Gallup pártpreferencia - 2003. december

A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2003. december

A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2003 decemberében 1012 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2003. december 6. és 12. között került sor 67 elsőleges mintavételi ponton.

Változások a statisztikai hibahatáron belül

A szavazásra jogosultak körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) az előző hónaphoz képest a statisztikai hibahatáron belül történt változás a két nagy párt erőviszonyában. Most decemberben a felnőttek 32 százaléka szavazott volna a Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre a Szocialista Párt támogatóinak aránya 24 százalék. A két párt támogatottságának különbsége tízről nyolc százalékpontra csökkent. Az MSZP-nek most egy százalékkal több a Fidesznek egy százalékponttal kevesebb a támogatója mint októberben illetve novemberben volt. Mindkét változás a statisztikai hibahatáron belüli és az elmúlt négy mérés egészét tekintve stabilizálódott helyzetet tükröz. Szeptember óta a Fidesz támogatottsága a felnőtt népesség körében 1 az MSZP-é 2 százalékponttal növekedett.

A szavazni nem szándékozók aránya 1 százalékpontnyit csökkent az előző havi mérésünk óta a "nem tudom" választ adóké és a nem válaszolóké pedig 2 százalékpontnyit nőtt - lényegében tehát változatlan maradt a pártok támogatottsági struktúrája.

Az MSZP a Fidesz és az összes többi párt támogatói valamint a bizonytalanok
a választókorú népességben (%)

Az MSZP és a Fidesz mellett az összes többi pártra együttesen is csak a lakosság kevesebb mint egytizede (8%) szavazna egy most vasárnapi választáson: az SZDSZ-re 3% az MDF-re 2% a MIÉP-re a Munkáspártra és a Centrum Pártra 1-1% adná voksát a teljes lakosságból.

Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben (2003. december)

A pártot választó állampolgárok aránya 1 százalékpontnyit csökkent november óta. Most decemberben az emberek 63 százaléka nevezett meg valamilyen pártot amelyre szívesen szavazna - ez egy százalékponttal magasabb mint a szeptemberi amely tavaly június óta a legalacsonyabb érték volt.

A pártszimpátia terén inkább elbizonytalanodás a kormányfő a kormány és a dolgok megítélésében pedig mind határozottabb vélemények

A pártválasztás során a bizonytalanok (nem szavazna nem tudja nem válaszol) aránya a tavaly júniusi 20 százalékról idén decemberre 37 százalékra nőtt. (2002 folyamán 26 százalékig emelkedett 2003 januárjában ismét csak 22 százalék volt. A legmagasabb értéket szeptemberben érte el: akkor 38 százalék volt október óta 35 36 és most 37 százalékos volt.) Az év folyamán egyértelmű tendenciaként érvényesült tehát hogy nőtt a pártszimpátiájukat tekintve bizonytalanok aránya. A valamilyen pártot választók aránya a tavaly júniusi 80 százalékról decemberre erős hullámzással hat százalékponttal csökkent majd az idén januárban tapasztalt 76 százalékról mostani mérésünkig 63 százalékra esett.

A valamilyen pártot választók aránya a felnőtt lakosságban (%)

A pártot választó "biztos szavazók" aránya a januári 60 százalékról 48 százalékra csökkent a teljes felnőtt népességen belül.

Érdemes előrebocsátani hogy a bizonytalanság nem általános: csak a pártszimpátiákra vonatkozik. A kormányfő munkájának megítélésére egyre nagyobb arányban vállalkoznak az emberek: a bizonytalanok tavaly júniusi 38 százalékos aránya az év végére 21 százalékra csökkent az idén januári 17 százalékos arány óta pedig a júliusi 15 az augusztusi 20 százalékos szélső értékek között mozog és október óta 16 százalékra csökkent. A kormány tevékenységének megítélésében ugyancsak egyre kevesebben bizonytalanok (most decemberben 14 százalék).

A valamilyen pártot választók közt (tehát a teljes lakosságnak jelenleg 63%-ában) az MSZP támogatóinak aránya 2 százalékponttal nőtt az előző havi mérésünk óta így 37%. A Fidesz támogatottsága a pártot választók körében most 51 százalék ami 1 százalékponttal alacsonyabb mint novemberben volt (ez volt a legmagasabb érték tavaly június óta) és így most annyi mint amennyit szeptemberben és októberben mértünk.

