A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2004. július
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2004 júliusában 1033 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2004. július 8. és 12. között került sor 67 elsőleges mintavételi ponton.
Az európai parlamenti választás után egy hónappal a lakosság jóval nagyobb része foglal állást pártkötődéséről mint korábban. A Gallup valószínűleg a kampány túlnyúló mobilizáló hatása miatti magas politikai aktivitás mellett az EP-választáson született (és a Gallup által jól előrejelzett) eredményhez meglehetősen hasonlóan az MSZP támogatóihoz képest másfélszer akkora Fideszes szavazótábort talált. Az MDF továbbra is hajszállal a bejutási küszöb alatt marad míg az SZDSZ parlamenti kispártként látszik stabilizálódni.
Többen vallanak pártkötődésükről
mint egy év óta bármikor
2004 júliusában a megkérdezetteknek mindössze 28 százaléka mondta hogy egy most vasárnapi országgyűlési képviselőválasztáson nem szavazna vagy hogy nem tudja kire szavazna. Több mint egy év 2003 májusa óta sosem volt 30 százalék alatt ez az arány: a 2003. májusi 31 százalékról szeptemberre 38 százalékra emelkedett utána 35-39 százalék között változott ez az arány majd februártól négy hónapon át 37 százalék volt.
A valamilyen pártot választók aránya most júliusra 71 százalékra emelkedett - az EP-választás előtt tizenkét hónapon át (júniustól májusig) 67 és 61 százalék közötti arányokat mértünk februártól minden alkalommal 63 százalékot.
A pártot választó biztos szavazók aránya (tehát azoké
akik egy négyfokú
skálán azt jelölték meg
hogy biztosan elmennének szavazni
és meg is
mondták
hogy melyik pártra szavaznának) a májusi 44 százalékról 50 százalékra
ugrott fel (utoljára februárban volt ekkora ez az arány).
Az EP-választás után a lakosság nagyobb
hányada vall pártszimpátiájáról
Közel egy év óta pártot választók több mint fele támogatja a Fideszt
A felnőtt lakosság körében 2004 júliusában minden negyedik megkérdezett (25%) mondta hogy egy most vasárnapi országgyűlési választáson a Magyar Szocialista Pártra szavazna. Ennél tizenkét százalékponttal nagyobb arányt 37 százalékot képviselnek azok akik kérdésünkre azt felelték hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre szavaznának.
A két hónappal ezelőtt mért adatokhoz képest a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 5 azt MSZP-é 3 százalékponttal nőtt. A Fidesszel szimpatizálók aránya a 18 éves és annál idősebb népesség körében most magasabb mint ebben a kormányzati ciklusban bármikor: a mostani 37 százalék 1 százalékponttal meghaladja a 2002. júniusában mért értéket is. A szocialisták támogatottsága a teljes lakosság körében az EP-választás előtt háromnegyed éven át mindig alacsonyabb volt a most tapasztaltnál: legutóbb 2003 augusztusában érte el a 25 százalékot.
A Szabad Demokraták Szövetségére most a felnőtt lakosságnak 5 a Magyar Demokrata Fórumra 3 százaléka szavazna - mindkét pártnál 1 százalékponttal többen mint két hónapja. A Munkáspártra közel két százalék a Magyar Igazság és Élet Pártjára közel 1 százalék adná a voksát. A többi párt támogatóinak aránya együttesen sem éri el a fél százalékot.
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben (2004. július
%)
A valamilyen pártot választók körében a Fidesz támogatottsága 1
százalékponttal nőtt
az MSZP-é nem változott a májusban tapasztaltakhoz
képest: A Fideszt a valamilyen pártot választani tudók több mint fele
(52 százaléka)
a szocialistákat valamivel több
mint egyharmada (34 százaléka)
támogatja. A Fidesz tavaly szeptember óta a pártot választók több mint
felét tudhatta maga mögött.
A Fidesz és az MSZP támogatottsága
közti különbség a pártot választók körében
2002. június - 2004. július (százalékpont
a Fidesz javára)
A Szabad Demokraták Szövetségének támogatottsága a valamilyen pártot választók körében 1 százalékponttal nőtt a két hónappal ezelőtti értékhez képest: most 7 százalék. Az MDF a Munkáspárt és a MIÉP támogatottsága nem változott: 4 2 illetve 1 százalék.
