt |
1 |
1 |
1 |
|
Más pártok |
1 |
2 |
1 |
|
Nem szavazna |
21 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
24 |
A lakosság háromnegyede elégedetlen a gazdaság helyzetével
Szeptember végén október elején a kormányváltás napjaiban augusztushoz képest 4 júniushoz képest 11 százalékponttal kevesebben mondták hogy Magyarországon összességében jó irányban mennek a dolgok: mindössze minden ötödik megkérdezett (20%) vélekedett így. Ellenkező véleményen 62 százalék volt.
A két hónappal ezelőttihez képest 3 százalékponttal 18 százalékra csökkent azok aránya akik az ország gazdasági helyzetét jónak vagy meglehetősen jónak tartják - ezzel folytatódott a nyáron kezdődött csökkenő tendencia: júniusban ugyanis még 28 százalék volt a gazdasággal elégedettek aránya. Ennek megfelelően tovább nőtt a gazdasági helyzetet meglehetősen rossznak vagy nagyon rossznak tartók aránya: ez az érték a júniusi 64 százalékról 74 százalékra nőtt.
Augusztushoz képest jelentősen megnőtt azok aránya akik szerint a következő négy év során családjuk anyagi helyzete ugyanolyan marad: az így vélekedők aránya az augusztusi 26 százalékról 37 százalékra ugrott fel.
Kapcsolódó oldalak:
A többség egyelőre bizonytalan Gyurcsány megítélésében
A két legerősebb párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta
A mindenkori miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
A Gallup pártpreferencia adatai (2004. augusztus)
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2004 szeptember legvégén és október első hetében 1011 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2004. szeptember 30. és október 6.. között került sor 66 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya
az életkori csoportok
és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven
felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való
kisebb eltéréseket
amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak
úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága
a teljes mintára vonatkoztatva kisebb
mint +/- 3
2%
a pártot választó
biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb
mint +/- 5
1%.