A pártot választók körében az SZDSZ támogatottsága 4 az MDF-é 3 százalék a Munkáspárté 2 a MIÉP-é a Centrum Párté és a más pártoké pedig egyaránt 1-1 százalék.

A pártot választó biztos szavazók aránya változatlanul kevesebb a teljes népesség felénél: akárcsak novemberben most is 48 százalék. Az erre a körre vonatkozó adatoknak a matematikai-statisztikai bizonytalansága lényegesen nagyobb mint a teljes mintára vonatkozó adatoknak. A szocialisták támogatottsága ebben a körben az előző hónaphoz képest 2 százalékponttal nőtt és így elérte az augusztusban mért 38 százalékot. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség hívei a pártot választó biztos szavazók 52 százalékát teszik ki - ez az érték 1 százalékponttal alacsonyabb mint novemberben volt és ugyanannyi mint amennyit szeptemberben és októberben mértünk.

A pártot választó biztos szavazók körében a kisebb pártok közül az SZDSZ támogatottsági aránya 4 az MDF-é 3 százalék a MIÉP-é és a Munkáspárté 2-2 a Centrum Párté pedig 1 százalék.

Pártok szavazótáborainak százalékos aránya
2003 decemberében

	A teljes mintában	A pártot választók között	A pártot választó biztos szavazók között
	N=1012 fő (a teljes minta hibája: +/- 3 2%)	N=640 fő (a részminta hibája: +/- 4 1%)	N=482 fő (a részminta hibája: +/- 4 5%)
MSZP	24	37	38
SZDSZ	3	4	4
Munkáspárt	1	2	2
Fidesz	32	51	52
MDF	2	3	3
MIÉP	1	1	2
Centrum Párt	1	1	1
Más pártok	0	1	1
Nem szavazna	17
Nem tudja nem válaszol	20

A teljes népességen belül hónapok óta viszonylag stabil a "biztos szavazók" pártszimpátiája

Érdemes azt is vizsgálni hogyan változott az egyes pártok biztos szavazóinak aránya a teljes népességhez viszonyítva. November óta a "biztos" szavazóknak a teljes népességhez viszonyított aránya csak a statisztikai hibahatáron belül változott: az MSZP biztos szavazóinak aránya 1 százalékponttal nőtt a Fideszé ugyanennyit csökkent. A tavaly nyár óta tapasztalható tendenciákat vizsgálva azonban és különösen az utóbbi fél- háromnegyed év adatait elemezve viszonylag stabil támogatottsági arányokat tapasztalunk.

A két nagy párt "biztos" szavazóinak aránya a felnőtt lakosság körében
valamint a bizonytalanok aránya (%)

A Fidesz "biztos szavazóinak" a teljes felnőtt népességhez viszonyított aránya tavaly júliusban 26 százalék volt majd az év végéig 20 és 23 százalék közt ingadozott decemberben 21 százalék volt. 2003 januárjában 26 százalék volt most decemberben 25 - az év folyamán 22 és 27 százalék közt ingadozott az érték. (A szeptemberi 27 százalékos értékhez képest az utóbbi negyed évben 2 százalékpontos csökkenést tapasztalunk.) A Fidesz a Gallup utóbbi fél évi adatai szerint a szavazókorú népesség egynegyedére vagy valamivel több mint egynegyedére számíthat "biztos" szavazóként.

A vezető kormánypárt a teljes felnőtt népesség körében tavaly októbertől az idén márciusig 29 százalékos biztos szavazói támogatottságot mondhatott magáénak (közben kétszer is 30 százalék fölé emelkedő értékkel) ám márciustól júliusig 25 százalékra olvadt azóta pedig a szavazókorú népesség egy ötödénél is kevesebb az MSZP biztos szavazóinak aránya. Az MSZP-nek tehát öt hónapja 19-18-18-17-18 százaléknyi biztos szavazót mérünk a teljes népesség körében - ez az arány lényegében változatlannak tekinthető: az MSZP biztos szavazóként a felnőtt lakosság kevesebb mint egyötödére számíthat az utóbbi öt mérésünk szerint.

Érdemes együtt is megnézni hogyan változott a két vezető párt támogatóinak szimpatizánsainak és "biztos szavazóinak" aránya az év folyamán. Támogatóknak szimpatizánsoknak itt azokat nevezzük akik arra a kérdésünkre hogy melyik pártra szavaznának egy "most vasárnapi" választáson az adott pártot nevezték meg biztos szavazóknak pedig azokat akik a szimpatizánsok közül azt is mondták hogy biztosan elmennének szavazni. Mindkét adatot a teljes népesség százalékában adjuk meg.

