A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2003. november (2.
rész): A mögöttes tendenciák
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2003 novemberében 1013 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2003. november 9. és 13. között került sor 66 elsőleges mintavételi ponton.
A novemberi felmérésünkről december 3.-án közzétett kutatási jelentést most további adatokkal egészítjük ki.
Trendek februártól novemberig:
Minden téren növekvő elégedetlenség
A teljes népességben a felére csökkent az MSZP biztos szavazóinak aránya
Novemberi pártpreferencia-jelentésünknek ezt a címet adtuk: "Mélyponton a miniszterelnök munkájának megítélése". Érdemes megvizsgálni mi van emögött a jelenség mögött. Minthogy vizsgálatunk során a pártszimpátiára és a miniszterelnök munkájára vonatkozó kérdések mellett számos más kérdésre is választ kértünk és kaptunk a közvélemény-kutatási mintába került személyektől a válaszok feldolgozása láthatóvá teszi hogy adatainkban nem egyszerűen szimpátiák tükröződnek hanem az ország helyzetére a megkérdezetttek saját élethelyzetére a gazdaság állapotára a dolgok menetére valamint a kormány egészének a munkájára vonatkozó vélemények összegződnek bennük.
Összegezzük először is a pártszimpátiákra vonatkozó főbb megállapításainkat. Vizsgálatunk azt mutatta hogy októberhez képest nem történt érdemi változás a két nagy párt erőviszonyában. A teljes felnőtt népesség körében A két párt támogatottságának különbsége így változatlanul 10 százalékpont a Fidesz javára. Az összes többi pártra együttesen is csak a lakosság kevesebb mint egytizede szavazna. A pártot nem választó állampolgárok aránya 1 százalékpontnyit csökkent. A valamilyen pártot választók közt (a teljes lakosságnak jelenleg 64%-ában) az MSZP támogatóinak aránya 1 százalékponttal csökkent a Fideszé 1 százalékponttal magasabb mint szeptemberben és októberben volt: most 52 százalék ami a legmagasabb érték tavaly június óta. A pártot választó biztos szavazók körében a Fidesz támogatóinak aránya 1 százalékponttal nőtt október óta az MSZP-é ugyanannyi mint az előző hónapban.
Hogy a valóságos tendenciákat jobban követhessük a két nagy párt biztos szavazóinak arányát nemcsak a biztos szavazók körében adtuk meg hanem a teljes felnőtt népességhez (a teljes mintához) viszonyítva is vagyis tényleges számuk szerint. Így látható hogy a teljes népességen belül a Fidesz biztos szavazóinak aránya nem nőtt az előző havi értékhez képest az MSZP-é viszont 1 százalékponttal csökkent. Nagyobb távlatban vizsgálva az látható: az MSZP biztos szavazóinak aránya a teljes mintában a 2002-es választási győzelem óta most 2003 novemberében volt a legalacsonyabb. Kilenc hónap alatt 2003 februárja óta csaknem a felére csökkent a vezető kormánypárt biztos szavazóinak tábora - 33 százalékról 17 százalékra.
A két nagy párt "biztos szavazóinak"
aránya a teljes felnőtt lakosság körében
valamint a bizonytalanok aránya (%)
Novemberi kutatásunk kimutatta: a kormányfővel elégedetlenek aránya magasabb mint eddig bármikor ebben a ciklusban. Egy évvel ezelőtt az emberek 60 százaléka mondta hogy a kormányfő jól végzi munkáját. Most ennek alig több mint a fele 32 százalék van csak ezen a véleményen. Egy éve 19 százalék volt elégedetlen a miniszterelnök tevékenységével - most több mint két és félszer annyian: 50 százalék.
A kormányfő munkájának romló megítélése mellett azonban más mutatók is az elégedetlenség növekedéséről tanúskodnak.
Közel 60 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok
A kormány munkáját a kormányfőénél még nagyobb arányban ítélik inkább rossznak mint jónak. A felnőtt lakosság 53 százaléka szerint a kormány inkább rosszul végzi munkáját. Ezzel ellenkező véleményen csak 30 százalék van és 17 százalék azok aránya akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre.
A felnőtt lakosság 59 százaléka szerint Magyarországon összességében rossz irányba mennek a dolgok. Csak a lakosság egy negyede (25%) vélekedik úgy hogy összességében jó irányba mennek.
Magyarországon milyen irányban mennek
a dolgok összességében?
(teljes felnőtt népesség
%)
Az ország gazdasági helyzete jelenleg rossz illetve nagyon rossz csaknem a lakosság háromnegyede (73%) szerint és csak egyötöde (20%) szerint jó vagy nagyon jó.
A gazdasági helyzet a felnőttek kétharmada (67%) szerint inkább romlik és csak egyötöde (21%) szerint "inkább javul". A kormány 58 százalék szerint inkább rosszul vagy nagyon rosszul kezeli a gazdaság kérdéseit - ellenkezőképpen csak 25 százalék vélekedik. A 18 évesnél idősebb lakosságnak csaknem a fele (49%) úgy ítéli meg hogy a korábbi állapotokhoz képest a kormány nagyon rossz vagy rossz irányban változtatott a dolgokon - ezzel ellentétes véleményt 30 százalék vall.
Mindezek az értékelések összhangban vannak azzal hogy a felnőtt népesség 60 százaléka nagyon vagy inkább elégedetlen azzal ahogyan most él és csak 38 százalék elégedett inkább vagy nagyon. Itt érdemes külön is megnézni a két szélső pólust: nagyon elégedetlen a felnőtt népesség 13 százaléka és mindössze 2 százalék nagyon elégedett.
Mennyire elégedett azzal
ahogy most
él?
(teljes felnőtt népesség
%)
A következő tizenkét hónapra vonatkozóan a várakozások inkább pesszimisták mint optimisták: a lakosság 45 százaléka szerint családjának az anyagi helyzete a következő tizenkét hónap folyamán ugyanilyen marad 32 százalék szerint romlani fog (sokat vagy kicsit) és csak 17 százalék gondolja hogy sokat vagy kicsit javulni fog.
Nagyobb távlatban a következő négy évre előretekintve kicsit bizakodóbbak az emberek. A felnőtt népességnek már csak 26-26 százaléka gondolja hogy családjának anyagi helyzete nem fog változni illetve hogy romlani fog 32 százalék azonban úgy véli hogy nagyon vagy kicsit javulni fog. Igaz itt - az előző kérdéssel szemben - már nem 6 hanem 16 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni kérdésünkre.
Adataink azt mutatják
hogy mind az emberek elégedettségérzése - azzal
ahogy élnek -
mind pedig az ország helyzetéről
a gazdaságról
a kormányról
és a kormányfőről alkotott véleményük jelentősen romlott 2003 folyamán.
A kormányfő és a kormány munkájának
a dolgok menetének
a gazdaság helyzetének
és a saját helyzetnek a megítélése a felnőtt lakosság körében (%)
2003. február
2003. november
Kapcsolódó linkek:
Gallup pártpreferenciák - 2003. november
A két legerősebb párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta
A mindenkori miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2003 novemberében 1013 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk
meg. A személyes megkérdezésekre 2003. november 9. és 13. között került
sor 66 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős
rétegzett
mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 5%.