A pártot választó biztos szavazók körében májushoz képest 1 százalékponttal nőtt a Fidesz és 3 százalékponttal csökkent az MSZP támogatóinak aránya. A Fideszt most a pártot választó biztos szavazók 53 a szocialistákat 32 százaléka támogatja. Az MSZP támogatottsága ebben a körben csupán egyszer 2004 márciusában volt ennél alacsonyabb (31%).
A két vezető párt biztos szavazói körében 21 százalékpont a különbség a Fidesz javára.
A pártot választó biztos szavazók közt az SZDSZ támogatottsága 2 százalékponttal
nőtt májushoz képest - most 8 százalék. Az MDF-et a pártválasztó biztos
szavazóknak kicsit több
mint 3 százaléka támogatja. A Munkáspárt támogatottsága
ebben a körben 2 és 3 százalék közötti
a MIÉP-é közel 1 százalék.
Pártok szavazótáborainak százalékos
aránya
2004 júliusában
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1033 fő |
N=731 fő |
N=519 fő |
|
|
MSZP |
25 |
34 |
32 |
|
SZDSZ |
5 |
7 |
8 |
|
Munkáspárt |
2 |
2 |
3 |
|
Fidesz |
37 |
52 |
53 |
|
MDF |
3 |
4 |
3 |
|
MIÉP |
1 |
1 |
1 |
|
Centrum Párt |
0 |
0 |
1 |
|
Más pártok |
0 |
0 |
0 |
|
Nem szavazna |
17 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
11 |
A többség tavaly nyár óta elégedetlen a kormányfő és a kormány munkájával
A miniszterelnök munkájának megítélésében az EP-választás előtti mérésünk óta eltelt két hónap alatt 2 százalékponttal nőtt a különbség a munkájával elégedettek és elégedetlenek között: az elégedettek tábora 1 százalékponttal csökkent az elégedetleneké 1 százalékponttal nőtt. Most júliusban a lakosság közel fele 49 százaléka gondolja úgy hogy Medgyessy Péter inkább rosszul látja el feladatát s ezzel szemben csak 36 százalék van azon a véleményen hogy a feladatait jól látja el.
A kormányfővel elégedetlenek tavaly augusztusban kerültek először többségbe azokkal szemben akik elégedettek voltak a tevékenységével. Az elégedetlenek aránya azóta növekvő tendenciát mutat.
A kormány munkájával elégedetlenek aránya már két hónappal korábban 2003. júniusában meghaladta azokét akik szerint a kormány inkább jól látja el feladatát s azóta is az elégedetlenek vannak többségben s a tendencia e több mint egy évet szemlélve itt is növekvő.
Közelebbről is vizsgálva az adatokat
azt látjuk
hogy a bírálók aránya
az idei év első három hónapjában volt a legmagasabb (a kormányfővel szemben
55-58 százalék
a kormánnyal szemben 59-63 százalék)
különben a tavalyi
év szeptembere és decembere közötti négy hónapban
valamint az idei év
áprilisa óta végzett három mérés során lényegében azonos értékeket tapasztaltunk.
Azok aránya
akik szerint a kormányfő inkább rosszul végzi munkáját
48-50
százalék között mozog
akik pedig a kormányról mondják ugyanezt
azoké
53-55 százalék közötti tavaly szeptember óta
az idei év első három hónapjában
tapasztalt magasabb és a júniusban mért alacsonyabb értékeket kivéve.
A kormányfő és a kormány munkájával
elégedetlenek aránya
2003. június - 2004. július (akik szerint inkább rosszul látja el
feladatát
%)
Kapcsolódó oldalak:
A két legerősebb párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta
A mindenkori miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2004 júliusában 1033 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2004. július 8. és 12. között került sor 67 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya
az életkori csoportok
és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven
felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való
kisebb eltéréseket
amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak
úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága
a teljes mintára vonatkoztatva kisebb
mint +/- 3
2%
a pártot választó
biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb
mint +/- 4
3%.
A grafikonokban szereplő júniusi értékek a június 9. és 17. között végzett közvélemény-kutatás adatai. Emlékeztetünk rá hogy ennek az adatfelvételnek az idejére (június 13.) esett az európai parlamenti képviselők választása. Júniusban 1019 főt kérdeztünk meg személyesen 67 elsődleges mintavételi ponton.