A két vezető párt szimpatizánsai és "biztos" szavazói

A grafikon még egy arányt láthatóvá tesz. A Fidesznek a teljes népességen belül hónapok óta több "biztos szavazója" van mint ahány szimpatizánsa az MSZP-nek.

Szeptember óta ötven százalék felett a kormánnyal elégedetlenek aránya

A miniszterelnökkel elégedettek aránya tavaly augusztus óta csökkenő tendenciát mutat: az akkori (és az idén áprilisra újra elért) 56 százalékról 20 százalékpontot esett mostanáig. Igaz az elégedettek aránya a novemberi 32 százalékos mélypont után 4 százalékponttal 36 százalékra emelkedett megközelítve az augusztusi 37 százalékos értéket.

A kormányfő munkájával elégedetlenek aránya a tavaly augusztusi 15 százalékról az idén szeptemberig több mint megháromszorozódott: 49 százalékra nőtt. A miniszterelnök munkájának megítélése hónapok óta lényegében azonos: szeptembertől decemberig 49-48-50-48 százalékos elégedetlenséget mértünk.

A kormány megítélésében az elégedettek aránya egy százalékponttal nőtt ugyanakkor azonban kicsit nagyobb mértékben két százalékponttal nőtt azok aránya akik szerint a kormány inkább rosszul látja el feladatát. A kormány munkájával elégedettek aránya így most 31 az elégedetleneké 55 százalék.

A Medgyessy-kormány mindent egybevetve jól vagy rosszul látja el feladatát?
(felnőtt népesség %)

A kormányzat számára kedvező változások tapasztalhatók a közvéleményben de a bíráló vélemények vannak nagy többségben.

A pártszimpátiák mellett tíz elégedettségi mutatót vizsgálva azonban látni kell hogy miközben az éves tendenciák valamennyi szempont tekintetében egyértelműen romlottak a kormányzat szempontjából az utolsó három hónap folyamán bizonyos kedvező változást könyvelhet el a kormányzat a közvéleményben.

A személyes helyzettel való elégedettség
és a család életével kapcsolatos várakozások változása 2003-ban

A gazdaságról alkotott vélemények változása 2003-ban

A komány és a kormányfő megítélése és a kormánypárt iránti szimpátia változása 2003-ban

A pártszimpátiákon kívül vizsgált tíz szempont közül szeptember négyet október kettőt november ismét négyet illetően jelentette az idei mélypontot a kormányzati politika számára. Ám akár szeptemberben akár októberben akár novemberben volt az idei mélypont decemberi mérésünk során már mind a tíz kérdést illetően kedvezőbb értékeket mértünk a kormányzat szempontjából s közülük hét kérdés esetében is a statisztikai hibahatárt meghaladó mértékű 4 6 sőt 8 százalékpontos volt a javulás az idei mélyponthoz képest.

A közvéleményben megfigyelhető ilyen a kormányzat számára kedvezőnek minősíthető változásokról azonban természetesen nem tudni hogy folytatódnak-e. Mindenesetre összegezni kell hogy most 2003 decemberében a tíz szempont közül hetet illetően a kormányzat szempontjából negatív vélemények vannak abszolút többségben 50 százalékot meghaladó arányban a felnőtt lakosság körében további kettőt illetően pedig relatív többségben vannak a kormányzat számára negatív véleményt képviselők.

Csak egyetlen egyet a következő 4 évre vonatkozó várakozást illetően vannak a statisztikai hibahatáron belül nagyobb arányban azok akik kedvező változást várnak családjuk anyagi helyzetét illetően szemben azokkal akik a helyzetük romlásától tartanak. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt hogy a társadalom legalább a következő négy évet illetően inkább optimista lenne hiszen az a 28 százalék amelyik úgy véli hogy családja anyagi helyzete a következő 4 év során nem változik az abból a közegből való melynek többsége elégedetlen azzal ahogyan most él.

A kormányzat szempontjából kedvező és kedvezőtlen válaszok aránya 2003 decemberében
(felnőtt népesség %)

Kapcsolódó linkek:

A két legerősebb párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta

A mindenkori miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta

Módszertan

2003 decemberében 1012 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2003. december 6. és 12. között került sor 67 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.

A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 5%.

Főlap | The Gallup Organization | gallup